Bezárás

A talajegészség több, mint talajminőség és termékenység

A fenntarthatóság és a talajvédelem aktuális kérdéseit érintette a novemberben tartott online szakmai konferencia, melynek házigazdája a Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége volt.

A digitális eszközök támogatásával tartott rendezvény színes tartalommal, neves előadókkal adott választ az aktuális kérdésekre Dr. Pénzes Éva, a szövetség ügyvezetőjének moderálása mellett.

Tavaszi árpaTalajoltó baktériumkészítmények kisparcellás vizsgálata tavaszi árpában (2017)

Talajvédelem a KAP-ban

Dr. Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a konferencia témáját az új Közös Agrárpolitika irányából közelítette meg. A zöldelvárások kapcsán a KAP-célok közül az „Éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket”, a „Természeti erőforrások fenntartható használatát” és a „Tájak és a biológiai sokféleség megőrzését” emelte ki. Elmondta, hogy az alapfeltételek között új elemként jelenik meg a foszfátok diffúz szennyezése elleni intézkedések, a vizes élőhelyek és tőzeglápok védelme, valamint a fenntartható növényvédőszer-használat. Részletesen ecsetelte a támogatási rendszer átalakulását, hogy mely formák maradnak meg, vagy éppen milyen néven futnak majd tovább.

Mikroorganizmusokra szükség van

A MATE professzora asszonya, Dr. Biró Borbála átfogó előadást tartott a mikrobiológiai készítmények működéséről, taglalva a Föld és a termőtalajok főbb jellemzőit, kiemelve a szennyezettséget, a talajpusztulást, az intenzív műtrágyázás globális hatásait. Rámutatott a mikroorganizmusok kettős szerepére, mely a tápanyag-utánpótlásban, valamint a talaj- és növényegészség-védelemben valósul meg, ezzel kiemelve, hogy tápelem-körforgalom nem képzelhető el nélkülük, a talaj és a növény alkotta rendszer minden folyamatában jelen vannak, szükség van rájuk. A szimbionta baktériumok és gombák szerepe kiemelt jelentőségű, a talaj valamilyen „hiánybetegsége” esetén ezek biológiai segítőként működnek. Az előadó a műtrágyák alkalmazásának gyakorlatát és a kapcsolt kutatások eredményét részletesen ismertette. Ennek konklúziója, hogy „kevesebb is elég”, a környezeti feltételeket vizsgálva az optimális elemarányokat kell meghatározni, és ezt alkalmazni. A túlzott alkalmazás a mikrobák működésére kedvezőtlen hatást gyakorolhat, illetve túlzott terhelést jelenthet a környezetnek. Elmondta, hogy az aktív talajélethez a mikrobiológiai szimbiózisok szükségesek, azonban ez a talajoltások, a termesztett növények váltása (vetésforgó) nélkül nem működik.

Minden talaj, illetve talajállapot mást kíván!

A hazai termőtalajok állapotáról, javításuk lehetőségeiről Dr. Dobos Endre, a Miskolci Egyetem docense tartott szemléletes előadást. A konferencia témáját az ökológiai termesztés szemszögéből Allacherné Szépkuthy Katalin, az ÖMKI vezető szaktanácsadója közelítette meg. Követendő gyakorlatként említette meg a forgatás elhagyását, az alá- és köztesvetések alkalmazását, valamint a zöldtrágya- és takarónövények rendszeres használatát. Dr. Varga Sándor biológiai talajerő-gazdálkodási szakmérnök a mikrobiológiai készítmények használatának eredményeit vázolta fel gazdasági aspektusból. Szántóföldi kultúrákban a mikrobiológiai készítmények hatásvizsgálatának eredményeit ismertette Pólya Márton, a BMKH Agrárügyi Főosztály Növény és Talajvédelmi Osztály vizsgálatvezetője. Az eredményeket tartamkísérleten keresztül ismerhették meg a konferencia résztvevői.