Svédcsavar

Svédország korrekt kereskedelmi partnerünk. Az évtizedekre visszanyúlóan színvonalas és prosperáló agrárpiaci kapcsolat megbecsülendő érték, annál is inkább, mivel a svédek elsősorban a feldolgozott mezőgazdasági termékeink iránt vevők. Exporttermékeink magas hozzáadott érték tartalma révén a svéd piaci exportunk a magyar munka magasabb szintű hasznosulását eredményezi.

Széles exporttermék kínálatunkon belül növekvő pályán mozog a hús- és húskészítmények, a tejtermékek, kiváltképp a sajtok, a gabona alapú termékek, a cukorkák, a fagyasztott és hagyományos módon tartósított zöldségek és gyümölcstermékek, a magyar borok, valamint a háziállat (kutya, macska) tápok kivitele. Agrárexportunk dinamikus fejlődésére utal, hogy míg a teljes agrárkivitel 2016 januárja és októbere között alig 2%-kal bővült, addig a svédországi kivitelünk közel 12%-kal nőtt. Agrárexportunk növekedési pályán tartására esélyt kínál Svédország éghajlati kitettsége és a mezőgazdasági terület relatíve szerény volta.

A hazánknál négy és félszer nagyobb Svédországban hozzávetőlegesen annyian élnek ma, mint nálunk, így a népsűrűség igencsak alacsony. A benépesültség szerény voltát csak fokozza, hogy a lakosság 86%-a városokba tömörült, így a vidéki népsűrűségi ráta az egyik leggyengébb a világon. Nem a véletlen műve tehát, hogy a rendkívül magas, közel 70%-os erdősültségű országban mindössze 7,5%-ot tesz ki a mezőgazdasági művelés alá vont terület nagysága (nálunk 58%-os), így a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása alig éri el az 1,7%-ot.

Értelemszerű, hogy Svédország élelmiszerimportra szorul, hiszen a szükséglet növekedésével a termelés nem képes lépést tartani, jóllehet árpát, búzát, cukrot, húst és tejterméket maga is elő tud állítani. A mostoha természeti körülmények, a relatíve kis mezőgazdasági területtel párosulva igencsak korlátozzák az önellátási fok javítására irányuló agrárpolitikai törekvéseket. Nemcsak a népélelmezés szempontjából nélkülözhetetlen termények, hanem a zöldség-, gyümölcskultúrák esetében is deficites az ország, borszőlő pedig egyáltalán nem termelhető ezeken a sarkkör közeli területeken. Ebből adódik, hogy exportkínálatunkból nem hiányozhatnak a friss- és feldolgozott zöldségek, valamint gyümölcstermékek, de svéd piaci kivitelünkben a hús- és hústermékeken túl a magyar borok is egyre fontosabb szeletet képeznek.

Általános svéd kondíciók

A relatíve gyenge, 0,81%-os népszaporulati ráta következményeként az ország évtizedek óta képtelen az önreprodukcióra, így munkaerőhiánnyal küzdve a bevándorlók, illetve gazdasági, politikai menekültek célpontjává vált. A jobb élet reményében útra kelő néptömegek számára ma is fontos végcél Svédország. Irigylésre méltó életszínvonal, szociális biztonság és kiemelkedően jó egészségügyi ellátást jelent különleges vonzerőt még ma is a bevándorlók számára. Nem különösebben meglepő tehát, hogy a svéd népesség több mint egyharmada ma már bevándorlókból áll. Számottevő az egykori Jugoszláviából származók nagyságrendje, a finnek, a dánok, a norvégok, a görögök és a törökök jelenléte, sőt ebben a körben már a másod és harmadgenerációs állampolgárok is jelentős nagyságrendet képeznek.

Megjegyzendő, hogy a magyarok számára is fontos kivándorlási célként lebegett Svédország, különösen a „fejlett szocializmus” idején, de azt követően is sok magyar telepedett le ebben a zord éghajlatú országban. Komoly vonzerővel bírt sokáig a magyarok számára is, az innen nézve tejjel, mézzel folyó, államkapitalista Kánaán. Hozzá kell tenni azonban, hogy egykoron, a 150 évig tartó török rabiga alól szabadult országunkba, a svábok letelepítésével egy időben svéd családok is vándoroltak, megélhetést keresve Magyarországon. Szomorú tanúbizonysága ennek a jelenségnek a napokban elhunyt, a 100. születésnapját pár nappal túlélő, 1916-os születésű, tíz évig a Gulágon raboskodó, a szovjet büntetőtáborok poklát megjáró, karizmatikus egyéniségű Olofsson Placid atya, akinek a családja Svédországból települt egykoron, megélhetést és egzisztenciát keresve és találva Magyarországra. A jelenlegi folyamatok inverzére is volt tehát a múltban példa. A most is zajló bevándorlási hullámmal főleg a magukat szírnek, afgánnak, pakisztáninak és észak-afrikainak valló migránsok sokasága érkezik Svédországba. A svéd őslakosság zöme (87%-a) luteránus, de a bevándorlási hullám következtében átrajzolódik a vallási térkép, a megerősödött muzulmán kisebbség ma már megköveteli a vallási tolerancia magasabb szintre emelését, az őslakosok vallási jelképeinek háttérbe szorítását, ami a társadalmi kohézió gyengüléséhez vezethet. Tavaly különösen a nagy vallási ünnepek közeledtével váltak egyre élesebbé ezek a belső viták. Erre alapoztak ugyanis azok, a napjainkban egyre komolyabb publicitást nyert civilszervezeti vélemények, melyek szerint a svéd őslakosoknak kellene alkalmazkodniuk a bevándorlókhoz és nem fordítva. Konkrétabban fogalmazva a tősgyökeres svédeknek meg kell tanulniuk integrálódni az újonnan érkező bevándorlók közé. A bevándorlók ugyanis úgymond „friss kultúrát hoznak a régi svéd kultúra felfrissítésére”. „Itt az idő, hogy felismerjük: „új” svédek fogják feltölteni a kulturális vákuumot nyelveikkel és szokásaikkal. Ezt pozitív erőként kell értelmeznünk. Itt nemcsak az „új” svédeknek kell integrálódniuk, hanem a tősgyökereseknek is.”

Gazdasági körkép

A svéd gazdaság motorja az ipar. Az ipar növekedési rátája 2016-ban meghaladta a 4,2%-ot, felfelé húzva a svéd gazdaság növekedés átlagos ütemét, mely az utóbbi három évben rendre 2,4-, 4,2-, végül 3,6%-os növekedést mutatott. A Bruttó Hazai Termék (GDP) szerkezetében a már említett 1,7%-os mezőgazdaságon kívül az ipar a nemzetközi standardokat meghaladó szintet (34,2%-ot) képvisel, míg a szolgáltatás 64%-ot képez. A munkatermelékenység magas színvonalára utal, hogy a munkaerő lekötés tekintetében – GDP-beli arányához képest – az iparban, az aktív foglalkoztatottak mindössze 12%-a, a szolgáltatásban pedig 86%-a található, amit a mezőgazdaság 2%-os munkaerő lekötése egészít ki.

Ilyen magas munkatermelékenység mellett kissé meglepő, hogy a munkanélküliségi ráta a mienkénél is magasabb, 2016-ban 6,9%-ot tett ki, ami feltehetően a bevándorlók nagy számának munkaerő piacra gyakorolt negatív hatására vezethető vissza. A svéd gazdaság GDP nagyságrendje 498 milliárd dollárnyi (a magyar GDP duplája), melyhez a GDP arányos eladósodottság mértéke az Uniós átlag alatti, mindemellett csökkenő tendenciát követve, 2015-ben mindössze 41,4%-os volt. Az inflációs ráta rendkívül alacsony, mindössze 0,8%, amihez az alapkamat 0%-os szintje társul, meghazudtolva minden klasszikus közgazdasági okoskodást, mely szerint a gazdaság egészséges növekedéséhez, serkentéséhez egy alacsony szintű pénzromlás elengedhetetlen feltétel.

A svéd költségvetés szuficites és az ország külkereskedelmi mérlege is többletes. A jórészt ipari termékekre és szolgáltatásokra alapozott 147,3 milliárd dolláros svéd exporttal szemben 12 milliárd dollárral kisebb, 134,9 milliárd dollárt kitevő az import. A svéd export gerincét a gépek és berendezések (35%), járművek, papíripari termékek és faáruk, valamint a méltán világhírű acélipari termékek adják. Csak felütés szintjén érdemes megemlíteni, hogy igen jelentős a svéd működő tőke magyarországi szerepvállalása is. Példaként ide kívánkozik az ún. Grippen Szerződés, melynek nyomán a svédek nemcsak a magyar légierő megteremtésében és korszerűsítésében játszottak szerepet, hanem a Szerződés nyomán jelentős alkatrészgyártás is megvalósult Magyarországon, sőt egyes élelmiszertermékeink piaci pozíciója is erősödött a svéd piacon. Emellett a Volvo buszok hazai közlekedésfejlesztésében játszott szerepe sem elhanyagolható, de említésre méltó a svédek hazai telekommunikáció fejlesztésében játszott szerepe is.

Svéd piaci agrártermék külkereskedelmünk

Svéd piaci agrárexportunk növekedési trendjét ugyan a 2008-2009-es pénzügyi, gazdasági válság ideiglenesen megtörte, de 2009-et követően dinamikus piacbővülés jegyei mutatkoznak a svéd piacon. Exportunk dinamikusabban fejlődött idáig, mint az import, így a külkereskedelmi mérleg 2000 óta töretlenül pozitív, sőt dinamikusan javuló.

(KSH adatok alapján)

A 2016-os 1-10. havi agrár-külkereskedelmi adatok is a korábbi pozitív trend folytatódását ígérik, hiszen az exportunk 11,5%-kal, a kereskedelmi mérlegtöbblet pedig 5%-kal javult.

Exportszerkezetünk a legfrissebb adatok tükrében

Agrárkivitelünk igen erőteljesen fókuszál a hús- és hústermékek, a tejtermékek, a zöldség és gyümölcstermékek, a magasan feldolgozott élelmiszerek és az italok, kiváltképp a magyar borok termékcsoportjaira. A léptékek és a növekedési erély beszédes képet festenek a svéd piaci exportunk 2016-os, 1-10 havi alakulásáról:

Élő állatok tekintetében a 70-ről 120 ezer euróra bővülő, 72%-kal növekvő exportunkon belül a két és félszeresére bővülő élősertés állomány, a közel kétszeresére növekvő naposcsibe export és a 40%-kal növekvő élő hal export emelhető ki.

A hús- és hústermékek, valamint vágási melléktermékek 364-ről 518 ezer euróra bővülő 42%-kal növekvő exportja mögött kiváltképp a belsőségek és vágási melléktermékek több tízszeres bővülése emelhető ki, mindamellett hogy mintegy 80%-kal nőtt a baromfi hús kivitelünk és megháromszorozódott a marhahús exportunk, másfélszeresére nőtt a halhús kivitelünk is.

A mintegy 1,2 millió eurós tejtermék exportunk zömét sajt és túrókivitel és tejsavó export alkotja. Friss és fagyasztott zöldség exportunk a 4-5 milliós nagyságrend között mozog. Jelentős nagyságrendet, 5 millió eurót meghaladó tételt képez továbbá a 16%-os piacbővülést mutató –húsból, halból készült ételek- termékcsoportja, a 20%-kal bővülő, 5,5 millió eurót meghaladó tételt képező zöldségkonzervek termékcsoportja, melyen belül a csemegekukorica viszi a prímet. A 12%-kal bővülő, 8 millió eurós nagyságrendet mutató levesporok, fűszerkeverékek együttese és az ugyancsak 8 millió euró feletti tételt képező állati tápok (kutya, macska eledel) termékcsoportja is fajsúlyos tételeket képez a svéd piaci magyar agrárexportban, csakúgy, mint a 2,3 millió eurós, 60%-kal bővülő magyar borexport is.

Svéd piaci agrárexportunk főbb szerkezeti elemei (2015-2016. 1-10 hó)

Exportsikereink láttán talán indokolatlannak tűnő felvetés, de megkockáztatható, hogy a svéd piaci exportlendület jövőbeni megalapozása érdekében nem lenne érdektelen a svéd etnikai helyzet változására reflektáló, testre szabott külpiaci politikát követnünk.

Összeállította: Szabó Jenő