Szántóföldi kultivátorok és gépválasztékuk

Dometal Oy Multiva Wingmaster 5400 szántóföldi nehézkultivátor

Kerner Komet három késsoros grubber

A szántóföldi kultivátorok alkalmazásai

A tarlóművelésre széles körben alkalmazott tárcsás boronák mellett egyre inkább elterjedten használják a szántóföldi nehéz kultivátorokat (grubbereket) és azok mulcs művelésre alkalmas változatait.

Ezek az „univerzális” munkagépek a betakarítás utáni tarlóhántásra, a hántott tarló ápolására és magágykészítésre használhatók, valamint alkalmazásukkal a (~35-38 cm mélységű) forgatás nélküli alapművelés is elvégezhető.

A szántóföldi kultivátorok egyes változatai a csökkentett menetszámú mulcsos alapművelés minőségi munkát végző, energiatakarékos munkagépei.

A mulcsos alapművelés legfontosabb előnyei:

• a talaj felső rétegébe kevert szerves anyagok (pl. szalma-/szármaradványok) növelik a talaj védelmét a nemkívánatos éghajlati hatásokkal szemben;
• védelmet nyújtanak továbbá a víz és a szél okozta eróziós károk ellen;
• a mulcsos-lazításos alapművelésű terület kb. háromszor több nedvességet tud tárolni a növények számára a szántottal szemben;
• szántásos alapművelés – a területegységre vonatkoztatva – átlagosan 30 %-kal több üzemanyag fogyasztást eredményez, mint a grubberes művelés ugyanabban a munkamélységben;
• a forgatás nélküli alapművelés – kedvezően – háromszorosára növeli meg a földigiliszták számát;
• egyenletesebb talajhőmérsékletet biztosít; a tavaszi-őszi időszakokban takaróanyagként funkcionál, míg a forró nyári időszakokban árnyékoló hatása révén növeli a talaj vízmegtartó képességét, lassítva a párolgást;
• a talaj minőségének és szervesanyag-tartalmának megőrzésével magas szintű termelékenységet biztosít, stb.

A hagyományos magágykészítő gépek a mulccsal borított területeken könnyen eltömődhetnek.

Ennek kiküszöbölésére a gyártók – az alapjaiban tarlóművelésre és mélyítő alapművelésre kialakított – szántóföldi kultivátoraikat úgy építik fel, hogy azok különböző mélységekben is minőségi magágykészítést végezzenek.

Ezek az „univerzális” jelzővel is illethető szántóföldi kultivátorok sikeresen alkalmazhatók a szántás nélküli alapműveléssel ősszel előkészített – részben mulccsal takart – talajokon a tavaszi vetésű növények magágyának elkészítésére is.

A talajművelő eszközök között a talajlazítók csoportjába sorolható szántóföldi kultivátorok lazítószerszámainak munkájára, amelyek önmagukban talajforgatást és tömörítést nem végeznek, a közepes mértékű lazítás-aprítás és porhanyítás-keverés, valamint a kismértékű felszínalakítás és egyengetés, hullámosítás a jellemző.

Ezeket egészítik ki a – művelő szerszámok mögött dolgozó – talajleforgató, felszínegyengető tárcsák jó keverő és porhanyító, közepes mértékű lazító-aprító munkája, valamint a profilos palástú (nehéz) hengersorok jó hatásfokú talajtömörítése és felszínalakítása, talajlezárása.

A szántóföldi kultivátorok felosztására, csoportosítására több lehetőség nyílik.

Az általuk végzett talajművelési munkák mélysége alapján: az általános felépítésű 8-12 cm mélyen dolgozó hagyományos; a különleges feladatokra kialakított „V” alakú szárnyas késekkel (8-10 cm mélyen) dolgozó szárnyas kultivátorok; illetve az újabb talajművelési technológiákat megvalósító – ~25 cm munkamélységig használható – nehéz kultivátorok és mulcsművelést végző (35-38 cm művelési mélységig alkalmazható) ún. mulcskultivátorok különböztethetők meg.

A munkagépek általános felépítése és részegységeik

Kverneland CLC-pro három késsoros grubber szerkezeti felépítése

A traktor-munkagép kapcsolat szempontjából függesztett, félig függesztett és vontatott szántóföldi kultivátorok különböztethetők meg.

A kisebb (~2-4 m) munkaszélességű gépeket függesztett kivitelekben készítik, míg a nagyobb (~5-9 m) munkaszélességek esetén a félig függesztett és vontatott kivitelek dominálnak.

A nagyobb munkaszélességű félig függesztett és vontatott gépeken (a vázkeret előtt) járókerekek is megtalálhatók, amelyek teherviselőként és mélységhatárolóként funkcionálnak, illetve ezek a gépek szállításkor – a hidraulikusan működtethető – futóművükön vontathatók.

Valamennyi szántóföldi kultivátor zártszelvényű vázzal rendelkező keretszerkezetből épül fel, amely magában foglalja a függesztő- vagy vonószerkezetet, a művelési célnak megfelelő művelő szerszámokat (szerszámsorokat), illetve azok működtetését biztosító munkavégző és szállító részegységeket.

A munkagépek különböző felszereltségű „kombinációi” a mindenkori talaj és környezeti viszonyokhoz, illetve a talajművelés céljához és módjához optimálisan hozzáilleszthetők.

Ezek által biztosítható a helyes talajművelés három legfontosabb feltétele: energiatakarékos, talajnedvesség megőrző és talajvédő, környezetbarát.

A kombinált talajművelő eszközök felépítése a végzendő munkaműveleteknek megfelelően:

• szalma- vagy száraprítás: mellső tárcsasorokkal (csak a mulcs kultivátoroknál);
• talajlazítás és porhanyítás + mulcs képzés (keverés): több soros kultivátor kapákkal;
• rögaprítás, szármaradvány elegyengetés: jobbos-balos tárcsalevelekkel;
• felszínelmunkálás, talaj visszatömörítés és lezárás: különböző kialakítású hengersorokkal.

Metalwolf MK-3 mulcs kultivátor kukoricatarló mulcs művelésében

A mulcs kultivátoroknál az első talajművelő eszközök a – legtöbbször csipkés él kiképzésű, kúpos vagy gömbsüveg alakú tárcsalevelekből felépülő – párhuzamos elrendezésű, ellentétes szögállású tárcsasorok, amelyek a növényi maradványok átvágásával, aprításával segítik elő a kultivátor kapatagok munkáját.

Pöttinger Synkro 5003 nehézkultivátor

A nehézkultivátor gépcsaládok legfontosabb munkavégző szervei a 2-4 (esetleg több) sorban elhelyezett, különböző kapaszámmal/-osztással, és keskenyebb vagy szélesebb szerszám típusokkal ellátott művelőelemek (kultivátorkapák), amelyek kialakításuk és választékuk révén – a talaj és környezeti viszonyoktól függetlenül – kedvező lazítással, porhanyítással és keveréssel dolgozhatnak.

A merev, fél merev vagy rugós (ívelt) szerszámszárak túlterhelés elleni védelemmel ellátottak.

A vázkeretek gerendely osztása olyan, hogy a lehető legnagyobb átömlési keresztmetszetet biztosítva elkerülhető legyen az – akár nagyobb mennyiségű szármaradvány okozta – eltömődés.

A lazító késsorok után – önálló tárcsatagokon, gumibakos felfüggesztésű, jobbos/balos elrendezésű, csipkézett/hullámos vagy legyező alakú – tárcsalevelek egyengetik el a szármaradványokat, és egyben „behúzzák” a lazítókések nyomait.

A felszínegyengető, rögrendező tárcsalevelek szögállása és művelési mélysége a kívánalmaknak megfelelően állítható be.

A talajfelszín visszatömörítésére, lezárására különböző (palást) kialakítású hengerek (pl. csőpálcás; szegmenses; „V”-„U”-„T” gyűrűs; Crosskill; Cambrigde, stb.) közül lehet kiválasztani a helyi körülményekhez legmegfelelőbbet.

A szárazabb, rögösebb talajokon a nagyobb tömegű (nehezebb) rögtörő, acélgyűrűs vagy profilos felületű hengerek alkalmazhatók előnyösebben, míg nagyobb szármaradvány-borítás esetén a taréjos v. fogazott hengerek alkalmazása a jobb.

Különböző szerkezeti felépítésű szántóföldi kultivátorok főbb műszaki jellemzői

Forrás: MVH Gépkatalógus, és internet gyártmányismertetők

Az eszközök gépválasztéka

A különböző kialakítású – hagyományos; szárnyas; nehéz- vagy mulcs – szántóföldi kultivátorok választéka igen széles gépválasztási lehetőséget biztosít a felhasználók számára.

A Mezőgazdasági gépek katalógusának adatbázisában – letölthető az MVH honlapjáról: www.mvh.gov.hu/GÉPKATALÓGUS, a gépváltozat kódja: 2151 – 14 ország, több mint 60 gyártó cégének 2000-nél is több szántóföldi kultivátorából van választási lehetőség.

A gépek és szerszámjaik (kultivátorkapái) megválasztásánál – többek között – figyelemmel kell lenni: az alkalmazni kívánt talajművelési technológiá(k)ra; a talaj típusára és fizikai jellemzőire; a megművelni kívánt terület nagyságára; a rendelkezésre álló – a szántóföldi kultivátort majdan üzemeltető – erőgép vontatási teljesítményére, hidraulikus emelőképességére; az üzemgazdaságossági feltételekre, stb..