Szárítótechnológia generálkivitelezése a beruházó szemével

Az elkövetkező egy évben, cikksorozatunkba munkaszakaszokra vesszük referenciaüzemeink kivitelezéseit, megvizsgáljuk, elemezzük a munkaütemek során felmerülő aktuális kérdéseket az építtető szemével.

Célunk, hogy egy adott szárító-, tisztító technológia beruházása során szakmai felvetéseinkkel, gyakorlati példáinkkal, számadatok és képi illusztráció segítségével információt, ötletet adjunk jelenlegi, illetve esetleges jövőbeli hasonló beruházásával összefüggésben.

Elemzésünkben a technológiákat és az építőipari megvalósítás kapcsán előforduló eseteket, problémákat, kérdéseket vizsgáljuk, finanszírozási és árelemzési kérdések mellőzésével.

A beruházás megvalósítása az építési terület kiválasztásával kezdődik.

Érdemes a következő szempontok, környezeti adottságok figyelembevételével kiválasztanunk a legmegfelelőbb helyszínt.

Mindezek előtt kérdés, hogy új technológiánk egy meglévő szárítóüzem kiváltására, annak helyére kerül, vagy zöldmezős beruházásként kerül telepítésre.

Mindkét esetben más külső fő tényezők, adottságok szem előtt tartása a fő szempont, melyeket az alábbiakban külön-külön vegyünk sorra.

Meglévő szárítótechnológia kiváltására elsősorban a levegő védelmével kapcsolatosan a Kormány 306/2010 (XII.23.) Kormány rendelet környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény rendelkezik.

A rendelet célja, a környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása és javítása, az emberi egészség védelme és a környezet állapotának megőrzése érdekében.

Ennek céljaként a jelenleg működő elavult, magas por- és zajkibocsátású szárítók működési engedélyét az illetékes környezetvédelmi hatóságok korlátozott időre adták, adják ki a jelenleg még működő hasonló technológiákra.

Az EMVA növénytermesztés szárítótechnológiák korszerűsítésére kiírt pályázatai elsősorban e technológiák kiváltására irányultak.

A pályázati kedv ellenére, az elnyert mintegy 6-7.00 pályázat csak egy része irányult meglévő szárítótechnológia kiváltására és azok közül is csak fele valósult meg az ismert makro ökonómiai és korlátozott vállalatfinanszírozási lehetőségeknek köszönhetően.

Ennek eredményeként jelenleg is országszerte több főleg régi B1, B2-15-ös és elavult orosz szárító üzemel, ami környezetvédelmi előírások és a költséghatékony üzemeltetés figyelembevételével cserére szorulnak.

A meglévő elavult szárítók esetén, általában egy meglévő infrastruktúrával, mérleggel, síkpadozatos terménytárolóval, silóval, régóta kiforrott telepi közutas forgalommal rendelkező telephelyről van szó.

Hozzáteszem, hogy ezek a telepek nem mindig a legmegfelelőbb kialakítással, logisztikával rendelkeznek, ezért olykor ez hátrány és nem pozitívum az új technológia telepítése során.

Ezzel együtt elsőként magát a technológiát egészében helyezzük el a majorban úgy, hogy a mozdíthatatlan, fix objektumokat, mint tárolót, irodát vegyünk alapul.

Lehetőségünk szerint a legkisebb átalakítással, költségmegtakarítással próbáljuk azt elhelyezni.

Ugyancsak fontos a gázellátást és a villanyhálózati kialakításokat fix pontnak venni, holott azok kisebb ráfordítások mellett telepen belül mozdíthatóak, átköthetőek.

Ha a telephely újjászervezése során ezek átkötése indokolt, ne ragaszkodjunk a meglévőhöz.

Telepen belüli kamionforgalom, a ki-, beszállítás, rakodás, betárolás és egyéb árumozgatás kialakítása a legrugalmasabb, a meglévő utak vagy akár újak építése mellett.

Amennyiben megtaláltuk telephelyünkön belüli legoptimálisabb elhelyezést, ne feledkezzünk meg a makro körülmények, telepen kívüli adottságokról.

Itt elsősorban a lakópihenő övezet elhelyezkedésére, a telephelytől való távolságára gondolok, mivel, a beruházás végén a használatbavételi eljárás során, a helyi viszonyok, törvényi szabályozások figyelembevételével lehetséges a technológia használatba vételét kezdeményezni, engedélyeztetni.

Előzetesen tájékozódjunk a helyi zajkibocsájtási határértékekről, telepi rendezési tervekről.

Érdemes megelőzően zajtechnikai szakemberek bevonásával a telepről zajtérképet, majdani szárítótechnológia beépítését követően zajkibocsájtási kalkulációkat, esettanulmányokat végezni.

Fentiek figyelembevétele mellett döntő többségében a meglévő technológia helyére kerül az új építése, elsősorban a közmű kiépítési többletköltségek megtakarítása és a telepi beépítettség szempontok elsőbbsége miatt.

Másik fő eset, amikor zöldmezős telephelyet kell keresnünk, vagy akár már meglévő, kiválasztott üres területen szeretnénk a beruházást megvalósítani.

Adott terület esetében, ugyancsak a fentiekben részletezettek szerint érdemes kezdeni, annyi előnnyel, hogy nincs fix pontunk.

A fő objektumok úgymint, a mérleg, szárítótechnológia, tárolók, kijelöléseit megelőzően a természeti adottságokat, domborzati viszonyokat, talajadottságokat, a bejárat illetve a bekötőút állását, széljárásokat, szomszédos épületeket, településeket, majdani továbbfejlesztési lehetőségeket vegyük elsődleges szempontnak.

Ezeket a fő egységeket a megadott sorrendben, ugyanakkor egymáshoz kötve vegyük sorra végső helyük meghatározásánál.

Legkönnyebb helyzetben akkor vagyunk, ha mindezek átgondolásával keressük a céljainknak legmegfelelőbb helyszínt a komplett beruházáshoz, legyen akár zöldmezős, akár meglévő telephely esete.

Általában a zöldmezős megvalósítás a ritkább, ezért fordítottunk nagyobb figyelmet a gyakoribb technológiacsere eseteire.

Következő alkalommal, tervezési, engedélyeztetési eljárást megelőzően, a szárító-, tisztító technológián belüli műszaki lehetőségeket, kiviteleket vizsgáljuk, elhelyezés és felhasználói megközelítéssel.

Bódi Szabolcs

Kézker Kft.