Szőlővédelmi megoldások a BASF-től

A XII. Szőlészeti és Borászati Konferencián a növényvédelem állt az érdeklődés középpontjában. Az ember és a technika a szőlőbetegségek előrejelzésében, a helyes szerhasználat, a tavalyi tanulságok levonása és az idei kilátások számbavétele mellett szó esett az egykori Esterházy hercegek családi birtokain folytatott borászatról. S ha már Ausztria földjére léptünk, megismertük az osztrák borivók szokásait is.

Idén Herceghalom adott otthont a Szőlészeti és Borászati Konferenciának, ahol a BASF Hungária Kft. agrármérnökei és a vendégként megjelent szőlőtermelők-borászok megbeszélték az előrejelzés korábbi tapasztalatait (járványhelyzetekben melyik betegség, mikor támad erősen), és értékelték a betegségek elhárításának kísérleti tanulságait (mikor, melyik szer, milyen adagjával leghatékonyabb ellenük a védekezés). A késő estig tartó programsorából kiemelkedett dr. Füzi István fejlesztőmérnök előadása, amely bepillantást engedett az automata meteorológiai mérésekre alapozott, pontos és rendszeres, mérőállomásokkal ellátott szőlőtermesztés világába. A gazdák persze tudják, a technika és az ember ma még egymásra támaszkodik a sikeres szüret elérésében, még nincs itt, de egyszer talán-talán eljöhet annak az időszaka, amikor egy szőlészeti és kórtani számítógépes rendszer közli a gazdával: "A Dunsztos dűlőben a következő 168 órában a lisztharmatgombának 95276 konídiuma okozhat fertőzést. Hektáronként 2 deciliternyi Vivandót permetezz ki, 12 órán belül…"

Dr. Füzi István a három különböző típusú "versenyző", a lisztharmat-, peronoszpóra- és a botritisz gomba jellemző tulajdonságait foglalta össze.

A lisztharmat okozta gondokról állította, már a tavaszi rajtnál eldől, hogy "végez a célban". A kártétel függ az áttelelt fertőzőanyag mennyiségétől, a reakcióidőtől (a primer fertőzéskoraisága), és terjedésében alig számítanak a versenykörülmények (a bogyófertőzés időszakában uralkodó időjárás). Állítását szekszárdi (Faluhely) parcellákon, Kékfrankos szőlőfajtán végzett méréseivel támasztotta alá.

A 2007-2011 között folytatott megfigyelés alapján a peronoszpóragomba jellemzője, hogy rapszodikus (ritkán jön ki neki a lépés). A fertőzést befolyásolja az előző szezon fertőzőanyag képződése, a gomba áttelelésének körülményei, valamint a csapadékos időjárás alakulása a fürtök fogékony fejlődési szakaszában.

A botritisz gomba járványok kitörése is az időjárástól függ a zsendülés és érés időszakában. Füzi István jelezte, hivatkozva korábbi kutatók megfigyeléséire, hogy a szőlőn élő kórokozók járványainak előzményei néha 18-20hónapra is visszanyúlnak. Ezzel szemben egy járványos szürkepenészes betegségkifejlődését lényegesen rövidebb időszak, mindössze 15-20 nap határozza meg.

A BASF fejlesztőmérnöke hangsúlyozta, a szakértői megfigyelés szerepe a számítógépes előrejelzésében változatlanul fontos marad, hiszen, hogy tényleg veszélyhelyzet van-e, azt csak az ültetvényekben végzett megfigyelésekkel lehet eldönteni. A fertőzöttségalakulását ugyanis az időjáráson kívül több tényező jelentősen befolyásolja:szőlőfajta, növényfejlettség (érettségi állapot), bogyósérülések előfordulása, tápanyag-ellátottság (Ca, K, N) stb., illetve a szőlővédelmi programok összeállításánál figyelembe kell venni a fungicidrezisztencia megelőzésének szempontjait is. "Ha egy aktuális előrejelzés alapján összeállított permetezési programban csak a számítógépes rendszerre hagyatkozunk, akár nőhet is a védekezések száma, mert az nem számol a gombák előfordulásával és a fertőzés egyébkörülményeivel. Csak azt jelzi, hogy a gombafertőzés kialakulásához az időjárási feltételek adottak-e. Ezt ki kell egészíteni kórtani megfigyelésekkel. Így kiszűrhetők azok az esetek, amikor nincs valós fertőzésveszély, ezzel csökkenthetők a védekezés költségei" -fogalmazott dr. Füzi István.

A korábbi évek, majd 2011-esesztendő tanulságait és erre alapozva az idei szezonra szóló ajánlásokat Hoffmann Péter fejlesztőmérnök foglalta össze. Emlékeztetett rá, többek között a szekszárdi borvidéken a tavaly július második felében lehullott 80-100 milliméter csapadék hatására beindult a botritisz fertőzés, ám az augusztusi-szeptemberi szárazság teljesen leállította! A peronoszpóra járványok kitörésében fontos szerepe van a téli és a tavaszi csapadéknak. Tavaly a peronoszpóra elleni védekezés nem jelentett komoly kihívást, az első tünet a levélen június 3.-án jelent meg, a fürtön július 5.-én, a hónaljhajtásokon augusztus 8.-án. S mi történt a lisztharmattal? A járvány elmaradt, de mégiscsak kialakult egy közepes erősségű fertőzési nyomás, helyi jellegű problémákkal fűszerezve. Már május elején megjelentek a betegséget terjesztő konídiumok, helyenként előtörtek a"zászlók", a micéliumos áttelelés bizonyítékai.

Mire számíthatunk 2012-ben?

Hoffmann Péter figyelmeztetett: ismét lisztharmatjárvány törhet ki! Bár2011 őszén korán bejött a fagy, kevés volt a termőtesteket lemosó csapadék, a szőlő lombozatán hatalmas mennyiségben képződtek a lisztharmat gombakazmotéciumai. Ne tévesszen meg bennünket a száraz ősz! A fagyott levelek egy része még december elején is a tőkéken volt, amikor a kiadós csapadék megérkezett. A fagyott levelek felületéről könnyen lemosódhattak a termőtestek. A szakértő végül összegezte a BASF technológiai ajánlatát a 4-6 leveles állapottól kezdve a zsendülés időpontjáig, a lisztharmat és peronoszpóra, illetve a lisztharmat, peronoszpóra és a botritisz elleni védelemre, illetve tanáccsal szolgált a felszívódó és a kontaktszerek használatának okszerűségére.

A szőlészeti és borászati konferencia egyik újdonsága a BASF peronoszpóra elleni új készítményének, az Enervin® -nek a bemutatása volt. Brózik Sándor és Mérai Imre tanácsadók a tavaly végzett, üzemi kísérletekre támaszkodva igazolták, hogy az Enervin® az első Initium® (ametoktradin) -alapú termék a szőlőben, amelyet újfajta hatásmechanizmus, esőállóság, nagyfokú felhasználhatóság és környezeti biztonság jellemez.

A szőlészeti és borászati konferencián részt vett Reisner Wolfgang borász és főfoglalkozásában bankár, aki feleségével és fiukkal működtetik az ausztriai HansIgler borászatot. A családi pincészet központja Deutschkreutz-ban működik, ám övék a Schaflerhof kertje, az Esterházy hercegek 1703-1704 között épült egykori birtoka is. Reisner Wolfgang büszkén sorolta apósa alapította szőlészetfejlődésének állomásait, amelynek alapja, egy alig 1, 5 hektáros kékfrankos szőlőskerttelepítése volt még 1960-ban. A burgenlandi birtok mérete mára 22 hektárra bővült, amelyen jellemzően kékfrankos szőlőt gondoznak intenzív módon. Ezenfelül 13 gazdától elővásárlási jog alapján, illetve egy szőlőszállítótól felvásárolják a termést. A minőségi borkészítés alapja a minőségi metszés, tőkénként5-6 fürtre visszafogják a hozamot, a termést kézzel szüretelik, a bogyókat kézzel szelektálják. A hektáronkénti termésmennyiség 5-6 ezer kilogramm a kékfrankosfajtánál, 4, 5-5 ezer a Cabernet Sauvignon és Merlot fajtáknál.

A Hans Iglerborászat kezdeményezője és egyben alapítója volt a Kékfrankos Országa Szövetségnek, amelyben máig a deutschkreutzi, horitschoni, neckenmarkti, lutzmannsburgi szőlészeti egyesületek tömörülnek. Tagjai a Burgenlandi Szőlőtermelők Szövetségének, amely irodát tart fenn Neckenmarktban. A kékfrankos egyesület vinotékát is alapított- hogy csak egy példát említsünk a termelők számos, közös marketing tevékenységei közül.

Milyen bortípust termeljen egy szőlészet?

Nemzetközi tömegbort, vagy ismert származású, testes, zamatos nedűt? E kérdés nemcsak ötven esztendeje állította válaszút elé a Hans Igler borászatot. A vörösborok boomja Ausztriában 2002-ig tartott, s az új kihívások újabb feleletre késztették a családot. Kiálltak ismét a Kékfrankos mellett. Választásukkal új szintre léptek, amely magas fokú képzettséget jelent, csúcsminőségű szőlőt, a szőlőtermelő üzemek tanúsítását, fokozzák az eredetvédelmet, új metszési eljárást alkalmaznak stb.

Egy sikeres borászat törekvéseibeágyazódnak az osztrák borászat jelenébe és a várható jövőjébe egyaránt.

Ausztria szőlőtermesztési törekvéseiről Rudolf Schmid, Mezőgazdasági, Erdészeti, Környezet- és Vízgazdálkodás Minisztérium (miként a Pinka patak túloldalán nevezik, az Életminisztérium) bor- és melléktermék-gazdálkodási osztály témafelelősebeszélt. Ausztriában a jelenleg 45.585 hektár szőlőültetvényt 20.181 borászati üzem gondozza.Az évente előállított 2, 3-2, 5 millió hektoliternyi nedű 70 százaléka fehér, 30 százaléka vörös. Az exportra szánt borokból tavaly 443 ezer hektolitert anémetek, svájciak, csehek és az amerikaiak hörpintettek fel. Az osztrákok méltán büszkék kivitelük eredményeire. Literenként átlagosan 2, 79 eurót is megadnak érte a külpiacokon, az USA-ban 4, 66-ot, Svájcban 6, 34 eurót! Cél az 5 euró feletti bevétel – fogalmazott Rudolf Schmid.Egy osztrák fogyasztó 30 liter bort iszik évente, s hogy ez tartható legyen minden évjáratban, az igények kielégítésére például tavaly 913 ezer hektoliter bort importáltak, főként olasz, illetve jóval kevesebb mennyiséget francia, spanyol, ausztrál, amerikai, chilei, görög és dél-afrikai pincészetekből. Az osztrák borivók előnyben részesítik a palackos kiszerelést, a hordós értékesítés folyamatosan visszaszorul, import bort kizárólag külföldön palackozottan árusíthatnak. És hűségesek a hazai termékek iránt. A franciát drágának tartják, a spanyolt testessége miatt kevésbé szeretik. Kérdezhetnék, hol szerepelnek el a népszerűségi listáikon a magyar borok? A sor végén. Tőlünk szinte egy kortynyit vásárolnak az olaszokéhoz képest. S Rudolf Schmid előadásából azt lehetett kibogozni, kihallani, hogy jelentős fordulatra a közeljövőben ne számítsunk, hiszen Ausztriában erős hagyományok alapján működik a bormarketing. Ennek újabb fejezete az úgynevezett DAC, vagyis az eredet modell kiteljesítése. Csak az eredetszempontjából tipikus bor viselhet eredetet megjelölő nevet, a Nemzeti Borbizottság "római kor" szerinti eredet-gondolkodás alapján tevékenykedik. Például "Weinviertel", illetve vidék, "Niederösterreich" szerepel a címkén. Minden másbor csak Rizling lehet, Chardonnay, Zweigelt, Pinot Noir stb. Jelenleg 7DAC-bor létezik Ausztriában, a modell építése folytatódik.

Bálint Tóth János

szőlővédelem