Szuperaszály: minket is fenyeget

Ilyen a szuperszárazság

Világszerte egyre több nagyvárosban, mezőgazdaságilag fontos területen okoz – a szó legszorosabb értelmében – válságos helyzetet a vízhiány. Az utóbbi egy évtizedben Brazíliától Indián át Dél-Amerikáig, a napokban pedig éppen az USA nyugati vidékein fenyeget úgynevezett szuperszárazság, extrém aszály. Talán nem gondolnánk, de Magyarország Európa egyik legveszélyeztetettebb területe, ahol már a víztározók sem adnak elégséges megoldást.

Homokpadok a bajai Duna-hídnál. A folyam hajózható napjainak száma egyre csökken

Szomjúság, tűz, károk

Mi az extrém vízhiány? Pár éve például India egyik legnagyobb városában mind a négy víztározó kiszáradt a rettentő szárazságban, így a lakosság napokra vezetékes víz nélkül maradt. Brazília egyik nagyvárosában az adott terület valaha látott legnagyobb aszálya közepén a víztartalékok 3%-ra csökkentek. A csapadékhiány nemcsak a lakosság vízellátását veszélyezteti, hanem világszerte dollármilliárdokban kifejezhető károkat okoz a mezőgazdaságban, de nemcsak ott: mindenütt nő az erdő- és bozóttüzek veszélye. A világ legfenyegetettebb országai közt vannak a Közel-Kelet államai mellett India, Pakisztán és néhány afrikai ország – vagyis az említett kockázatok mellett ma még alig elképzelhető migrációs hullámot is okozhat a globális probléma.

Az aszály 100 milliárdos károkat okozhat Magyarországon. E napokban is sok helyütt „porba” vetnek a kevés csapadék miatt…

Nálunk sem elég

Hazánk a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint fokozott veszélyben van a szárazság miatt: mind gyakoribb aszályokra kell számítani, és így a talajvízszint-csökkenés – ami az utóbbi 50 évben 3-6 métert tüntetett el a termőföldekből is – tovább nő. Miközben Magyarországon vízmegőrző beruházások terén szinte semmi sem történik, sokak szerint már az öntözésfejlesztés és a mesterséges víztározók építése is csak szükséges része, de korántsem elégséges megoldása a problémának. Ha ugyanis csökken a csapadék és a Kárpát-medencébe érkező folyóvizek mennyisége – ami a Duna hajózhatóságán is meglátszik –, akkor a víztározók is kiszáradhatnak. Tehát szükség volna a vizes élőhelyek állapotának és a hazánk területére érkező víz megőrzésére, elraktározására.

(Fotók: HorizontMédia/archív)