Jó minőségű és jelentős mennyiségű szőlőtermésre számítanak az idén a magyarországi borvidékek többségén az MTI által megkérdezett szakemberek.
A Soproni borvidék szőlői a korábbi lemaradást behozták: az Irsai Olivér szürete két héten belül megkezdődhet – mondta Taschner István, hegyközségi elnök.
Jelezte: „hihetetlenül jó”, hektáronként száz mázsa feletti termést várnak a legtöbb fajta, így a chardonnay, a pinot noir és a zweigelt esetében.
Kivételt ez alól a leghíresebb szőlőfajtájuk, a kékfrankos jelent, amelynél hetven mázsás terméssel kalkulálnak – tette hozzá.
A pannonhalmi borvidéken mind mennyiségben, mind minőségben jó szüretet várnak a gazdák – közölte Hangyál Balázs hegybíró.
Elmondta: a tavaszi nagy hidegekhez hasonlóan az utóbbi hetek hősége sem hagyott nyomot a termésen, de ha folytatódik a kánikula, adódhatnak problémák.
A csongrádi borvidéken jól indult az év, de a rendkívüli hőség és az aszály következtében napról-napra romlik a helyzet – mondta Papp Ferenc hegybíró.
Hozzátette: a mintegy 500 hektáros Csongrád környéki termőterületről várhatóan 15-17 ezer mázsa szőlőt fognak leszüretelni, a minőséggel várhatóan nem lesz gond.
A tavalyinál kevesebb, de jó minőségű szőlőtermésre számít a Szekszárdi borvidék hegyközségi tanácsának elnöke.
„Nagyon nehéz évben vagyunk, magas csapadéktartalmú, márciusban visszatérő tél, többször nyári melegbe forduló tavasz van a hátunk mögött.
Ezt májusban két jégeső, majd a virágzás idején egy hosszabb lehűlés követte” – mondta Heimann Zoltán.
Ennek ellenére jó termésre, jó évjáratra számít a szakember a vörös szőlők esetében.
A mennyiség kisebb a tavalyinál, de ahol terméskorlátozási szándék van, ez inkább előny – mondta.
Az ország legnagyobb szőlőtermő területéhez, a Duna Borrégióhoz tartozó Soltvadkerten jó termésre számítanak a saját területen és szerződéses partnerekkel 110 hektáron szőlőt termesztő Frittmann Testvérek Kft. ültetvényein.
Frittmann István, a cég ügyvezetője, – aki testvérével, a 2007-ben az év borászává választott Frittmann Jánossal vezeti a vállalkozást – kiemelte: a bianca, a muskotály, a medina és a kadarka szőlőfajtáknál az átlagos 130-160 mázsa hektáronkénti termés helyett csak 50-80 mázsa várható.
Az átlagnál jobb termést várnak a cserszegi, a kékfrankos és az ezerjó fajtákból, amelyekből 130-140 mázsát is szüretelhetnek hektáronként.
A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidéken jelenleg jó minőségre.
Ugyanakkor közepes mennyiségre számítanak a szőlészek, borászok – mondta Prácser Miklós, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke.
Az 5800 hektáros borvidéken a közepes mennyiség mintegy 300 ezer mázsát feltételez.
A napok óta tartó hőségtől még nem „szenved” a szőlő, korábban ugyanis jelentős eső esett Tokaj-Hegyalján.
Prácser Miklós közölte: most viszonylag korai szüret jósolható, s ami még ennél is fontosabb, hogy ez a korai érés kedvez a jó aszúsodási folyamat kialakulásának.
Erre már nagyon nagy szüksége volna a borvidéknek, hiszen tavaly is viszonylag jó minőségű aszút lehetett szüretelni, de a mennyiség kevés volt – fűzte hozzá.
Komárom-Esztergom megyében az összesen 1502 hektár területű szőlőültetvényeken az aszály jelenleg nem okoz problémát.
A becslések szerint hektáronként 6500 kilogrammos termésátlag várható – mondta Vörösné Bóka Éva, a megyei földművelésügyi hivatal igazgatóhelyettese.
Veszprém megye négy történelmi borvidékén nagyon jó szüretre készülnek a szőlősgazdák – mondta a Veszprém Megyei Kormányhivatal földművelésügyi igazgatója.
Boros Gábor szerint július elejétől volt csak tapasztalható jelentősebb peronoszpóra és lisztharmat fertőzés az ültetvényeken, szakszerű kezeléssel azonban megvédhető a szőlő.
Jók a terméskilátások, átlagosan borszőlőkből mintegy 68-70 mázsa várható hektáronként, csemegeszőlőkből 80-100 mázsa hozamot becsül előzetesen az igazgató.
Vaskeresztes térségében jégverés miatt elpusztult a szőlőtermés.
a bortermeléssel foglalkozó szőlősgazdáknak az állandó vevők megtartása miatt más borvidékekről kell beszerezniük a szőlőt – közölte a Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának mezőgazdasági főfelügyelője.
Lukács Zoltán kifejtette: a megyében a legjelentősebb, Vaskeresztes és Felsőcsatár térségében található 82 hektáros szőlőültetvényt június végén elverte jég.
Jelenleg a tőkék mentése folyik, és jövőre is csak akkor számíthatnak termésre, ha a metszés után a vesszők még az idén beérnek.
A zalai gazdák közepes, hektáronként 80-90 mázsa szőlőtermésre számítanak idén, de alacsony lesz a szőlő létartalma – közölte a Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője.
Horváth Gyula elmondta: a zalai szőlősgazdák nagy része időben elvégezte az első permetezést.
Így a száraz időszakban lisztharmat és egyéb gombabetegség sem veszélyezteti az állományt.
Baranyában a 2650 hektáros, 80 százalékban vörös, 20 százalékban fehér fajtákat termő villányi borvidéken a tavalyival megegyező, kiváló minőségre és közepes hozamra készülnek.
Bock József, a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke elmondta: a tavaszi hűvös idő megviselte az illatos fajtákat, valamint a kékfrankos és a merlot-t.
A mostani hőség már nem okoz nagyobb károkat a termésben.
Az elnök szerint a legkorábbi fajtákat is csak szeptember elején, közepén kezdik szüretelni.
A 700 hektáros, 70 százalékban fehér, 30 százalékban vörös fajtákat termő pécsi borvidéken sem lesz probléma a minőséggel.
A mennyiség hasonló lesz a tavalyihoz – vélekedik a Pécsi Borvidék Hegyközségeinek Tanácsát vezető Hárs Tibor.
Szerinte a hőség enyhülése még tovább kedvezne a tőkéknek, ez a mennyiségen nem változtatna, de tovább emelné a minőséget.
MTI 2013. augusztus 4.