24. órában vagyunk: a talajoltó baktérium készítmények használatát be kell építeni a növénytermesztési technológiákba

Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy: „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.” Ezzel az alapgondolattal is összefoglalhatjuk azt a szakmai együttműködést, amit a talajélet fenntartása érdekében írt alá a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Talajbaktérium- gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége Mezőfalván, a NAK Szántóföldi Napok keretében.

A klímaválsággal terhelt időszakban különösen fontossá vált

Annak érdekében, hogy nemzeti kincsünket, a termőtalajainkat legalább a mostani, vagy még jobb állapotban hagyományozzuk utódainkra, a tudomány segítségével, megújult szemlélettel kell a talajaink felé fordulni. Olyan megoldásokat kell találni, amely a gazdálkodás hatékonyságát növeli, de figyelembe veszi a talajok környezeti, környezetvédelmi és klimatikus tulajdonságait, szerepét is.

A talajok termőképességének megőrzése és növelése a klímaválsággal terhelt időszakban különösen fontossá vált. A termőtalajok mikrobiológia állapotának és biodiverzitásának fenntartása, célirányos gazdagítása régóta hitvallása a szakmai szövetségnek, a most aláírt együttműködéssel pedig a szakmában is nyomatékosítani kívánják, hogy a talajoltó baktérium készítmények használatát be kell építeni a növénytermesztési technológiákba, mert így a szervesanyag megőrzését és a talajszerkezet építését, és nem utolsó sorban a terméshozamok növekedését, kiegyenlítettségét szolgálják.

A magyar termőtalajok védelmére kötött megállapodást Győrffy Balázs elnök (NAK) és Pénzes Éva ügyvezető (Magyar Talajvédelmi Szövetség) írta alá.

A talajélet fenntartását és a talajoltók használatát már az oktatásnál kell kezdeni

Fontosnak tartjuk az ismeretanyagok továbbadását, az edukációt, hiszen rendelkezésre állnak a legújabb és friss tudományos eredmények és alapok a mikrobiális talajoltást illetően, és léteznek jól bevált és kidolgozott technológiák is, melyek a tudomány mellett a gazdák immár több évtizedes tapasztalatára épülnek. Nemcsak a felnövekvő agrárszakemberek, egyetemi hallgatók részére fontos e szakmai látókör kiszélesítése, de a gyakorló gazdák, NAK szaktanácsadók és falugazdászok továbbképzése is szerepel a most aláírt együttműködés hátterében.

A Megállapodásban a magyar termőtalajok állapotának javítása és a fenntartható növénytermesztés előmozdítása érdekében a következő közös célok kerültek kitűzésre:

• A magyar termőtalajok állapotának javítása fenntartható és hatékony gazdálkodás mellett,
• A magyar agrárium versenyképességének hosszútávú, fenntartható megerősítése,
• A mezőgazdaság legfontosabb szereplőinek, a magyar gazdálkodóknak a folyamatos képzése és tájékoztatása a hatékony és fenntartható gazdálkodásról,
• A termőtalajokkal kapcsolatos hazai K+F-ben rejlő potenciál és versenyelőny kiaknázása,
• A magyar termőtalajokkal kapcsolatos friss tudásanyag átadása a következő generáció számára,
• NAK szaktanácsadói és falugazdászainak a talajjal, talajélettel kapcsolatos képzéseiben a Talajvédelmi Szövetség aktív részvétele.

A Talajvédelmi Szakmai Szövetség hitelességét a tagok több évtizedes piaci tapasztalata és a világszinten is élvonalban lévő kutató és fejlesztő munkája adja. A már 5 évre nyúló és most is folyó független tartamvizsgálatok pedig évről évre megmutatják, hogy a talajoltó baktériumos kezelés hatására a különböző növénykultúrákban terméstöbbletek és minőség javulás tapasztalható.