Tavaly az agrárkárigények közel fele aszálykárra érkezett
Idén is megrendezték a GOSZ Szántóföldi Szakmai Nap Konferenciát az AGROmashEXPO szakvásár második napján. Akárcsak a konferencia elmúlt két évtizedének törétnetében, a fókuszban ezúttal is a gabonapiaci kihívásokról, támogatásról és hitelfinanszírozásról tájékozódhattak, emellett az idén a kukorica ajánlati fajtalista díjátadójára is sor került.
Támogatás nélkül nincs jövedelmező mezőgazdaság
2018-ban több mint 172 ezer gazdálkodó 5 millió hektárra nyújtott be kérelmet egységes területalapú támogatásra – mondta a konferencia bevezető előadásában a mezőgazdaságért felelős államtitkár. Feldman Zsolt hozzátette: az évi mintegy 200 millió eurós termeléshez kötött támogatás pedig a munkaigényes, valamint a piaci folyamatoknak kitettebb ágazatokat segíti.
Az elmúlt év végéig a Magyar Államkincstár közvetlen támogatásokra közel 188 milliárd forintnyi előleget és részfizetést fizetett ki a gazdálkodóknak. Nemzeti forrásból közel 100 milliárd forintnyi agrártámogatás kerül kifizetésre, aminek a döntő többsége az állattenyésztéshez kapcsolódik. Fontos és széles körben hozzáférhető kvázi támogatás a gázolaj jövedéki adó-visszatérítése, ami 2019-ben közel 27,5 milliárdos keretből gazdálkodik.
Fontos változások
Az idei évben kisebb támogatási rendszerbeli változásokat tapasztalhatnak a gazdálkodók, hívta fel a figyelmet az államtitkár. A parlagfűvel szennyezett területeket például automatikusan kizárják a területalapú támogatásból.
A forgatásnélküli talajművelést ösztönző változás továbbá, hogy 2019-től az EFA ökológiai jelentőségű másodvetés akkor is elfogadható EFA területként, ha azt a beforgatás helyett más módon dolgozzák a talajba.
2018-ban egyébként több mint 10 ezer gazdálkodó jelentett mintegy 178,5 ezer hektárnyi területre különféle káreseményt: ebből 86 ezer hektár aszálykárra, a többi főként belvíz- és jégesőkárra érkezett. Az ügyek feldolgozása jelenleg is zajlik, a 26 milliárd forintos kárenyhítési alapból március végéig valamennyi kárigény kifizetése megtörténik.
Hitelfinanszírozás és öntözésfejlesztés
Év elején elindult a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának NHP fix konstrukciója, ami 2,5 százalékos kamattal biztosít hosszú távú finanszírozást mezőgazdasági vállalkozások és élelmiszer-feldolgozók számára. A hitelprogramokhoz kapcsolódóan pedig lehetőség nyílik egy vis major kamattámogatási konstrukció igénybevételére is arra az esetre, ha a vállalkozás valamilyen piaci vagy természeti káresemény miatt kerül nehéz helyzetbe.
Az ágazat versenyképessége szempontjából különösen fontos az öntözésfejlesztés, amelynek további ösztönzése érdekében jelentős döntések születtek az elmúlt év végén. A kormány egyrészt 2030-ig 170 milliárd forintnyi támogatásról döntött a mezőgazdasági termelők öntözéséhez kapcsolódó állami főművek fejlesztése érdekében.
Emellett a következő, 2024-ig tartó időszakra közel 35 milliárd forintos plusz forrást biztosít a kormány az öntözésfejlesztéshez kapcsolódó állami infrastruktúra működtetésére. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központon belül létrejön továbbá a Nemzeti Öntözési Központ, amely szervezet egyebek mellett az öntözési engedélyeket beszerzi a gazdálkodók helyett. Az engedélyezési rendszer hamarosan egy elektronikus platformon valósul meg.
Várható az öntözés jogi szabályozásának változása is annak érdekében, hogy egyszerűbbé váljon az engedélyezési eljárás. Egy a közelmúltban született döntés is ezt hivatott elősegíteni, miszerint az öntözésre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély immár 20 évre vehető igénybe.
A támogatásoknak és a módosításoknak köszönhetően a jövőben minden bizonnyal jóval nagyobb terület válik öntözötté hazánkban: akad is min javítani, hiszen e tekintetben európai összehasonlításban igencsak hátul helyezkedünk el.