A kiválasztott aprítékkazán, mely az üzemeltető által készített, cserjékből, bokrokból (pl. orgona) készült aprítékkal üzemel, kiválóan alkalmasnak mutatkozott arra, hogy néhány fától eltérő, alternatív üzemanyagot kipróbáljunk. (Miután az aprítékozandó bokrok korróziós hatása nem volt ismert, a biztonság miatt a kazánba a rozsdamentes acél betét bekerül).
Eddig ez volt az első ilyen berendezés, ami Magyarországon be lett építve.
A nemesacél tűztérborítás mellett a viszonylag kicsi tüzelőanyag-tároló (1. ábra) alkalmas volt arra, hogy kisebb mennyiségű üzemanyagokat kipróbáljunk a berendezésben.
1. ábra. Tűztér kiegészítése nemesacél borítással.
A következő üzemanyagokkal végeztünk próbaégetést:
• arundo, mely a miscanthushoz hasonló energia növény
• kétféle szalmabrikett
1. Az arundo vizsgálata
Néhány sittes zsáknyi aprítékot kaptunk belőle, mely az előírt G30 méretosztálynak megfelelt.
A kazán üzemanyag-ellátó rendszerét kiürítettük, és az arundoaprítékot az üzemanyag-tárolóba betöltöttük (2. ábra).
2. ábra. Apríték kazán a kis méretű apríték tárolóval.
Alternatív üzemanyagok esetében előfordul, hogy a kazán gyártója javasolja vagy előírja, hogy kb. 1% oltott meszet (Ca(OH)2) kell keverni a fűtőanyaghoz, ami a salakosodást gátolja.
Esetünkben a kapott arundohoz nem volt mész hozzákeverve.
A próbaégetést így mészadalék nélkül kezdtük el, a vezérlésen a miscanthus üzemanyag-beállítással.
Az anyag könnyen begyulladt, az égés első tekintetre rendben zajlott.
A hamu egy kicsit salakosodott, fekete vattaszerű gombolyagba állt össze (3. ábra).
3. ábra. Üzemanyag tároló feltöltve arundo aprítékkal
Ekkor hozzákevertünk mész-hidrátot, és úgy folytattuk a vizsgálatot.
A (4. ábrán) láthatjuk, hogy a hamu nem állt össze salakká, hanem könnyen szétporlott.
Fontos megjegyezni, hogy lényegesen nagyobb mennyiségű hamu keletkezik, mint faapríték égetésekor.
Ha kényelmi okok miatt a hamuláda gyakori ürítése nehézségekbe ütközik, akkor célszerű automata hamuürítő rendszerrel kiegészíteni a kazánt, mely a hamut egy tárolóba viszi ki, ezzel rövidítve a hamuürítési ciklust.
4. ábra. A hamu összeállása
2. Szalmabrikett vizsgálata
A következő vizsgált üzemanyag szalma volt, amit brikett formájában kaptunk.
A brikettdarabokat kézzel széttörtük, hogy a 3-5 cm-es mérettartományon belül maradjunk, valamint összekevertük mész-hidráttal.
Az így előkészített üzemanyagot beraktuk a kazán üzemanyag-tárolójába.
Az anyag könnyen meggyulladt, és jól égett.
Az egyetlen probléma, amivel találkoztunk, hogy a kiégett maradékok egy picit összeálltak (5. ábra).
Az égetést mész-hidrát hozzákeverése nélkül is kipróbáltuk, akkor ennél jobban összeállt a hamu salakká.
A szalmabrikettek égetése során több paramétert állítottunk a kazánon.
Minden egyes állítás után változott az égés, a füstgázhőmérséklet és a CO2-tartalom.
A következő paramétereket tudtuk a kazánon állítani:
- primer-szekunder levegő aránya
- behordó csigák egymáshoz viszonyított aránya
- rostélysebesség
- betolás (üzemanyag-behordási sebesség)
- huzat
A vizsgálatok során kis mennyiségű üzemanyagot tudtunk csak vizsgálni, így nem volt lehetőség a legjobb paraméter beállításokat megtalálni.
Az eddigi vizsgálatokból az alábbi következtetéseket tudjuk levonni:
A kétféle szalmabrikett égése sem volt egyforma.
Ez azt jelenti, hogy minden egyes üzemanyaghoz (esetünkben különböző szalmák) bizonyos paramétereket hozzá kell igazítani!
- A mész-hidrátot a brikettálás előtt kell a szalmához hozzákeverni, hogy jobb eloszlást kapjunk a szálak között. Ha nemcsak a brikettdarabok külső felületén van mész-hidrát, hanem belül is egyenletesen, akkor ez csökkentheti a salakosodást is.
- Szerencsésebb lenne kisebb brikettdarabok esetleg pellet formájában előkészíteni az üzemanyagot.
- Nagyobb mennyiségű üzemanyag esetén a paraméterek kismértékű változtatásával meg lehet találni az optimális beállítást, melyet más üzemanyag esetén valószínűleg kis mértékben változtatni kell.
- Célszerű kiegészítő hamukihordó rendszert alkalmazni a nagyobb mennyiségű hamuképződés miatt.
- A fahamu jól használható talajjavítóként. A lágyszárú növények égetéséből származó hamu a mészhidrát adalék miatt, lúgos kémhatásúvá válik, így talajjavításra korlátozottan használható.
A vizsgálatok eredményeként elmondható, hogy sokféle alternatív üzemanyag kipróbálható, de nem mindig garantálható a kifogástalan égés és a salakmentes üzemelés.
![uj_tobbhasznu_lagyszaru_energianovenyek__03[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/06/uj_tobbhasznu_lagyszaru_energianovenyek__031-375x259.jpg)
