Magyar szabadalom segíti a pelletes szervesanyag-utánpótlást

Négyéves kutatómunkával olyan magyar pellettechnológiát dolgoztak ki az Agrogeo Kft. és a MATE, illetve gazdák közreműködésével, amely előmozdítja a kapásnövények szervestápanyag-utánpótlását. A fejlesztés három kulcsterületen – kopásállóság, hosszú tartamhatás- kimosódás-csökkentés – komoly előnyt jelenthet a növénytermesztő gazdaságoknak.

Hatékony szervestrágya-készítmények

A projektet a GRANOFARM EIP AGRI csoport – az Agrogeo Kft., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Czakó Szabolcs János, Kalmár Ferenc és Sági Márk gazdálkodók és Kósa Ferenc László szaktanácsadó – együttműködésével folytatták le 2019-től. A cél az volt, hogy komplett technológiát dolgozzanak ki a biomassza-alapú granulált és pelletált szervestrágya-készítmények hatékony előállítására. E célnak része volt megtalálni a leghatékonyabb pelletméretet, biztosítani a pelletszemcsék mechanikai stabilitását, kopásállóságát, s mindezt gyakorlati körülmények között, a növénytermesztéshez kapcsolódó kijuttatási műveletek során tesztelni. A kutatók-fejlesztők törekedtek arra, hogy olyan eljárást dolgozzanak ki, amellyel megvalósítható a pellettechnológiával a főleg kapásnövények precíziós szervestápanyag-utánpótlása a vetéssel egy menetben. Így a granutált szerves tápanyag közvetlenül a mag környezetébe kerül, továbbá fizikai szilárdsága, az elnyújtott feltáródás révén a hatását elnyújtottan fejti ki, tartósan támogatva a növény tápanyagellátását az egész tenyészidőszakban.

Miből, mekkorát, milyen szilárdságút

Miután a kopásállóság kiemelten fontos tényező, a GRANOFARM-csoport több szervestrágya- és talajkondicionáló készítmény szilárdságát vizsgálta meg. Méréseik szerint kopásállóságban a pelletált szarvasmarha-, a 100 százalékos baromfitrágya, a komposztált mezőgazdasági biogáztrágya, a komposztált és pelletált vágóhídi mellékterméktrágya bizonyult a leginkább ellenállónak a mechanikai sérülésekkel, töredezéssel szemben. Ennek azért van jelentősége, mert a gyártás, szállítás, kijuttatógépbe történő feltöltés, majd a kijuttatás után lemorzsolódó, leporladó szemcsék gyorsabban táródnak fel a talajban, azaz gyorsabban átadják tápanyagkészletüket – azaz a cél az optimális esetben 4-4 mm körüli nagyságú pelletszemcsék maximális szilárdsága. Ez utóbbi méret már a száraz leforgatási próbák eredményeként született meg, amelynek során hatsoros, szemenkénti vetőgéppel, műtrágyaszóró adapterrel juttatták ki a különféle méretű pelletaggregátumokat. A félüzemi és üzemi termesztési kísérletek során homokos és homokos-vályog talajtípusokon, szántott és forgatás nélküli műveléssel gondozott kukoricaföldeken alaptrágyaként 5 t/ha mennyiségű komposztált mezőgazdasági biogáz-trágyát használtak fel, majd szervestápanyag-utánpótlásként 250-300 kb, 4 mm átmérőjű pelletált szervestrágyát juttattak ki a vetéssel egy menetben, közvetlenül a magágyhoz. Végül ellenőrizték a száraz beforgatási próba hatékonyságát.

Projektzárók

Szolnoky Tamás, az Agrogeo Kft. ügyvezetője az Agrárágazatnak elmondta: nem készítményt, hanem know-how-t: a pelletalapú szervestápanyag-utánpótlás szellemi termékét adják a mezőgazdaság kezébe a GRANOFARM-csoport által kidolgozott technológiával, illetve azzal a tudással, amit a fejlesztés, a tesztek során felhalmoztak. A GRANOFARM projektzáróján emellett a szervestápanyag-utánpótlás, a korszerű termésnövelő tápanyagok alkalmazásáról és a támogatások összefüggéseiről tartott előadást Kósa Ferenc László (Agrár-szaktanácsadók Egyesülete), a vízvisszatartásról, precíziós öntözésről prof. Dr. Nagy Attila egyetemi tanár, és Koós Ákos osztályvezető (Bay Zoltán Nonprofit Kft.) a hagyományos és drónnal végzett felvételezéssel egybekötött nyomon követésről beszélt a MATE-n rendezett eseményen.