Tavaly is nőtt a mezőgazdaság kibocsátása

A magyar mezőgazdaság kibocsátása az utóbbi időben évente 2400-2500 milliárd forint közötti, a múlt évi előzetesen becsült 2457 milliárd forint 0,4 százalékkal haladja meg az előző évit – tájékoztatott a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten, az AGROmashEXPO szakkiállításon.

Feldman Zsolt a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) szakmai napján emlékeztetett: a növénytermesztés kibocsátása 2010-ben 958 milliárd forintot tett ki, míg tavaly, az előzetes becslés szerint, elérte a 1429 milliárd forintot, ami 49,3 százalékos növekedés.

Hozzátette, a múlt évi kibocsátás a növénytermesztésben – a kedvezőtlen időjárás miatt – 1,7 százalékkal, 26 milliárd forinttal volt kevesebb az előző  évinél.

A helyettes államtitkár a beruházások értékének növekedését ugyanakkor kifejezetten kedvezőnek tartotta. A rendelkezésre álló adatok alapján ez 2010-ben 203 milliárd, míg 2014-ben már 315 milliárd forintot tett ki. Az agrár-külkereskedelem értéke szintén tükrözi az ágazatban végbement fejlődést, az utóbbi években 8 milliárd euró – mintegy 2400 milliárd forint körül – alakul – ismertette.

Feldman Zsolt beszélt arról, hogy a kárenyhítési rendszernek tavaly több mint 70 ezer termelő volt a tagja. Ez 3,7 millió hektárt jelent, a növekedés jelentős 2011 óta, amikor 2,5 millió hektár volt. A kárenyhítési alapban 21 milliárd forint áll rendelkezésre, elegendő a célra. A múlt évben összesen mintegy 10 ezer kárbejelentést tettek a gazdálkodók.

A helyettes államtitkár szerint a Növekedési Hitelprogram (NHP) jól szolgálja az ágazati érdekeket. Az első szakaszban a hitelek 15 százalékát (mintegy 103 milliárd forintot) a mezőgazdasági, míg 6 százalékát (41 milliárd forintot) az élelmiszeripari vállalkozások igényelték. Az NHP második szakaszában (2014. december 31-ig) már a hitelek 30 százalékát (151 milliárd forintot) a mezőgazdasági, míg 6 százalékát (31 milliárd forintot továbbra is az élelmiszeripari vállalkozások kapták.

Az Agrár Széchenyi Kártya szintén népszerű a kedvező feltételek miatt az egyéni gazdaságok körében – emlékeztetett Feldman Zsolt. A konstrukció 2011. évi indulása óta már 23 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződést, ebből 70 százalékos részarányt képviselnek az egyéni gazdaságok hitelei.

A sertéságazatban végrehajtott általános forgalmi adó (áfa) csökkentést sikeresnek ítélte a helyettes államtitkár. A január 1-jétől érvényes 5 százalékos sertés tőkehús áfa várt hatásait – az ágazat fehéredési folyamatát és a fogyasztói árcsökkenést – folyamatosan figyelik a tárcánál – jelezte a helyettes államtitkár.

Feldman Zsolt az MTI-nek kifejtette: a magyar mezőgazdaság fejlődését a következő időszakban arra lehet és kell építeni, hogy a mostani támogatási rendszer 2020-ig biztosan működik. Ezt a lehetőséget a gazdálkodóknak minden területen ki kell használniuk, például az innovációs fejlesztések által nyújtott előnyöket. Ma már külön-külön versenyezni nehéz, értelmes összefogásra, együttműködésre van szükség az ágazati szereplők között – mutatott rá a helyettes államtitkár.

(FM Sajtóiroda)