Tavaszi kalászosok integrált gyomszabályozása, különös tekintettel a sörárpára

A tavaszi búza termesztése másodlagos jelentőségű az őszi búzához képest, és vetésterülete is csak néhány ezer hektárra tehető. Az őszi búza túlsúlyát nagyobb termőképességének és jobb termésbiztonságának köszönheti. Az olyan vidékeken – mint hazánkban is – ahol a búza mindkét életformája termeszthető, az őszi búza azért produktívabb, mert mélyebbre ható és fejlettebb gyökérzetet képes fejleszteni, jobban bokrosodik, és korábban beérik, mint a tavaszi búzák.

A zab termesztésére főleg a hűvösebb, mérsékelt éghajlatú országok alkalmasak. Hazánkban kb. 50 ezer hektáron termesztik. A zab nagyon értékes takarmánygabona, emellett emberi táplálkozás céljára és élelmiszeripari feldolgozásra is termesztik sajátos kémiai összetétele miatt.

A Magyarországon termesztett kalászos gabonák közül legnagyobb jelentősége a csaknem 100 ezer hektáros vetésterületű tavaszi árpának van. A tavaszi árpát takarmányozás, sör- és malátagyártás céljára termesztjük. A termesztési cél mellett fontos a termesztési feltételek és a fajták igényeinek a figyelembevétele. Különösen fontos ez a sörárpatermesztésnél, mivel a sörgyártás nagyobb kívánalmat támaszt a sörárpafajták iránt, mint az állattenyésztés a takarmányárpa fajtákkal szemben. A sörárpa középkötött, mélyrétegű, humuszban gazdag, jó vízgazdálkodású, főként „cukorrépatalajokon” termeszthető. A tavaszi árpa elsősorban sörárpa, ami fokozottan érzékeny az előveteményekre. A tavaszi árpa rövid tenyészideje miatt a rossz előveteményt nehezen tűri. Számára a legjobb elővetemény a cukorrépa, amely előnyös kultúrállapotban, rendszerint gyommentesen hagyja vissza a talajt. Kiváló és egyben gyakori előveteménye a silókukorica és a burgonya, ami után jó talajmunkát lehet végezni. A len, a repce, a mák is a jó elővetemények közé sorolható, míg a kukorica közepes előveteménynek számít. Pillangósok, hüvelyesek után sörárpát vetni nem ajánlatos, mert a nitrogént gyűjtő növények után a sörárpa minősége romlik, nagy lesz a megdőlés kockázata. Talajművelése során fő cél a téli csapadék minél nagyobb részének megőrzése a talajban, és a vetőágy legjobb minőségben való előkészítése. A korai vetés egyik előfeltétele az őszi szántás. A tavaszi árpa nem igényel túlságosan mély őszi szántást, a 20-25 cm-es szántásmélység elegendő. A sörárpatermesztés alapvető tényezője a szakszerűen előkészített vetőágyba végzett és jó minőségű vetőmaggal való, korai vetés. Vetését csak a máké és borsóé előzi meg. A fajtákat termesztési cél szerint kell megválasztani. A söripari feldolgozás céljára termesztett árpafajtának szigorú minőségi paramétereknek kell megfelelnie. Fajta kiválasztáskor fontos, hogy bőtermő, korán érő, szárazságtűrő, szilárdszárú és a betegségekkel szemben ellenálló legyen. A sörárpa az éghajlat és az időjárási elemek iránt igényesebb, mint a takarmányárpa. A kedvezőtlen éghajlati tényezők nemcsak a termés mennyiségére hatnak károsan, hanem a minőséget is rontják. A tavaszi árpa rövid életciklusa ellenére sok tápanyagot igényel. Viszonylag fejletlen gyökérzete miatt fontos, hogy megfelelő mennyiségű könnyen felvehető tápanyag álljon rendelkezésére, elegendő mennyiségben. Műtrágyázással nemcsak a termésszintet, hanem a söripari minőséget is jelentős mértékben befolyásolhatjuk. Természetesen a trágyázás a gyomnövények és a tavaszi árpa kapcsolatára is hatással van. Törekedni kell az árpa gyomokkal szembeni kompetíciós képességének növelésére.

Az optimális tápanyagszintet leginkább az alaptrágyázáskor tudjuk kialakítani. A N szükségletet legpontosabban a talaj nitrogén tartalma alapján lehet megállapítani. A műtrágyák megfelelő mennyiségét és arányát talajvizsgálatokra alapozva kell megállapítani. A N szükségletet legpontosabban a talaj nitrogén tartalma alapján lehet kiszámítani. Tápanyaghiány esetén számításba jöhet a lombtrágyázás, amikor a növény számára esszenciális mikroelemeket juttathatunk ki, javítva a különböző biokémiai folyamatok végbemenetelét.

A tavaszi árpa termelésének eredményessége nagymértékben függ a gyomosodástól, illetve a kórokozók és kártevők elleni védekezés hatékonyságától. A korábban alkalmazott technológiának fontos eleme volt a vetésforgó, valamint a talajművelés gyakorisága. Az agrotechnika jellemző eleme volt a gyakori, de sekély talajművelés, amihez leginkább a mélyen gyökerező évelő gyomnövények alkalmazkodtak. Később az agrotechnika változása jelentősen megváltoztatta a gyomosodási viszonyokat is. A tavaszi árpa gyomosodását leginkább az elővetemény, a fajta, a talajtípus, a vetésidő, a vetést követő csapadékviszonyok és az alkalmazott gyomirtó szerek határozzák meg. A tavaszi kalászosokban egyre nagyobb gyakorisággal fordul elő a nagy gazdasági károkat okozó ragadós galaj, a mezei acat, az ebszékfű és a nyárutói gyomok közül az árvakelésű napraforgó, a vadkender, a parlagfű és a libatop-félék. Jelentős gyomnövények továbbá a kora tavasszal is csírázó egyéves gyomfajok közül a pipacs, a szarkaláb fajok, a pipitér fajok és a mezei tarsóka, a tavasszal kelő nyár eleji egyévesek közül a héla zab, a repcsényretek és a vadrepce, a nyárutói egyévesek közül pedig disznóparéj fajok, keserűfű fajok, az ugari szulákpohánka és a vadkender. A felsorolt gyomnövényeken kívül helyenként, a tábla egyes részein jelentős gondot okozhatnak az évelő egy- és kétszikű gyomok is (tarackbúza, folyondár szulák, mezei acat, útszéli zsázsa).

A gyomnövények elleni hatékony védekezés legelső lépéseként meg kell akadályoznunk a gyomok terjedését, elszaporodását és törekednünk kell a talaj jó kultúrállapotának fenntartására. A gyomok betelepülésének megakadályozása elsősorban az évelő, vegetatív úton szaporodó gyomnövények terjedését gátolhatja meg. Amennyiben mégis betelepülnek az évelő gyomnövények, kiirtásuk már sokkal komolyabb feladatot jelent. Gyommentes vetőmag használatával a generatív úton terjedő gyomok megjelenését előzhetjük meg. A szerves trágya helyes tárolása és kezelése is segít a gyomosodás megakadályozásában. A rosszul kezelt szerves-, illetve istállótrágya ugyanis sok gyommagot tartalmazhat, amellyel a szántó területeket fertőzhetjük. Törekednünk kell továbbá a takarmányok gyommag mentességére is, mivel a gyommaggal fertőzött takarmány az állat bélcsatornáján keresztül a trágyába kerül, és ezzel bizonyos gyomfajok elterjedését segíthetjük elő. A munka- és betakarítógépeket célszerű tiszta állapotban tartani, mert a szennyeződésekkel együtt a gyomok különböző szaporító képletei könnyedén terjedhetnek egyik területről a másikra. Az elhanyagolt ruderális területekről szintén fertőződhetnek bizonyos gyomokkal a tavaszi kalászosok.

Azokon a területeken, ahol magasabb a gyomnövény fertőzöttség, érdemes olyan fajtákat választani, amik nagyobb bokrosodási képességgel, gyorsabb kezdeti fejlődéssel rendelkeznek. A vetésidő is jelentősen befolyásolja a gyomelnyomó képességet, mivel a korábban elvetett tavaszi árpa erőteljesebb bokrosodással rendelkezik, így a gyomok jelentős részét elnyomja. A betakarítás időpontját lehetőleg úgy kell megválasztani, hogy még a gyommagvak érése előtt megtörténjen.

A kettő-négy leveles tavaszi kalászos sima hengerezése a bokrosodás mértékére, így a gyomelnyomó képességére is pozitív hatást gyakorol. Régebben gyakran alkalmazott módszer volt a kalászos gabonák fogasolása, amivel a kevésbé fejlett, sekélyen gyökerező gyomnövényeket lehetett hatékonyan irtani. Napjainkban is alkalmazzák ezt az eljárást, de a mai technikai színvonalon a gyomszabályozásban a gyomfésű használata is javasolható.

Az eredményes és gazdaságos gyomirtáshoz nélkülözhetetlen a gabonatáblák gyomfertőzöttségének táblaszintű ismerete, mert a megfelelő gyomirtó szer csak ennek alapján választható ki. A gabonavetésekben a gyomnövények kelését, fejlődését folyamatosan figyelni kell. Hazánkban jelenleg 90 engedélyezett gyomirtó szer készítmény van forgalomban tavaszi árpában, ezek közül a 2,4-D hatóanyagú szerek nem használhatóak sörárpában. Az 1. táblázat bemutatja a tavaszi árpában engedélyezett gyomirtó szereket.

A szakszerű gyomirtás elvégzése önmagában nem garantálja, hogy a termés minősége megfeleljen a söripar által támasztott követelményeknek. A kedvezőtlen időjárási körülmények vagy elrontott agrotechnikai tevékenység által okozott minőségromlást még a szakszerűen végrehajtott gyomirtás sem tudja ellensúlyozni.