Csípős vita méhekről, szerekről

Nagy vitákat váltott ki az EFSA (Európai Élelmiszer Biztonsági Hivatal) döntése alapján két évre betiltott neonikotinoid szerek alkalmazása egyes növénykultúrák csávázására. Az intézkedés nyomán például Angliában a repcevetőmag kezelésére neonikotinoid típusú hatóanyag helyett kevésbé hatékony csávázó szereket alkalmaztak, így a rovarkártevők igen jelentős károkat okoztak a fiatal repcében. E vitáról szól a The Times 2015.01.16-ai összefoglalója.
Nem megfelelően kivitelezett kísérlet során a növényvédő szereket túladagolták, a méheket a tényleges felhasználási dózis többszörösével kezelték, melynek következményeként európai tilalmat vetettek ki növényvédő szerekre – állítja egy tanulmány. A kutatás eredménye csípős vitát indított el két – ugyanazon az egyetemen dolgozó – kutató között, mert nem értenek egyet abban, hogy valóban a neonikotinoid tartalmú növényvédő szerek használata felelős-e a méhcsaládok számának csökkenéséért. A termelők, akiknek repcéjét az Európai Bizottság által betiltott növényvédőszeres-kezelés elmaradása miatt földibolha pusztította ki, nagy érdeklődéssel követik nyomon a vitát.
 

Irreális dózis

A Sussex-i Egyetem méhkutatója, Norman Carreck azzal vádolja kollégáját, Dave Goulson professzort, hogy irreálisan magas imidacloprid-dózist alkamaztak a laboratóriumi kísérletek során poszméheken.
Carreck 25 éve a Nemzetközi Méh Kutató Egyesület vezetője. Szerinte Goulson és kollégái többszörösen magas dózist alkalmaztak a kísérlet során, mint amivel a méhek természetes környezetben találkozhatnak. A "Journal of Apiculture Research" (Mezőgazdasági Kutatások Lapja) is elutasítja Goulson állítását, mely szerint reális dózissal kezelték a rovarokat. Carreck szerint a kísérlet a "legrosszabb eshetőséget" feltételezi, ami ráadásul nem is tisztázott. Több – a felfüggesztést alátámasztó – laboratóriumi kísérletet is átvizsgálva kiderült, hogy a kutatók növényvédő szerrel táplálták a méheket, ahelyett, hogy egy hosszútávú, a valós táplálkozás-viselkedési mintának megfelelő időperiódust vizsgáltak volna. A tanulmány szerint ez olyan, mintha "azt vizsgálnánk, hogyan hat az emberi szervezetre egy üveg whisky 1 óra, 24 óra vagy hosszabb idő alatti elfogyasztása."
Carreck szerint a 2 éves időintervallumra kiszabott európai tilalom, mely 2013 decemberében lépett életbe, többet árthat, mint használ, mert a termelők számtalan, korszerűtlen növényvédő szerrel kezelhetik földjeiket, ami akár nagyobb kárt is okozhat a természetben. A tanulmány szerint Nagy-Britannia kiállhatna az Európai Bizottság által hozott növényvédőszer-tilalom ellen.
 

Magas növényvédőszeres-terheltség

Goulson professzor tagadja, hogy túladagolta volna a méheket. Szerinte "Norman egy kissé szelektíven fogalmaz a termőkörnyezet-reális dózis meghatározása tekintetében". Úgy véli, néhány kísérleti termőterületen nagyobb volt a növényvédőszer terhelés a nektárban és pollenben, mint amit ő a méhek esetében alkalmazott. Goulson szerint a tilalmat a felfüggesztés hatálya után is érvényben kellene tartani. "Nyilvánvalóan komoly kétségek merülnek fel ezen növényvédő szerek alkalmazását illetően, amelyek régen túlmutatnak a méheken is."
Az Ökológiai és Hidrológiai Központ vezette kísérletek eredménye befolyásolhatja a felfüggesztés kiterjesztésére vonatkozó döntést.
 

Mi is történik valójában?

A neonikotinoidok a rovarok központi idegrendszerére vannak hatással, alkalmazásuk a rovarok bénulásához, majd pusztulásához vezet. A csávázással a neonikotinoid hatóanyag a vetőmag felületét bevonja, majd a növény növekedésével szétterjed annak szöveteiben, így permetezésre nincs szükség.
Az Európai Bizottság három neonikotinoid hatóanyagot függesztett fel: clothianidin, imidacloprid és a thiametoxam. A kétéves tilalmat egy vizsgálati jelentés alapján vezették be, mely szerint a neonikotinoidok alkalmazása "közvetlen hatással van a méhekre". A 80 éve regisztrált 26 poszméh faj közül összesen 2 tűnt el, és hat faj területi elterjedése csökkent. A méh-kolóniák egyharmada 2007 és 2012 közötti teleken hullott el.
 
Növényvédőszer Gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület
Forrás: Ben Webster/The Times 2015.01.16
csávázás élelmiszer kártétel méh méhészet növénytermesztés növényvédelem növényvédő szer repce rovar vetőmag