Tavaszi vagy őszi? – válogat a söripar

Az idei nyáron mintegy 180 ezer hektár területen arattak őszi árpát, a tavasziból pedig 100 ezer hektáron. Jövedelemtermelő adottságaival egyik árpa sem vetekszik az 1,2 millió hektáron vetett kukoricával, de még a repcével sem. Az őszi árpa és a tavaszi árpa egymással versenyez, újabban a szeptember végi, október közepi vetések felé tolódik el az igény. A tavaszi árpa vetésterületének ingadozása főként a szélsőséges időjárásnak és a sörfogyasztói szokások, illetve a söripar által diktált igényeknek/áraknak a függvénye. Az őszi árpa takarmánynak olcsóbban és biztonságosabban termeszthető, de újabban a speciális sörárpafajtákból az ipar is tetemes mennyiségeket vásárol, de közel sem annyit, hogy ellensúlyozza az állatállomány csökkenésével kieső mennyiségeket. Minőségi sör erjesztésére évszázadok óta tavaszi árpát használnak, a hazai szeszélyes időjárás miatt azonban nagy a termesztés kockázata, ráadásul a sör hazai és európai barátai egyre kevesebb nedűt isznak, akkor is mind többen az olcsóbb sört választják, annak a készítéséhez pedig az iparág inkább a nagyobb mennyiségben vetett, magasabb hozamot ígérő, ennél fogva olcsóbb őszi árpák közül válogat.

Szakértelem, gondos művelés

Az évenként 280 ezer hektár árpa vetésterület hagyományosan egyenetlenül oszlik meg az ország tájegységei között. Az árpát főként a nyugat-dunántúli földeken, az észak-magyarországi megyékben és újabban az Alföldön termesztik sikeresen. A takarmányárpa és a sörárpa ára jellemzően olyan nagymértékben különbözik, hogy söripari célra nem alkalmas tavaszi árpát vetni nem kifizetődő.

A szakirodalom úgy tartja, hazánk adottságai csak korlátozottan felelnek meg a minőségi tavaszi sörárpa termesztés feltételeinek. Az aszályra hajlamos éghajlatunk nem optimális a sörárpa számára. Termesztéséhez sok szakértelemre, gondos agrotechnikára és kiváló minőségű fajtára is szükség van.

A hagyományos európai sörökhöz készített maláták esetében az egyik kritikus gond az árpa esetlegesen nagy fehérjetartalma. Hiába próbálták ki hazánkban az Európában ismert sörárpa fajták szinte mindegyikét, és hiába kapott nagyon sok közülük állami elismerést, alig néhány fajta foglalja el a vetésterület döntő hányadát. Ennek persze akár örülhetünk is. A koncentrált fajtahasználat kedvező a söripar számára, mert így nagy mennyiségben állítható elő viszonylag homogén minőségű maláta.

Az Európát átszövő öt-hat óriás sörgyártó társaság szigorú feltételeket állít a sörárpa termelők elé, többek között megkövetelik a maláta, illetve a maláta alapanyag eredetének és genetikai tisztaságának igazolását, a fajtahasználatot, az egyes fajták egyöntetűségét, a maximális fehérjetartalmat és ezernyi apró jellemzőt, amely szükséges az egyes sörféleségek sajátos ízei miatt, így a termeltetés alapfeltétele a fémzárolt, a második szaporulati fokú vetőmag használata.

Csökken a vetésterület

„Nemcsak Magyarországon, Európa-szerte csökken az árpatermesztés. Az okok egyike: mérséklődik a sörfogyasztás. A további összefüggések megértéséhez először is válasszuk ketté a tavaszi és az őszi sörárpát – mondja Baráth János, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezető igazgatója. –Magyarország termőtájai nem ideális helyszínei az árpa termelésének, ezt cáfolnám. A visszaesés fő oka, hogy versenyeznie kell a kukoricával, napraforgóval és a repcével, vagyis a magasan profitorientált növényekkel. Az árpa jövedelemtermelő képessége sokkal gyengébb az említett szántóföldi növényekkel szemben. Ezt csak fokozza, hogy a malátagyárak roppant kemény minőségi követelményeket támasztanak a sörárpával szemben. Adódhat olyan időjárás, amikor óhatatlanul felfut a növény fehérje tartalma, s máris csak csökkentett áron, takarmánynak vásárolják fel. Az őszi takarmányárpa itthoni vetésterület csökkenése sem a véletlen műve, hiszen egyre zsugorodik az állatállomány. Ha nincs állat, nincs iránta igény a takarmányozásban. De nyílt egy új trend a sörárpák előtt. Korábban a minőségi söreikre büszke csehek például úgy tartották, hogy az őszi árpa alkalmatlan a sörgyártásra, nem ad minőséget. Csakhogy az olcsóbb sörökre vágyó fogyasztói igények megjelenése, majd tartósnak bizonyult erősödése, illetve az egyes gyártók közötti kemény versenyben a sörgyártókat, illetve a nekik szállító a malátagyártó cégek elmozdultak a biztonságosabban és nagyobb mennyiségben termelhető, olcsóbb őszi fajták felé. Az árpa esetében is igaz, minél hosszabb a vegetációs időszak, annál nagyobb a termés ígérete. Ezzel szemben egy tavaszi árpának a vetéstől számítva pár hónap adatik meg az aratásig. Míg a tavaszi árpa esetén roppant nagy a kockázat, hiszen egy száraz, aszályos tavasz elviheti a termést, addig az őszi árpa inkább átvészeli a mostoha körülményeket.”

Választási lehetőség

Őszi árpa esetén a termelőknek egy valódi választási lehetőség a takarmánycélú felhasználás vagy a söripari értékesítés. Egy tavaszi árpa esetében csak a sörkészítés a kifizetődő cél, takarmányszükségletre legfeljebb kritikus esetekben termesztik.

Baráth János kifejti, hazánk a tavaszi árpa számára ideális európai termőterület déli csücskében fekszik, a magyar adottságok gyengébbek más régiókhoz képest, például a fantasztikusan jó adottságokkal bíró szlovák, cseh és lengyel árpatermesztő körzetekkel szemben. „Térségünkben a klasszikus sörökhöz igényelt, csúcsminőségű árpát a szlovák, lengyel és a cseh földeken aratják, mindez azonban itthon is ellensúlyozható precíz termesztéstechnológiával, fajtakínálattal. A sörgyártók és a malátaüzemek számára az árpa minősége mellett mind fontosabb kérdés a logisztika kiépítése, a szállítási költségek csökkentése, a jelentős sörfogyasztói körzetek elérhetősége.” Baráth János példaként említi, hogy az Isterra testvérvállalata, a Boortmalt dunaújvárosi malátagyára dolgozza fel a hazai termés jelentős részét, és igény esetén árpát vásárol Szlovákiából, illetve a környező országokból.

Az Isterra magyarországi jelenléte

Az Isterra Közép-Európa Kft.-t (elődje a Mitemag Kft.) az Axéréal francia agrárszövetkezet és a francia 200 éves családi vállalkozás, a Florimond Desprez vetőmag nemesítő és forgalmazó cég alapította. A kft. regionális központja Budapesten működik. A 2,5-2,8 milliárd eurós árbevételt teljesítő Axéréal több jelentős üzleti tevékenységet folytat Magyarországon, Horvátországban, Szerbiában és Romániában. Világméretű malátaüzem hálózata, a Boortmalt működteti a dunaújvárosi és horvát Nova Gradiska-i gyárat, számottevő a részvétele a vetőmag üzletágban, valamint aktív szereplője a nemzetközi gabona kereskedelemnek a Granit Agriculture Kft. nemzetközi terménykereskedő cég leányvállalatain keresztül.

Az Isterra Kft. fő tevékenysége a gabonafélék mellett a jövőben repce vetőmag termelése és értékesítése a magyar piacon, valamint a környező országokban, a kínálatban elsődlegesen a Florimond Desprez által nemesített fajták szerepelnek. Az Isterra Magyarország bekapcsolódott a világ első tíz nemesítő cégei közt emlegetett Florimond Desprez nemesítői munkájába, de kialakult gyakorlata szerint a jövőben is folytatja más nemesítő házak fajtáinak kísérletbe állítását is, s pozitív eredmény esetén azok hasznosítását.

Tavasszal nagyobb a kockázat

Mátés Balázs, az Isterra Magyarország Kft. vetőmag értékesítési vezetője rámutat, a tavaszi árpa imádja a hűvös, csapadékos viszonyokat. „Ha a télből szinte minden átmenet nélkül lépünk a nyárba (erre volt több példa az utóbbi évtizedben), ahány mag, annyi szál lesz, ilyenkor az árpa nem bokrosodik. Az őszi vetéseknél ritka jelenség a szálasság, nagyobb az esélye a jobb bokrosodásnak. Az árpát nem szokás, de nem is szabad túl jó minőségű talajokba vetni, mert egy csapadékos időjárás esetén a növény könnyen „belefut” a magas fehérjetartalom tartományba. Ahol a gazda hektáronként 8-10 tonna kukoricát nevel, oda egyébként sem fog árpát vetni. Azokon a területeken azonban, ahol egy középszerű termést aratna, ott a sörárpa már jobban fizet. Azt is figyelembe kell venni, hogy vetésforgó nélkül nincs uniós támogatás. A gazda vethetne lucernát, csakhogy nincs állata, amivel feletetné, a borsónak kicsi a piaca, a szója nem egy egyszerű növény. Tehát, aki be akarja tartani a vetésforgót, az árpa máris alapnövény. Az árpa különösen olyan területeken illeszthető a vetésforgóba, ahol korábban kukorica, cukorrépa díszlett.”

„A tápanyagellátásban a fehérje tartalom korlátozottsága miatt csökkenteni kell a nitrogén mennyiségét – emeli ki Mátés Balázs. – Őszi alaptrágyázása hasonló a többi kalászoséval, ám a nitrogén fejtrágyázással csínján kell bánni. Hektáronként legfeljebb 60-70 kilogramm nitrogént lehet a növény alá tenni.

Az árpa növényvédelme gyakorlatilag hasonló a búzáéval, legfeljebb egyes fajták igényelnek némi külön gondozást. Az árpa esetén is ügyelni kell a fuzárium gombafertőzés megelőzésére.

A sörösök igénye

Baráth János rámutat, a malátagyárakkal kapcsolatot ápoló gazdálkodók Európában, különösen Közép-Európában drasztikusan csökkentették az árpa vetésterületét az elmúlt években. Csakhogy tavaly Európa nyugati felén a sok esőzés okozott jelentős károkat, idehaza pedig a forró szárazság.

Egy malátagyár kemény feltételeket szab az árpa átvételéhez. A legfontosabb kritérium a magas csírázóképesség. Egy termelő számára is ez az alapja a fajtaválasztásnak, illetve, egy másik követelmény igénye, hogy a fehérjetartalom ne érje el a 11,5 százalékot.

„Az Isterra hazánkban piacvezető az árpa vetőmag forgalmazásában, és a dunaújvárosi cég révén vezeti a felvásárlók listáját is – mondja az ügyvezető igazgató. – Mindig vannak slágerfajták. Jelenleg a Malz viszi a prímet itthon és Közép-Európában egyaránt. E fajtát stabil termés, magas minőség jellemzi, mind a termelők, mind a söripar szereti.

Baráth János szerint a sörárpa koránt sem egyszerű növény. „Az Isterra és a Gránit például mintegy 80, vele szerződött gazdaságban termelteti, tipikusan az 50-200 hektáros területen. A vetőmagok kiválasztása eléggé nehéz feladat, az ősziek között igaziból egy jó sörárpa van, az is legalább 20 éves. Ez a Vanessa. Ígéretesnek tűnik a Casanova, ám az újdonságok esetén óvatosan fogalmaznék, mert minden évben kirukkolnak egy új fajtával, aztán nem lesz belőle semmi. A tavasziak körében már jóval gazdagabb a választék. A nemzetközi kiterjesztésű sör és malátagyárak előszeretettel meghatározzák az általuk igényelt fajtákat, s ha egy újdonságot nem minősítettek, nem lehet értékesíteni a piacon. Kutatással és nemesítéssel Európában 6 jelentős társaság foglalkozik.”

„A malátázók a sörgyárak elvárásai alapján mind több esetben fajtatisztán kérik az árpát. Ezt pedig csak úgy lehet teljesíteni, ha egy viszonylag zártláncú termeltetéssel és értékesítéssel fémzároltan forgalmazott vetőmagból vásároljuk vissza. Ezt az Isterra úgy szervezte meg, hogy magyarországi leányvállalata, az Isterra Magyarország állíttatja elő, illetve termeszti vagy felvásárolja a szaporítóanyag termesztőktől a vetőmagot, amit forgalmaz. A vetőmag eladással és a sörárpa visszavásárlással a cégcsoport másik vállalata, a Granit Agriculture Kft. foglalatoskodik. E cég köt szerződést a termelőkkel, amely szerződés lehet fix és nyitott, sok esetben a Granit finanszírozza a termelés egy részét, főleg a vetőmagot. Az értékesítő csapat feladata az ellenőrzés, a szaktanácsadás, a felvásárolt sörárpából a Boortmalt készít malátát.”