Súlyos kihívásokkal teli év volt a tavalyi a pulykatenyésztésben: az infláció, a költségnövekedések, a madárinfluenza, a piaci viszontagságok jelentősen megnehezítették a jövedelmező termelést. A Gallicoop Zrt. integrációjában precíziós, innovatív eljárásokkal sikerült választ adni e kihívásokra, és a cég termeltetési és integrációs vezérigazgató-helyettesének, Sánta Évának meggyőződése: megfelelő állami támogatási környezet, elszánt és hatékony szakmai munka mellett van jövője a szektornak.
Minden helyzetre van megoldás
Mi történt 2023-ban, ami meredeken lefelé tartó pályára terelte az ágazatot – Spanyolországot kivéve – szinte minden európai országban, az oroszoknál is?
– Az év során több, egymást erősítő negatív tényező hatása gyengítette a szektort. Az energiaválság jelentős költségemelkedést okozott, különösen a fűtési és hűtési rendszerek esetében, amelyek kulcsfontosságúak az állattartás során. A takarmányárak, amelyek a költségek legnagyobb részét teszik ki, szintén rekordszinteket értek el a globális piacokon a gabonatermés csökkenése és az orosz-ukrán háború miatti bizonytalanság következtében. Az infláció nyomán visszaesett a fogyasztói kereslet, különösen a prémium húsfélék, mint a pulykahús esetében. Az orosz piac sajátossága, hogy az exportkorlátozások és a belső gazdasági nehézségek tovább mélyítették a válságot, miközben Spanyolország a kedvezőbb klimatikus és gazdasági/felvevő piaci körülmények miatt kevésbé érintett.
Ha csak a számokat nézzük, azt látjuk, hogy tavaly például majdnem 20 százalékkal jobb felvásárlási árakat kaptak a termelők, mint 2022-ben. Ez zárta vagy a költségek miatt tovább nyitotta az árollót?
– Vannak nehézségek, de van megoldásunk minden helyzetre. A felvásárlási árak növekedése látszólag kedvező volt, azonban az előállítási költségek ennél nagyobb arányban emelkedtek. A takarmány, amely az egyik legnagyobb tétel, 2023-ban közel 30 százalékkal drágult az előző évhez képest. Nagy figyelmet fordítunk a költséghatékonyságra, telepeket fejlesztünk, digitalizálunk, mindent, amit lehet, megteszünk a hatékonyságért, ezért tudtuk megfogni a költségeket, és eredményesen gazdálkodni. A jövőben is sok a kérdés, de szerencsére a piaci helyzetünknek köszönhetően a partnereink biztonságban érezhetik magukat, és a stabil környezet tudunk számukra biztosítani.
Negatív tényezők
Mi az oka annak, hogy 2023-ban 1 millióval, azaz a 2022-esnél ötödével kevesebb vágópulykát vásárolt fel az ipar?
– A madárinfluenza a szektor nagy ellensége. Majdnem kivédhetetlen, és offenzív. Sok rotáció nem tudott miatta végbe menni, és egy-egy makrogazdasági mutató mögött nem látszik az a harc, amit nap mint nap ellene vívunk. A csökkenést részben a termelők számának drasztikus visszaesése okozta, ami az előállított mennyiség csökkenését eredményezte, az influenza ebben is nagyban közrejátszik. Továbbá a kereslet visszaesése miatt az ipari feldolgozók is alacsonyabb felvásárlási volumeneket rögzítettek, mivel nem tudták eladni a korábban megszokott mennyiségeket. Összességében baljós képet fedhetnek ezek a tények, de csak ha ezeket a számokat nézzük, akkor azok a statisztikai évekre vonatkoznak, ne felejtsük el, hogy a pulyka egész számú rotációja túlnyúlik egy esztendőn, és ez is festhet negatív képet egy-egy évről. Ebből a szemszögből látszik, hogy egy negatívnak látszó adat már nem is olyan tényszerű. Arról nem is beszélve, hogy az energiaválság idején sok gazda nem is indított rotációt, ami szintén közelebb juttatott minket ehhez a nem túl szép számhoz.
Éledezik a hazai pulykaágazat. A korábban a világ élvonalába tartozó, egy főre jutó magyar pulykahúsfogyasztás évek óta az EU-átlag mennyiségére (évente 3,7 kg/fő) zsugorodott, tehát stabilizálódott e tekintetben a helyzetünk. A piaci koncentráció továbbra is tart, ezzel együtt a piaci szereplők szintjén a hatékonyságnövelés van most napirenden: számos, a fenntarthatóságot és állatjóllétet célzó fejlesztés indult el, valamint több termék kategóriában innoválnak, hogy kövessék a fogyasztói igényeket. A kilátásokat illetően a Magyar Pulykaszövetség úgy látja, hogy az export a jövőben is az ágazat egyik fő növekedési potenciálja lehet, így többek között a délkelet-ázsiai piacokat is célozzák. Emellett a muszlim országok piacai is potenciális felvevők lehetnek, hiszen a vallási előírások tiltják a sertéshús fogyasztását, ugyanakkor hatalmas és folyamatosan növekvő fogyasztói bázisról van szó. A Magyar Pulykaszövetség azzal kalkulál, hogy itthon a kereslet a jó minőségű és biztonságos húsfélék iránt továbbra is megmarad, ami a pulykahús számára értékes pozíciót jelent.
Jelentősen, majdnem egyharmadával csökkent a pulykatartók száma is mindössze egyetlen év alatt. Ennek jövedelmezőségi okai vannak?
– A növekvő költségek és a nyomott piaci árak miatt sok kisebb gazdaság képtelen volt tovább működni, főleg, ha az influenza még közben le is tarolta a telepét, de elég egy vágás helyetti több hetes zárás, és az állomány meg is ette az eredményt. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk a telepeinken a költséghatékonyságra, természetesen a realitások talaján állva, de próbálunk, megoldást találni, védekezni, összességében pedig megelőzni minden olyan tényezőt, ami negatívan befolyásolná a termelést.
Van generációváltás a pulykaszektorban?
– A generációváltás a szektorban jelentős akadályokba ütközik, csakúgy, mint általánosan, az állattenyésztést a fiatalabb generációk kevésbé találják vonzónak. A támogatási rendszer pedig nem minden esetben kedvez a fiatal gazdák számára, de az új költségvetési ciklus ezt is meg fogja változtatni, reméljük és bízunk benne, hogy egyre jobban megéri majd gazdálkodni, és akár ebbe az irányba pályát módosítani. Mi magunk is sokat teszünk ezért, hogy a fiatal, agilis munkaerőt minél nagyobb arányban integráljunk a köreinkbe, ez stratégiai kérdés nálunk. Be kell bizonyítani a fiatalok számára, hogy a mezőgazdasági munka, a természet közelsége mennyire vonzó is tud lenni, nem szabad megvárni, hogy az „előbb-utóbb”-ból inkább utóbb jöjjenek rá maguktól.
Általában milyen arányban vannak jelen 1 kg pulykahús előállításában az olyan költségtényezők, mint a takarmány, a rezsi, az állategészségügyi kiadások?
– Az előállítás során a költségek legnagyobb részét a takarmány teszi ki, amely az összes költség 60–70 százalékát jelentheti. Ezt követi a rezsi, amely az energia- és vízfelhasználás függvényében 15–20 százalékot tehet ki. Az állategészségügyi kiadások aránya 5–10 százalék között mozog, azonban ezek a költségek járványhelyzetben vagy az antibiotikum-mentes tartás elvárása esetén jelentősen növekedhetnek, és ugye nagyon sok munkával és költséggel jár a jelenlegi járvány.
Miért csökken az élőállat-telepítés Magyarországon?
– Az élőállat-telepítések csökkenése mögött a magas induló beruházási költségek és a bizonytalan környezeti tényezők állnak. A meglévő telepek modernizációja is elmarad a szükségestől, mivel sok gazda nem rendelkezik elegendő tőkével vagy hitellehetőséggel. Az előzőek mellett még az üzemméret-gazdaságosság megváltozása is nehezíti a helyzetet, egy-egy kisebb gazdaság már esélytelen, hogy eredményesen gazdálkodjon, és ez az arány egyre inkább feljebb tolódik. Az állategészségügyi nehézségek, mint a madárinfluenza, tovább növelik a kockázatot, ami visszaveti a termelési kedvet. De ha csak a saját integrációnkban vizsgálom a termelőket, precíziós, innovatív eljárásokkal igenis tudnak a partnereink jól és eredményesen termelni, és rájuk nagyon büszkék vagyunk. Illetve, nem utolsósorban, a saját kollegáinkra is, akik ugyanezt a harcot vívják, és ezt a terhet viselik.
Mi az oka annak, hogy ha nem is jelentős, de 4–4,5 százalékos mértékben csökken a kikelt pulykatojások száma is? Technológiai, állategészségügyi vagy milyen más okok állnak e mögött?
– Ez az adat szerencsére ránk nézve nem igaz. Jó érzéssel tölt el, hogy kollégáink kiváló munkájának köszönhetően országos átlagokat meghaladó, évről évre nagyobb kelési aránnyal végezzük a munkánkat.
Távlatos programokra van szükség több területen
Ugyancsak jócskán, több mint ötödével kevesebb pulyka volt tavaly Magyarországon, mint előzőleg. Ha ez a trend folytatódna, az évtized végére alighanem megszűnne a hazai alapanyagra támaszkodó pulykavágás, maradna az import. A hazai szakmai szövetség szerint a trend ellenére vannak piaci, keresleti tényezők, amik miatt van remény a szektorban. Ön szerint mire van szükség ahhoz, hogy a trend megálljon, megforduljon?
– A szektor helyreállítása érdekében hosszú távú és célzott támogatási rendszerek szükségesek, amelyek segítenek a termelőknek csökkenteni a költségeiket, és növelni versenyképességüket. Az innováció és a technológiai fejlesztések elengedhetetlenek, különösen az energiahatékonyság és az állategészségügy területén. Az oktatás és generációváltást támogató programok elősegíthetik a fiatalabb termelők belépését. A piaci kereslet ösztönzése marketingkampányokkal és exportlehetőségek bővítésével szintén kulcsfontosságú. A pulyka kiváló minőségű proteinforrás, és egyben prémiumtermék is, ezek iránt a termékek iránt a kereslet nő, és büszkék lehetünk arra, hogy a fejlett piacokként emlegetett nyugat-európai országokban is tudják, merről érkezik a minőség. Összességében szeretném kiemelni, hogy a sok negatív tényező ellenére eredményesen termeltünk, olyannyira, hogy a jövőben csak növekedni szeretnénk, célunk, hogy partnereinkkel elérjük az évi 5 millió pulyka vágását. Így minden termelőnek bátran ajánlom, hogy fogjon pulykatartásba. Ha ugyanis az adottságokat összehasonlítjuk a lehetőségekkel, akkor kiderül, megfelelő erő, munkabírás és kitartás árán nincs elháríthatatlan akadály a szektor előtt, és így végül mindenképpen pozitív eredményt lehet produkálni.
Kohout Zoltán
