Ha egykor a „szovjet tudósokat” emlegették, mindenki a fejét fogta, mi következik… Most az orosz tudósok szarvatlan és leukózis-mentes tehenet hoznának létre. Ám nagyon is kérdéses, hogy még a sikeres kísérleteket is elfogadják-e a gazdák és a bolti vásárlók…
Széles körű aggodalom
Az Orosz Tudományos Akadémia a CRISPR/Cas9 segítségével új tejelő tehénfajtát hoz létre, jobb termelékenységgel és leukózis elleni védelemmel. Ennek ellenére széles körben elterjedt aggodalomra ad okot a génszerkesztő technológia és az új állatfajta – adta hírül a Diary Global nevű szakmai portál. Orosz tudósok egyelőre 3 pontot szerkesztenek a tehéngenomban, amelyek mindegyike kulcsfontosságú a modern tejtermelők számára – közölték az akadémia uráli részlegéből.
Leukózis- és szarvmentes lesz
Az beavatkozás a leukózisért felelős potenciális receptor, amely szekvenciájának megzavarásával az orosz tudósok arra számítanak, hogy megakadályozzák a vírus bejutását a sejtekbe. Így születésüktől fogva megvédik a teheneket ettől a fertőzéstől. Oroszországban a tehenek akár szűk harmada szenved leukózistól, így önmagában ez a változás óriási megtakarítást jelenthet az orosz állattenyésztő vállalatok számára. A második szerkesztendő gén a béta-laktoglobulin termelését szabályozza, amely a tehéntej elsődleges allergénje. E gén kikapcsolásával elméletben biztonságos tejet fejhetnének a tejtermék-allergiára hajlamos embereknek is. Végül a kutatók meg akarják szerkeszteni a szarvatlanság allélját is. Ezzel a tejelőállomány sérüléseit csökkenthetnék.
Milliárdos károk, három kísérleti borjú
A cél természetesen az, hogy növeljék az élelmiszerbiztonságot, és az orosz tejtermelők milliárdokat spóroljanak az említett génszerkesztéssel. Az orosz tudósok azzal érvelnek, ami egyébként gyakran elhangzik a génszerkesztés védelmében: hagyományos nemesítéssel évtizedekbe telne elérni a kívánt eredményt, a génszerkesztési technológiákkal egy-két év alatt eljuthatnak a célhoz.
Az orosz tudósok ugyanakkor azt is elismerték, hogy el kell sajátítaniuk a génszerkesztő technológiákat. Egyelőre nem akarják a farmokat elárasztani „génmódosított borjakkal”, de egy nemrégiben végzett kísérletben három tehenet ültettek be kísérleti embrióval. Az első eredmények várhatóan 2021 végén lesznek láthatók, amikor megszületik az első borjú.
Dől a GMO-s import, de a fogyasztók nem bíznak benne
Az egyébként nemcsak az oroszok, hanem az európai mezőgazdaság számára is tanulságos, amivel érvelnek. Anna Krivonogova, az Orosz Tudományos Akadémia projektvezetője azt mondja: ha a génmódosított haszonállatok és növények használata mindenhol megengedett, akkor a hazai termelők egyszerűen nem tudnak megbirkózni az importált, olcsó és nem tesztelt GMO-áruk hullámával. Ha az említett kísérlet sikeres lesz is, még hátra van az Oroszországban szintén GMO-tiltó törvények lazítása, átszabása. És még azzal sem lesz vége, mert kérdéses, mennyire bíznak e technológiákban a termelők és a vásárlók. Az Orosz Közvélemény-kutató Központ felmérése szerint az oroszok kétharmada biztos abban, hogy minden géntechnológiával módosított termék veszélyt jelent a fogyasztók egészségére.
