A telephelyfenntartás – legyen szó gép-, állattenyésztő- vagy szárítótelepről – napjainkban már egy jól gépesíthető feladat. Cikkünkben a traktorokhoz és rakodókhoz adaptálható telephely-karbantartó eszközvariációkat gyűjtöttük csokorba.
Manapság már egyre kevesebb humán erőforrás jut a telephelyek fenntartására, karbantartására. Ezzel együtt erre a feladatra fordított idő is jelentősen csökkent, hiszen egy géptelep esetében maximum szezonszünetben vagy csapadékos idő miatti néhánynapos állás idején van nagyobb kapacitás a telephely körüli munkákra. Egy szárító-, magtár vagy egy állattenyésztő telep folyamatos karbantartása, tisztántartása már rendszeres munkát igényel. Napjaink munkagép-kínálatából már a szinte minden gazdaságban megtalálható, univerzális erőgéphez kialakítható olyan munkagépsor, amellyel ezek a feladatok jól gépesíthetők. A traktoros homlokrakodók és az önjáró rakodók munkaeszközparkját bővítve szintén jól ellátható a telephely fenntartási munka. Lássuk konstrukciós szempontból, mely feladatokra, milyen adapterek érhetők el!
A traktorunk, illetve rakodónk eszközrendszerét megfelelően kiegészítve, a telephely karbantartási feladatok három fő területe gépesíthető:
– betonozott és aszfaltozott területek, illetve felületek tisztítása, tisztántartása;
– a telep úthálózatának, illetve betonozott területének téli hómentesítése;
– füves területek, belvízelvezető árkok karbantartása.
Hengerkefés, gyűjtőtartályos seprőadapter, teleszkópos rakodón
Hárompont függesztésű, gyűjtőtartályos, folyadék kijuttatásra alkalmas, oldalrotoros seprőadapter
Seprőadapterek
Egy jól kialakított telephelyen általában elég sok betonozott területet, telepen belüli utat, szárító-/fogadóteret, tárolók között úthálózatot kell tisztántartani. Szalma, trágya, falevelek, magtári szenynyeződések stb. csak néhány példa, amelyeknek eltávolítása feladatot ad. Főleg csapadékos őszi időszakban a sárfelhordással felkerült szennyeződésektől is mentesíteni kell a betonozott kiépített felületeket. Ezeknek a leggyorsabb és legegyszerűbb gépesített módja a seprőadapterekkel történő takarítás. Míg néhány évtizede inkább csak hárompont-függesztésű seprőadapterekből állt a kínálat, addig napjainkban már traktoros homlokrakodó és kompakt kisrakodó munkaeszközeként is számtalan méretben és variációban érhetünk el ilyen eszközt. A hengerkefés változatok már szinte kivétel nélkül hidrosztatikusan hidromotor segítségével kapják a meghajtás. Ezeknél általában menetirányhoz képest hidraulikusan állítható a seprés szöge. Egyes modelleknél a vízszintes tengelyű seprőhengerkefe mellett a jobb oldali vége egy karos, hidraulikusan mozgatható, szintén hidraulikusan hajtott, függőleges tengelyű, rotoros kefével van kiegészítve. Amennyiben a szennyeződést az oldalra seprés helyett össze is gyűjtenénk, akkor olyan seprőhengeres adaptert kell választani, amelyeknél a henger forgásirányával szemben, a henger felé nyitott, hidraulikusan billenthető gyűjtőtartály fogja fel és gyűjti össze a henger által sepert anyagot. Nagyobb mennyiségű szennyeződés begyűjtéséhez, olyan gyűjtőtartályos verzió is elérhető, amely a rakodókanálhoz hasonló, és a gyűjtő előtt fut a seprőhenger, amely nem a menetiránnyal szemben, hanem ellentétesen forogva gyűjti be a szemetet. Ezekből a henger felemelését követően, mint egy kanálból, a gyűjtőhelyre kibillenthető az összesöpört anyag. Sok modell rendelhető már kiegészítő elektromos meghajtású szivattyúval szerelt, vizestartállyal és 3-4 szórófejből álló szórókerettel. Ennek alkalmazása csökkenti a seprőhenger okozta porszennyezést. Az egyenletes talajkövetés érdekében érdemesebb támasztókerékkel szerelt konstrukciót választani, a hengerkefés seprőadapterek kínálatából.
A hengeres hajtott seprő munkaeszközök mellett, ahol szerényebb a beruházási keret, vagy nincs lehetőség a hidrosztatikus hajtás kiszolgálására, lehetőség van a kefeadapterek alkalmazására. Ezek általában szintén műanyag, kb. 260-300 mm hosszú, 3 mm vastag szálakból állnak. Ezeknek egyértelmű előnye az egyszerű felépítés, mivel nincs hajtott eleme, nincs hidraulika, így kevés a meghibásodási lehetősége. A forgó kefével ellentétben nem keveri fel a port, így akár zárt térben, magtárban is előnyösen alkalmazhatók. Egy hagyományos rakodókanál mellső szélére, vagy egy emelővillára percek alatt felcsatlakoztathatók.
Tolólapok, vonólapok, hótolók
Míg néhány évtizede szinte csak a traktorok kiváltsága volt a tolólapokkal való munka, addig ma már szinte nincs olyan rakodókategória – legyen szó önjáró homlok-, kompakt, vagy teleszkópos modellről, illetve traktoros homlokrakodóról –, amelyhez nem lehet hidraulikusan állítható szögállású tolólapot, illetve kisebb hóekét, hótolót csatlakoztatni. Aki egyikkel sem rendelkezik, de van a gazdaságnak egy 4×4-es pick-upja, akkor sincs ok kétségbeesésre, arra is kínálnak már ilyen eszközöket. Szinte mindegyik változat cserélhető éllel rendelkezik. Amennyiben csak tereprendezési munkákra használjuk a tolólapot, és leginkább a talajjal érintkezik, akkor érdemesebb az acél éllel szerelt változatot választani. Viszont, ha leginkább a telepi úthálózat téli fenntartására alkalmazzuk a tolólapokat, akkor érdemesebb gumikeverékből készült élekkel felszerelni a tolólapunkat. Ezek ma már hardox acéllemezes, vagy kerámiabetétes erősítéssel is rendelhetők. A tolólap, vagy hótoló kiválasztásánál érdemes olyan modellt előnyben részesíteni, amelyek éle tagolt és rugós megtámasztású.
Napjainkban már az önjáró rakodókhoz is széles a tolólap kínálat
A megfelelő tolólap-kopóél kiválasztása fontos szempont
Így, ha az él valamilyen az útfelületből kiemelkedő akadályba ütközik, akkor rugó ellenében hátrafelé kitér, így nem teszik ki káros terheléseknek a tolólap felfüggesztését és a rakodógép gémszerkezetét. Az ilyen tagolt élek a tolási szélességtől függően 2-3-4 szekcióra vannak felosztva. Annak érdekében, hogy a tolólap csatlakozóegységeit és a rakodógémet kíméljük, érdemes a kínálatból olyan tolólapot választani, amely rugózott támasztókerékkel rendelkezik. Ezek a támkerekek a tolólapot mindig azonos magasságban tartják, és átveszik az alátámasztási terhet a vágóélektől. A kerekek függőleges pozíciója konstrukciótól függően fokozatonként, vagy fokozatmentesen állítható, így a kopóélt fokozatos elhasználódásához után állíthatjuk. Amennyiben a tolólapok helyett a vonólapokat részesítjük előnyben akkor a csatlakoztatási terület szűkül, hiszen ezeket már csak hagyományos mezőgazdasági erőgépekkel üzemeltethetjük. Hóeltakarításhoz annyira nem javasolt a vonólapokat alkalmazni, mivel az üzemeltető erőgép a munkaeszköz előtt letapossa a havat, viszont tereprendezési munkákban verhetetlenek, sőt a szántókat behálózó földutak időszakos karbantartásában is jól használható, egyszerű eszközök. Függesztett, illetve félig függesztett kivitelben érhetők el, utóbbiak általában a vonólap mögött két darab önbeálló támkerékkel rendelkeznek, de függesztett típusoknál is sok esetben így tehermentesítik a munkahidraulikát, és garantálják az egyenletes munkamélységet. A professzionálisabb változatok a támkerék mellett olyan vázgerendellyel vannak ellátva, amelyek hidraulikus munkahengerek segítségével a vontató erőgép nyomvonalához képest, oldalra kitolhatók.
A kalapácsos zúzók univerzálisan használhatók kisebb vagy erősebb szárú, nagyobb elburjánzott állományban is
A hátsó vagy frontfüggesztett karos, külpontos mulcsozók oda is elérnek, ahová a hagyományos zúzók nem
Rézsűkaszák, mulcsozók
Talán túlzás nélkül állítható, hogy ezekből az eszközökből érhető el az egyik legnagyobb választék a hazai piacon. Telephelyfenntartás szempontjából az univerzálisabb kalapácsos rendszerű, vízszintes tengelyű gépek jöhetnek leginkább szóba. Ezekkel az épületek közötti, vagy az út menti füves felületek is könnyen kis költséggel karban tarthatók, de a vastagabb szárú gyomnövényzet pusztításában is profik. Mivel a telepen történő munkánál nem a nagy munkaszélesség a lényeg, így inkább a kompaktabb felépítésű, függesztett gépek alkalmazása előnyösebb. Bár a hátsó vagy frontfüggesztésű karos, külpontos rézsűkaszák, illetve szárzúzók jóval bonyolultabbak és drágábbak, de ezekkel számtalan olyan helyen is tudunk dolgozni, ahol a hagyományos hárompont függesztett, kalapácsos gépekkel nem. A karos, külső pontos szárzúzókkal a nehezen megközelíthető helyeket, illetve oszlopok környékét is karban tudjuk tartani, de a különböző útmenti belvízelvezető árkok gyommentesítése, karbantartása is könnyen megvalósítható ezekkel a konstrukciókkal.
Mint összeállításunkból kitűnik, a gazdaságban alkalmazott hagyományos erőgépek, illetve rakodógépek munkaeszközparkját is egyszerűen, kis beruházással bővíthetjük úgy, hogy a legalapvetőbb telephely fenntartási munkákat minél rövidebb idő alatt, jó minőségben, hatékonyan el tudjuk végezni.
Farkas Imre
A fotók a szerző felvételei
