Az éghajlatváltozás, az inputárak ingadozása és a növényvédelmi szigorítások egyre nagyobb bizonytalanságot hoznak a gazdálkodásba. A Téli Gazdaesték idei rendezvénye ezekre a kérdésekre keresett gyakorlati válaszokat: hogyan lehet csökkenteni a kockázatot, fenntartani a jövedelmezőséget, és milyen technológiai, illetve finanszírozási eszközök állnak a termelők rendelkezésére.
Hagyomány és szakmai döntések
A Téli Gazdaesték közel három évtizedes múltra tekint vissza. A rendezvényt a Halas és környéke Gazdakör szervezi, és nemcsak információt, hanem kreditpontot is biztosít a növényvédelmi zöld könyv megújításához. – Immáron 27. alkalommal rendezzük meg a Téli Gazdaesték sorozatot itt Kiskunhalason. A gazdákat igyekszünk tájékoztatni minél szélesebb körűen, hogy jó döntéseket hozhassanak meg a növényvédelmi technológiákról, vetésről, aratásról és egyéb inputanyag beszerzésekről is kapnak értékes információkat – fogalmazott Bagi Bence, a Halas és környéke Gazdakör elnöke. A céljuk olyan tudás átadása, amely közvetlenül beépíthető a termelési gyakorlatba.
Talajkímélő rézhasználat és méhvédelem
A növényvédelemben ma már nem elegendő a puszta hatékonyság. A kijuttatások számának csökkentése, a talajélet védelme és a méhek kímélése legalább olyan fontos szempont, mint a kórokozók és kártevők elleni eredményesség. – A rézkészítményeknél egy nagyon fontos szempont, hogy mennyi ideig marad fent a növény felületén, mert a csapadék lemossa a talaj felszínére, ahol negatívan hat a talaj élővilágára. Ezért fontos, hogy minél kevesebb rezet, minél hatékonyabban használjunk fel. Ebben egy nagyon jó megoldás az Adama által forgalmazott Nordox készítmény – emelte ki Fekete János, az Adama Hungary Zrt. régiómenedzsere.
Az előadás másik hangsúlyos témája az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés volt, amely a szőlőültetvényekben egyre terjedő fitoplazmás fertőzéseket terjeszti.
– Már több éve a piacon van a Klartan rovarölő készítményünk, ami méhekre nem jelölésköteles, virágzó kultúrákban nappal is alkalmazható, és hatékony védelmet nyújt az amerikai szőlőkabóca által terjesztett fitoplazma ellen. A rovarölő szer atkagyérítő hatással is rendelkezik, ezért alkalmas a területen lévő méhek atkafertőzéseinek visszaszorítására is – tette hozzá a szakember.
Ki mer most kukoricát vetni?
A fórum egyik legprovokatívabb kérdése a kukoricatermesztés jövőjére vonatkozott. Az elmúlt évek aszályai miatt sok gazdaságban visszaesett a kukorica vetésterülete, a növény kockázati megítélése jelentősen romlott.
– Kukoricát, vagy mégsem? Mi egy teljesen új genetikai vonalat képviselünk ebben a szegmensben. A Farmsaat kukorica hibridek 200–250-es FAO-számmal jellemezhetőek, gyors kezdeti fejlődés, felálló levélállás és korai virágzás jellemzi őket. Kiemelten fontos, hogy ezáltal elkerüljük a molyrajzást és a rovar kártételének következményét a toxint. Fajtáink különlegessége, hogy a gyors fejlődésüknek köszönhetően már augusztus elején-közepén alacsony víztartalommal betakaríthatók – hangsúlyozta Kisjuhász Roland, az AltoTerra Kft. kutatás-fejlesztési szakembere. A rövidebb tenyészidejű hibridek lehetőséget adhatnak a termelési kockázat mérséklésére, különösen vízhiányos térségekben.
Pályázati lehetőségek generációváltáshoz, tanyakorszerűsítéshez
A termesztéstechnológiai döntések mellett a finanszírozási háttér is kulcskérdés. A jelenlegi KAP-ciklus több gazdaságátadás segítő, és a tanyák fejlesztését támogató konstrukciót is kínál.
– Most a gazdaság átadós, illetve gazdaság átvevős pályázat is nyitva van, illetve a tanyafejlesztési pályázat is. A tanyafejlesztési pályázaton 25 millió forintra jogosultak a pályázók, villamosságot, napelemet, ivóvíz-ellátást vagy szennyvíztisztítást lehet a támogatással megoldani. A generációváltást segítő pályázatok pedig vissza nem térítendő és szabad felhasználású pályázatok. Mindenkit arra bíztatok, hogy keressen meg egy szaktanácsadót, falugazdászt és nézzék meg hogy jogosultak-e pályázni – hívta fel a figyelmet Bagi Bence.
Tudás, ami döntéseket formál
A Téli Gazdaesték üzenete, hogy az idei szezonban a technológiai felkészültség, a költséghatékonyság és a jól időzített beruházás együtt határozza meg a gazdaságok eredményességét. A rendezvényen elhangzott előadások gyakorlati kapaszkodót adnak a gazdálkodóknak a bizonytalan környezetben.
Fotók: Kristóf Imre/Horizont Média
Agrárágazat Tudástár: FAO-szám – A FAO-szám a kukoricahibridek éréscsoport-besorolása: minél kisebb, annál rövidebb a tenyészidő és általában annál korábbi a virágzás, illetve a betakaríthatóság. A 200–250-es (korai) hibridek előnye, hogy gyorsabb kezdeti fejlődéssel és korábbi éréssel gyakran mérsékelhető az aszály- és hőstressz kockázata, és hamarabb elérhető az alacsonyabb szemnedvesség, ami csökkentheti a szárítási költséget. Fontos: a FAO-szám önmagában nem hozamígéret, mindig helyi vízellátottsághoz és technológiához kell választani.
