Ha marad a kedvezőtlen trend a mezőgazdaság gyenge termelékenységében, annak további piacvesztés, magasabb hazai árak lesz a következménye.
Keleti teljesítmény, nyugati árak
Az uniós csatlakozás óta nem mértek olyan visszaesést a magyar mezőgazdaság jövedelmezőségében, termelékenységében, mint tavaly. Romániával és Máltával együtt nálunk zuhant a legnagyobbat a termelékenységi mutató. Az Európai Unió statisztikai hivatalának kimutatása szerint a magyar mezőgazdaság több mint 15%-os csökkenést produkált 2024-ben a termelékenységben. Az Eurostat éves termelékenységi indexe – az adott tagállamban mért inflációval is kalkulálva – azt mutatja meg, hogy az adott ágazat bevételei milyen arányban vannak a teljes időben foglalkoztatott egységnyi munkaerővel. A hazai 15,5%-os csökkenés nem a legrosszabb az EU tagállami között, de majdnem az: csak Románia teljesített rosszabbul tavaly (-17%), a 3. leggyengébb eredményt pedig Málta hozta -11,4%-kal.
Nálunk ráadásul a csökkenés immár 4. éve trendszerű: 2020-ban még magasan, 107% felett áll a mutató, 2021-ben már nem érte el a 104-et, 2022-ben 102,4% volt, 2023-ban (2015 óta először!) csökkent 100% alá 99,15%-kal.
A mezőgazdaság termelékenysége mind a gazdák-gazdaságok jövedelmezősége, mind az előállított alapanyagok ára miatt döntő jelentőségű. Ha a hatékonyság gyenge, a termelékenység rossz, akkor a hazai áru nem versenyképes a külkereskedelemben, a hazai piacra pedig nem vagy magas áron jut el a magyar áru, ami romló mérleget, a hazai vásárlóknak pedig magas árakat jelent. Például az elmúlt két év magasabb inflációja következtében az élelmiszerekért már az európai átlagnak megfelelő árat fizetünk.
Az MNB szerkezeti okokat is lát
Ezt nemrég a Magyar Nemzeti Bank elemzése is bemutatta. Az MNB szerint míg a globális terményárak 2022 tavaszáig tartó emelkedése nem okozott kiugró drágulást hazánkban, addig az energiaárak emelkedése felszínre hozta a hazai gazdaság strukturális gyengeségeit. Az alacsony termelékenység és magas energiaintenzitás következtében a hazai élelmiszerinfláció 2022 közepétől jelentősen elszakadt a régiótól. A hazai élelmiszeripar inflációs hajlama továbbra is megmaradt, mivel a strukturális okok (termelékenység, energiaintenzitás) nem változtak az elmúlt évben. A nemzeti bank úgy véli, a világszerte magas termény-, inputanyag- és műtrágyaárak mellett a hazai élelmiszertermelés szerkezeti problémái is közrejátszanak: az alacsony hatékonyság, a magas energiaintenzitás, a gyenge termelékenység és a versenyképességi hiányosságok.
