fbpx

Tojás világnap 2019: Döntsenek a tudatos tojásvásárlók az áruházláncok helyett!

Írta: Kalmár Nárcisz - 2019 október 11.

Tévhitek helyett a tudatos, fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő tojásvásárlásra ösztönöz a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) a tojás világnapja alkalmából (2019. október 11.) A magyarok legfontosabb szempontja tojásvásárláskor még mindig az ár-érték arány, de figyelembe veszik a tojás származási helyét is, viszont legtöbbször nincsenek tisztában a különböző tartási módok közötti valós különbségekkel. Például azzal, hogy az EU-konform ketreces tartásnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, vagyis ez a tartástechnológia jelenti a legkevesebb terhelést a környezetre. Sokan azt gondolják, hogy a különböző tartásmódok különböző minőségű tojást eredményeznek, vagyis finomabb és sárgább a szabadtartásos – miközben ez az állatoknak adott takarmány minőségétől függ, nem a tartástechnológiától.

Ketreces? Mélyalmos? Szabadtartású?

A magyar tojástermelők tárgyalóasztalhoz hívják az áruházláncokat annak érdekében, hogy újragondolják – a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve – azt a vállalásukat, amely szerint 2025-től nem árulnak EU-konform ketreces tojást – mondta el Szép Imre, a Tojásszövetség nemrég megválasztott új elnöke.

Az EU-konform ketreces tartástechnológia a legkörnyezetkímélőbb, ennek a módnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, például a károsgáz- (ammónia, szén-dioxid, metán) kibocsátás is ennél a tartásnál a legalacsonyabb mértékű. Az EU-konform ketreces tojástermelés vízigénye a legkisebb, és a legkevesebb takarmánytermő területet is ez igényli – magyarázta Horn Péter akadémikus, agrármérnök.

A magyar tojástermelők jelentős hányada még 2012-ben áttért a korábbi hagyományos ketreces tartásról a megnövelt alapterületű, módosított (berendezett) EU-konform ketrecek használatára: az új rendszert állatvédők bevonásával alakították ki. – Magyarországon a hagyományos ketrecről az EU-konform ketrecre való áttérés 14-16 milliárd forintba került, uniós szinten pedig 2100-2300 millió euróba – tette hozzá Pákozd Gergely tojástermelő, a Tojásszövetség korábbi alelnöke. Minden gazdálkodónak az az érdeke, hogy az állatai jól érezzék magukat, és így a lehető leghosszabb ideig legyenek a termelésben.

Gonosz-e a tyúktartó gazda?

Az állatjólét fogalmát az állatvédelmi törvény nem határozza meg, hanem a jó gazda gondosságáról beszél. – A jó gazda gondossága az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítson az állatnak, aminek során nagyon sok dologra tekintettel kell lenni: például az állat életkorára, a fajára, fajtájára, hasznosítási formájára – mondta el dr. Metzger Szilvia agrármérnök, jogász. – Az alternatív technológiákban a csoportnagyság növelésével, a nagyobb mozgási szabadság biztosításával a csonttörések

kockázata, valamint az olyan viselkedési formák, mint a tollcsipkedés és a kannibalizmus (agresszió) is erősödik – tette hozzá a szakértő.

Állattartás vs. Föld

A több mint 100 évvel ezelőtti, 1900-as népességszámhoz képest a Föld lakossága 400 százalékkal nőtt. Ma a bolygó területének 38 százalékán látunk el 7 milliárd embert élelmiszerrel. Ha az 1961-es állati hozamokkal termelnénk, akkor a Föld 82 százalékát kellene megművelni. Ez utóbbi lehetetlen lenne. A technológiai és genetikai fejlesztésekkel megóvtuk a Föld 44%-át! – mondta Prof. Horn Péter MHA, agrármérnök. Emiatt is fontos, hogy az EU-konform ketreces tartástechnológiának a legkisebb az ökológiai lábnyoma, vagyis ez a rendszer a legfenntarthatóbb, ez terheli legkevésbé a környezetet.

A tévhitek nem mentik meg a Földet: tisztázzuk ezeket együtt!

TÉVHIT 1.: Általános tévhit, hogy a különböző tartási módok befolyásolják a tojás összetételét és annak táplálkozási értékét.

VALÓSÁG 1.: A tojás minőségére a takarmányok minősége és megfelelő összetétele hat. Ha a takarmány sok kukoricát vagy zöld alapanyagot (pl. füvet) tartalmaz, a tojássárgája mélyebb, sötétebb sárga lesz; a szójaliszttől például pirosassá válik, a lenmag viszont barnássá változtatja. Kalciumpótlással pedig a tojáshéj vastagságát, erősségét lehet növelni. Illetve amennyiben a takarmány E-vitamin-tartalma vagy az Omega-3 zsírsavtartalma magasabb, a tojásban is megnő ezeknek az anyagoknak mennyisége.

TÉVHIT 2.: A Föld jelenlegi erőforrásai elbírnák azt az elvárást, hogy minden tojást szabadtartású vagy ökológiai tartástechnológiával állítsák elő. És rendelkezésre áll korlátlanul annyi erőforrás (szabad földterület, munkaerő stb.), ami ahhoz kell, hogy a Föld lakosságát szabadtartású tyúkoktól származó tojásból lehessen ellátni.

VALÓSÁG 2.: A Föld erőforrásai végesek: kiszámolták, ha az Egyesült Államok tojásigényét szabadtartású vagy ökológiai technológiával állítanák elő, az annyi helyet venne igénybe, hogy az amerikaiaknak Kanadába vagy Mexikóba kellene költözniük. Ha ugyanezt a számolást elvégezzük Magyarországra, ahol egy évben 2,3 milliárd tojás fogy (2019-es KSH adatok alapján). Amennyiben csak és kizárólag szabadtartású technológiával oldanák meg az ország tojásellátását, akkor egy Pécs nagyságú (163,2 km²) várost foglalnának el a tojótyúkok az ellátásukhoz szükséges takarmánytermő- és kifutóterülettel együtt.

TÉVHIT 3: A szabadtartású technológia a legkedvezőbb minden szempontból: az állat jólléte, a tojás minősége, illetve a környezetre gyakorolt terhelés szempontjából

VALÓSÁG 3: Pont az ellenkezője igaz: az adatok és számok tükrében (lásd a csatolt infografikát) az EU-konform ketreces tartástechnológiának a legkisebb az ökológiai lábnyoma, vagyis ez a rendszer a legfenntarthatóbb, ez terheli legkevésbé a környezetet; például az ammónia- és szén-dioxid-kibocsátás is ennél a tartásnál a legalacsonyabb.

És itt a megoldás, hogy melyik tojásos falatka melyik tartástechnológiával előállított tojásból készült:

A, EU-konform ketreces

B, mélyalmos (alternatív)

C, szabadtartású