Tovább erősödhet hazánk bioüzemanyag-nagyhatalmi státusza

A kukorica-feldolgozó ipar környezetkímélő terméket gyárt, stabil piacot nyújt a gazdáknak

Több nyitott kérdés, változóban lévő szabályozási környezet, átalakult piaci körülmények és a klímaváltozás látható jelei borzolják az agrárium résztvevőinek idegeit. A napjainkban zajló átalakulások egyaránt érintik a szegmens minden tagját a termelőktől a feldolgozóiparon keresztül a felhasználókig. De haladjunk szép sorjában!

Nyakunkon a 2020-as KAP-rendelet, melynek pontos részletei még ismeretlenek, de állandó találgatások és folyamatos tárgyalások zajlanak Brüsszel és a tagállamok között. Kimondhatjuk, hogy hazánkban a támogatási rendszer nélkül a gazdák versenyképessége jelentősen csökkenne, ami az évekkel ezelőtt megkezdett és sikeres vidékfejlesztést veszélyezteti, azaz a vidék elnéptelenedését, illetve a mezőgazdaság és az állattenyésztés visszaszorulását eredményezheti. Emellett a hazai gazdálkodóknak a mezőgazdasági beruházások, a digitalizáció, a professzionális és költséghatékony termelés az út versenyképességük megőrzéséhez az unió többi szereplőjével szemben, ami viszont további jelentős befektetést, tőkét igényel.

Nagyon fontosnak tartom a Közös Agrárpolitika szinten tartását, a magyar mezőgazdaságnak ugyanis még mindig erősödnie kell ahhoz, hogy a támogatások nélkül is életképes legyen, és fenntarthatóan tudjon működni. Cégünk a magyar gazdák alapanyagait dolgozza fel, és ezen a jövőben sem szeretnénk változtatni. Ahhoz azonban, hogy a magyar termelők megtermeljék a számunkra szükséges GMO-mentes alapanyagot, illetve a melléktermékként keletkezett takarmánytermékeket minél nagyobb mértékben Magyarországon tudjuk tartani, egy erős állattartásra, valamint szántóföldi növénytermesztésre van szükség. Ez azonban a jelenlegi támogatási szint megtartása nélkül most még elképzelhetetlennek tűnik – mondja Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója. Az elmúlt években – hazai viszonylatban – bőséges terméshozamokkal zártuk a szezont, ám ukrán szomszédaink rajtunk is túltettek, hisz kukoricából rekord mennyiségű termést realizáltak 2018-ban. Nyugat-Európa egyes részein a kukoricatermés messze elmaradt a megszokott mennyiségtől, de ezt a hiányt az európai piacokról pótolta mind Németország, mind Franciaország a stabilan jó minőségű és GMO-mentes gabonából. Itthon az elmúlt évben 7,5-8 millió tonna tengeri jelent meg a piacon, és áthúzódó készletek is rendelkezésre állnak még a tárolókban. Hazánkban három nagy cég van, amelyek kukorica feldolgozásával állítják elő termékeiket, így a megtermelt alapanyagnak Magyarországon is jelentős felvásárlási piaca van. Az állattartás is számottevő mennyiséget használ fel, bár ez csökkenő tendenciát mutat az elmúlt évtizedben. A szakember szerint az Európai Unió területén, a cukorkvóta eltörlését követően a cukorgyárak maximumra kapcsolhattak, ami nagyobb keresletet jelent. A hazánkban megtermelt kukorica akár 40-50 százaléka feldolgozatlanul, hozzáadott érték nélkül eddig is exportra ment, de az utóbbi évben megfigyelhető volt, hogy a betakarítástól eltelt fél évben csak a fele vagy harmada ment ki a szokott exportnak. Ennek hátterében a komoly hazai ipari igény, az alacsony kamatkörnyezet és a bőséges tárolókapacitások vannak, melyek a gazdák, a termelők alkupozícióit növelik.

A bioüzemanyag-ipar már eddig is jelentős szerepet játszott az eladatlan takarmánykukorica-készletek felhasználásában és a magyar gazdák jövedelmének stabilizálásában – teszi hozzá Reng Zoltán, ám ha a bioüzemanyag bekeverési aránya növekedne, úgy még nagyobb piac nyílna a gazdák és a feldolgozóipar számára, és hozzáadott értékkel, magasabb áron hagyhatná el az országot. 2019. februárjában a Visegrádi országok (V4) agrárkamarái közös nyilatkozatban sürgették az E10 üzemanyag mielőbbi bevezetését. Az intézkedés új piacokat nyitna meg, tovább erősítené Magyarország bioüzemanyag-nagyhatalmi státuszát, biztos bevételhez juttatná a hazai kukoricatermelőket, és költséghatékonyan járulna hozzá a kötelező megújuló energia célok eléréséhez. A hazai alapanyag és a nemzetközi színvonalú feldolgozóipar miatt az első generációs bioüzemanyag a legolcsóbb és költséghatékony módja az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátás-csökkentésének a közlekedési szektorban. Az E10 bevezetése nélkül Magyarország nem fogja tudni teljesíteni a 2020-as évre az EU-s jogszabályok alapján elérendő kötelező megújuló energia felhasználási arányt (RES-T) a közlekedésben. A fosszilis energiahordozók felhasználásával ugyanis környezetünket nagy mértékben károsítjuk, a klímaváltozás ellen vívott harcban a megújuló energiaforrások jelentik a jövőt, hisz a globális felmelegedés már a mezőgazdaságban is érezteti hatását.

www.hungrana.hu

Tartalom közti banner a cikk végére
no