Traktorok fékberendezései

A traktor felépítésében a fékberendezés legfontosabb szerkezeti részek közé tartozik. A fékberendezés olyan alkatrészek összessége, amelyek feladata a mozgó traktor sebességének csökkentése, vagy a traktor megállítása, illetve álló helyzetben tartása. A traktort üzemi és rögzítő fékrendszerrel kell ellátni.

Ezek a fékszerkezetek mechanikus elven működnek. Az üzemi fékrendszer a traktort a rendeletekben előírt hatásossággal képes lassítani, illetve megállítani.

A rögzítő fékrendszer pedig a traktort álló helyzetben megtartja az előírt meredekségű lejtőn vagy emelkedőn.

A traktorok forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet tartalmazza.

A traktorok fékberendezéseire vonatkozó előírásokat a 12/2000. (V.24.) KHVM rendelet (a 6/1990.-es rendelet módosítása) alapján a következőkben foglalható össze:

Az üzemi féknek ki kell elégítenie a 0-típusú vizsgálat (rendes fékhatásvizsgálat, hideg fékekkel) feltételei szerint meghatározott, az alábbi képlettel számított féktávolságot:
ahol: V a haladási sebesség km/órában (Magyarországon jelenleg ez maximum 40 km/óra!), és Smax a maximális féktávolság m-ben mérve.
Az előírás szerint, ha a traktor haladási sebessége 40 km/óra, akkor 19,8 m féktávolságon belül az üzemi fékberendezéssel meg kell tudni állítani. Nagyobb féktávolság esetén az üzemi fékberendezés nem megfelelő, vagy nem megfelelően működik.
A rögzítőféknek a traktort mind hegynek fel, mind hegyről le – 18%-os lejtőn – álló helyzetben kell tartania. Az egy vagy több pótkocsit vontató traktoroknak olyan rögzítőfékkel kell rendelkezniük, amely a pótkocsiból álló szerelvényt hegynek fel és hegyről le – 12%-os lejtőn – álló helyzetben képes tartani.

A fenti követelményeket nem teljesítő traktor, illetve traktoros pótkocsi szerelvény rendszámtáblát nem kaphat, és a közúti forgalomban nem vehet részt.

Fékszerkezetek elhelyezésére több lehetőség kínálkozik a traktor erőátviteli rendszerében és a futóművében (1. ábra).

1. ábra. Traktoron a fékszerkezetek lehetséges elhelyezései (1. motorfék; 2. kerékfék; 3. hátsó tengelyfék; 4. sebességváltófék; 5. kerékagyfék )

• Motorfék minden traktoron megtalálható, mert a motor kis gáz adáskor (alacsony gázkar állás, vagy felengedett gázpedál esetén), zárt tengelykapcsoló mellett tartósan fékezi a jármű haladását. A traktorok motorféke önmagában nem teljesíti az üzemi fék feladatát.

• Üzemi féknek az autótechnika általánosságban az úgynevezett kerékfékeket alkalmazza. A kerékfékek két változata a dob és a tárcsafék (2. ábra), melyek különféle kialakításban kerülnek beépítésre.

2. ábra. Hidraulikusan működtetett kerékfékek két változata: a) dobfék, b) tárcsafék

A traktortechnika csak a belső pofás dobfékeket használta régebben, elsősorban a kétkerékhajtású traktorok hátsó kerekeinél

A kerékfék alkalmazása a traktortechnikában azért szorult vissza, mert a működtető szerelvények a felverődő sár miatt gyakran megrongálódtak.

• Hátsó tengelyféket alkalmaznak általában a mai modern traktorokon üzemi- és rögzítőfékként is. A traktorokon a teljes körgyűrű felületén fékező, mechanikus vagy hidraulikus működtetésű száraz, illetve „nedves” tárcsás fék használata terjedt el. Egy lehetséges mechanikus működtetésű kialakítás a 3. ábrán látható.

Fékezéskor a középen elhelyezett tárcsa elfordításával a működtető golyók a fékbe¬tétet hordó tárcsákat az álló tárcsákhoz, vagy dob oldalfalaihoz szorítják.

3. ábra. Kéttárcsás, mechanikus működtetésű tárcsás fék

A korszerű traktorokon a tengelyfék szerkezete több tárcsás hidraulikus működtetésű „nedves” fék, amelyet a sebességváltó szerkezet házában alakítanak ki a differenciálmű kétoldalán, a féltengelyen.

Az igen elterjedt megoldásra jó példa a Valtra taktorok N- és T-szériájánál alkalmazott tengelyfék rendszer.

A Valtra N-szériás könnyű univerzális traktor fékrendszerének vázlatát a 4. ábra szemlélteti.

A jobb és bal oldali fékpedál (1), ha nincs összekapcsolva, a fékszerkezet kormányfékként működtethető.

Az egyik pedál lenyomásával, a hidraulikus főfékhengerrel (2) előállított nyomó folyadék az egyik többtárcsás tengelyféket (3) hozza működésbe, fékezéskor a traktor fordul.

Ha országúton közlekedik a traktor, akkor a fékpedálokat össze kell zárni mechanikusan, ekkor minkét tárcsás fék (3) együttműködik, fékezéskor a traktor egyenesen halad.

A rögzítőfék feladatát is a tárcsás fékek látják el.

Az Nc verziónál a kézi fékkarral (4) Bowden-huzallal lehet a tárcsás fékeket bezárni.

A Nh verziónál a kormányoszlopon levő kapcsoló kar (5) lefelé mozgatásával lehet vezérelni hidraulika folyadék nyomásának mérséklését, amelynek hatására a (6) rugó befeszíti Bowden-huzallal a tárcsás fékeket.

4. ábra. Valtra N-szériás univerzális traktor fékrendszerének vázlata (1. jobb-bal fékpedál; 2. hidraulikus főfékhenger; 3. tárcsás fék; 4. Nc verziónál a rögzítőfék karja; 5. Nh verziónál a rögzítőfék kapcsolója; 6. Nh verziónál a rögzítőféket működtető rúgó)

A Valtra T-szériás középnehéz univerzális traktor fékrendszerének vázlatát az 5. ábra mutatja.

Ennél a kialakításnál a traktor hidraulikus rendszeréből (2) nyert, hidroakkumulátorral (3) fenntartott folyadéknyomás energiával tudja a vezető a fékpedálok (1) és a hidraulikus nyomásirányítók (4) segítségével a tárcsás fékeket (5) működtetni.

A rögzítőfék a kormányoszlopon levő kapcsoló kar (6) lefelé mozgatásával elektromos úton vezérli a hidraulika folyadék nyomásának megszüntetését, amelynek hatására a (7) rugó ereje Bowden-huzalon keresztül zárja a tárcsás fékeket.

Az elektro-hidraulikus fékvezérlés lehetőséget biztosít a hidraulikus pótkocsi fékrendszer működtetésére is a (8) csatlakozó szelepen keresztül.

A négykerék hajtású nehéz univerzális traktor országúton való vészfékezése esetén az elektro-hidraulikus fékvezérlés bekapcsolja az első kerekek hajtását, abból a célból, hogy az összes kerék tapadása hasznosítható legyen a fékhatás növelése céljából.

5. ábra. Valtra T-szériás univerzális traktor fékrendszerének vázlata

1. jobb-bal fékpedál
2. hidraulika rendszer
3. hidroakkumulátor
4. hidraulikus nyomásirányító;
5. tárcsás fék
6. rögzítőfék kapcsolója
7. rögzítőféket működtető rúgó
8. pótkocsifék csatlakozója

• Pótkocsi fékezésére szolgáló légfékrendszerrel a legtöbb traktorgyár – így a Valtra is – külön megrendelésre ellátja traktorát (6. ábra).

A pótkocsik légfékrendszere lehet egyvezetékes és kétvezetékes.

Az egyvezetékes pótkocsi légfékrendszer csak egyes mezőgazdasági pótkocsiknál alkalmazható.

A teherautóhoz csak kétvezetékes pótkocsi-fékrendszer csatlakoztatható!

Az univerzális traktorok pótkocsit kiszolgáló légfékrendszere olyan kialakítású, hogy mind az egyvezetékes, mind a kétvezetékes pótkocsi-fékrendszert ki tudja szolgálni.

6. ábra. Valtra traktor pótkocsi légfékrendszerének vázlata

1.kompresszor
2.fagymentesítő szivattyú
3.nyomásszabályozó
4.nyomásmérő
5.légtartály
6.víztelenítő szelep
7.kétvezetékes pótkocsi fékszelepe
8.egyvezetékes pótkocsi fékszelepe
9.fékpedál
10.kétvezetékes pótkocsi kapcsolófej, tartálytöltő, vörös színű
11.egyvezetékes pótkocsi kapcsolófej, fekete színű
12.kétvezetékes pótkocsi kapcsolófej, fékvezérlő, sárga színű
13.áteresztő szelep
14.levegővétel gyors kapcsoló

Sebességváltóféket építenek be a traktor erőátviteli rendszerébe nehéz univerzális négykerékhajtású traktorok esetében. Ennél a megoldásnál egy többtárcsás lamellás központi fékberendezést alkalmaznak. A sebességváltófék működtetését hidraulikusan vezérlik. A fékezéskor létrejövő féknyomatékot az erőátviteli rendszer juttatja a hajtó kerekekhez. Országúti vészfékezéskor ezek a fékberendezések automatikusan bekapcsolják az első kerekek hajtását, hogy a fékhatás az összes kerekekre hasson. Természetesen a sebességváltófék esetén nincs lehetőség kormányfék berendezés kialakítására.
Kerékagyfékkel látják el az igen nehéz négykerékhajtású traktorokat a biztonságosabb fékezés megvalósítása érdekében. A kerékagyfék olajban futó többlamellás fékegységből áll (7. ábra) és kerekenként a futóművel egybeépítik. A lamellás fékegységet elektro-hidraulikusan vezérelt olajnyomással működtetik.
Rögzítőfék a traktor hátsókerekeire hat. Kialakítása sok esetben az üzemi fékrendszer fékszerelvényét használja, amelyet rögzíthető kézifékkarral huzal vagy rudazat segítségével működtetnek. Hidraulikus működtetés esetén a vezérlő karral megszüntetik a rögzítőfék oldását biztosító hidraulikus nyomást, amelynek következtében az erőtárolós rendszer rugója befékezi a rögzítőféket.

7. ábra. Rába gyártmányú olajban futó többlamellás kerékagyfék

Fékberendezések fejlesztése következtében traktorokon is megjelenik az ABS alkalmazása, melynek segítségével elkerülhető a fékezett kerék blokkolása, megcsúszása.

Az ABS rendszer szenzorai figyelik a kerekek fordulatszámát, és a vezérlő elektronika az elektro-hidraulikus üzemi fékrendszert úgy szabályozza, hogy intenzív, vagy vészfékezés esetén se csússzanak meg a kerekek.

Az ABS rendszerrel rendelkező traktor közúton vészfékezés esetén rövidebb fékút mellett áll meg.

Az ABS alkalmazása előnyökkel jár a mezőgazdasági földeken haladáskor, mert erőteljes fékműködtetés esetén sem lép fel kerékcsúszás, így nem roncsolódik a talaj szerkezete.