Tudásanyag-frissítés a földhasználók és vadgazdálkodók részére

Jó vadász kezében a tudomány az igazi fegyver

Ez esetben mit is jelent a tudomány? Jó és hozzáértő kezekben, kreativitással társulva hatalmas, akár korszakalkotó fejlesztések is születhetnek. A mai Magyarország földhasználóinak és vadászatra jogosultjainak, erdőgazdáinak, sportvadászainak 23. órában kell a tudásukat nemes célra használni. Ebben próbálna kicsit mankóul szolgálni ez a pár sor.

A konvencionális termelés – értem ez alatt intenzív növénytermesztést – erőteljes növekedése és az iparosodás, a falvak, kis- és nagyvárosok robbanásszerű terjeszkedése a vad élővilág leromlását okozza. Az évtizedek alatt átformálódott, csúcstermelésre késztetett gazdálkodás következménye, hogy a növényi diverzitás csökkent. Bár erre születtek új kényszermódszerek, ezek még nem az igaziak. Az apróvad mennyisége ezt nem tükrözi, de tudom-tudjuk, hogy ez hosszú idő. Kormányzati és uniós eszmék kényszeres bevezetésével egész szépen változott a növények vetésterülete, színesedik az ország vetésforgója.

Mindezek ismeretében az Országos Magyar Vadászkamara harmadik alkalommal tette közzé pályázati felhívását a vadászatra jogosultak vadgazdálkodási környezetének fejlesztésére. A Vadászkamara Elnöksége – az országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság javaslata alapján – a 2019. augusztus 16-i ülésén elfogadta az Országos Vadgazdálkodási Alap ’20/2021. vadászati évre vonatkozó pályázati kiírását. A magyarországi vadgazdálkodók, vadászatra jogosultak egy online pályázati felületen (KAPOR) keresztül 2019. október 1-ét követően tudhatták a pályázatokat összeállítani és benyújtani.

Úgy gondoltam, hogy mivel vállalatunk (Pannon-Mag-Agrár Kft.) évek óta vizsgálja a vadföldek javításának, helyes kihasználtságának lehetőségét, segítek rámutatni az újabb lehetőségekre, megpróbálok segíteni néhány gondolattal, hogy megfelelően használják ki a rendelkezésükre álló területeket, mind vadtakarmányozási, mind pedig az élőhelyfejlesztés érdekében. E cikket ajánljuk vadásztársaságok, erdőgazdaságok, mezőgazdászok és sportvadászok részére, de legfőként ezen egységek döntéshozói figyelmébe, hogy a pályázati forrásokat megfelelően tudják alkalmazni – akár vadlegelők telepítése érdekében.

Mi a célja a vadföldjeinknek?

• A takarmány megtermelése

Elsősorban téli időszakra (szilázs, szenázs, széna, takarmányrépa stb.) másodsorban legelőfelületet növeljük.

• A téli takarmány lábon történő feletetése

Például kukorica lábon történő etetése (főként télre a nagy vadfajok részére).

• A vadászat megkönnyítése

• A vadkár csökkentése eltereléssel (illatos, kedvelt fajokkal történő diverzifikált terület, mely akár fészkelő hellyé is válhat).

Hogyan válasszuk ki a vadföldet?

A térségben minél egyenletesebben elosztva, minél többet (szegélyszerűen!). Célszerű a nyári vadföldet szakaszosan megnyitni, ellenben a téli vadföldekből több kicsit hozzunk létre, ha van csemetekert a közelben, akkor attól távol, hogy a csalogató hatás miatt a frekventált területektől távol tartsuk a nagy vadfajok zömét. „Elterelő” vadföldeket a mezőgazdasági területekre vezető váltók útjába, akár erdőkben helyezzünk el. Erdősült területeken a váltók útjába helyezzünk vadföldet, hogy a mezőgazdasági területekről elterelődjön a figyelem, ugyanis a cél az, hogy a mezőgazdasági kultúráknál – a vad számára – kedvezőbb területet hozzunk létre, mind táplálkozási, mind pedig élőhelyfejlesztési céllal. Ugyanis egy természetközeli felületen a vadak is nyugodtabbak, szívesebben raknak fészket a szárnyas apróvadak, és ez utóbbi fajok csibéi részére is a virágzó fajok több rovart is vonzanak be, ami táplálékául szolgál például a fácáncsibék részére.

Tapasztalatok és lehetőségek

Vadásztársaságok, illetve vadgazdálkodást folytató szervezetek részére saját tapasztalatok és egyes külföldi szakirodalmi tapasztalatokra hagyatkozva ajánlunk néhány lehetőséget. E tapasztalatok élőhelyfejlesztésre, vadlegelő létesítésére, mezőgazdasági területek vadkárcsillapítására lehetnek alkalmasak. Ez utóbbi különösképp érdekes momentum, hisz a földhasználóknak is tenni kell a vadkárenyhítésért, ezt figyelembe véve javaslom, hogy mindenki olvasson, járjon utána a friss információknak, mert jelentős változásokat vezettek vagy vezetnek be.

Apróvadjaink fiókanevelési, költési időszaka alatt, búvóhelyet nyújtanak, illetve szárnyas vadfajok zömének kis csibe korban, a vadföldben, vagy védősávban vetett keverékek rovarfajokban gazdaggá válnak, és e fajok szolgálnak táplálékul például a csibék részére. Ezen túl a magszárba menő fajok elszórják magjaikat, és szintén eleségül tudják hasznosítani az apróvadak.

Nagyvadak részére is egy fajgazdag keverék szintén jó élőhelyül szolgál, illetve a sokszínű, mesterségesen kialakított növénytársulás fogyasztása esetén a vad kondíciója, trófeájának értékmérői javulnak, hisz ehhez a változatos beltartalmi összetétel járul hozzá.

A fajok kiválasztásánál fontos szempont, hogy ne legyen mérgező vagy enyhén mérgező egy faj sem, a változatosság és sokszínűség az állomány folyamatos virágzásban is megnyilvánuljon (csalogató hatás: rovarok, vadfajok részére), döntően hazai nemesítésűek legyenek a választott fajok (klímatűrés), szívesen fogyasszák a vadak (pl.: egy illatos és ízletes görögszéna, vagy kéksav szegény pillangós fajok).

Néhány elvárás

A növények szempontjából:

  • Megfelelő kultúrállapot uralkodjon a vadföldön.
  • A talaj fizikai, kémiai és biológiai adottságai, összességében legyen alkalmasak a változatos összetételű növényállománynak (mész tartalom).
  • Megfelelő csíraszám (optimális tenyészterület).
  •  Optimális összetétel.

A vadak szempontjából:

  • Szegélyvetés szerű legyen a kialakítása (több kisebb terület).
  • Zavartalan legyen (táplálékhiány, aszály, párzás, költés ideje alatt).
  • Búvóhelyként szolgáljon.
  • Biztos táplálékforrása legyen a megcélzott vadfaj csoport részére.

Ökonómiai szempontból:

  • Legyen olcsó és viszonylag gondozásmentes.
  • Egyszerű gépigénnyel bírjon.
  • Esetlegesen vadászati lehetőséget biztosítson.
  • A téli takarmánymennyiség megtermelhető legyen (sziláz, szenázs stb.).

Javaslatok

Vadfajonként, vadfaj csoportonként javasolnánk néhány fajt, melyek alkalmazásával jó és egyedi keverékeket kaphatunk.

Apróvadak részére (fácán fogoly, fürj és nyulak részére): Takarmányrepce, néhány kalászos faj, napraforgó, muhar, fűfajok (perjék, csenkesz félék stb.), olajlen, fodros kel, takarmányrépa, édeskömény, görögszéna, bíborhere, vöröshere, lucerna, csillagfürt (édes!), szarvaskerep és egyéb gyomnak gondolt, bár vadak szempontjából kedvelt fajokat társíthatunk még. E keveréket március-április, illetve augusztus-szeptember hónapokban javasoljuk vetni, összetételtől függően cca. 30 kg/ha normával.

Gondozás: nem szükséges, gyomosság esetén tisztító kaszálással számoljunk, egyéves fajok kipusztulását követően az állomány beáll és 2-3 évig nagy biztonsággal terem. Egyéves fajokkal felülvetés lehetséges, de nem indokolt.

Forrás: Meszlényi G.

Nagyvadak részére (őz, szarvas, muflon, vaddisznó): Görögszéna, bíborhere, takarmányborsó, vöröshere, lucerna, csillagfürt (édes!), szarvaskerep, svéd here, alexandriai here, édeskömény, murok, cukorrépa, kalászosok (zab, rozs), olajlen, szemes cirok, fodros kel, takarmányrepce, fűfélék és egyéb gyomnak gondolt, bár vadak szempontjából kedvelt fajokat társíthatunk még (pl.: muhar). Március-április, illetve augusztus-szeptember hónapokban javasoljuk vetni, összetételtől és célzott vadfajoktól függően cca. 30-70 kg/ha normával számolhatunk.

Gondozás: nem szükséges, gyomosság esetén tisztító kaszálással számoljunk. Egyéves fajok kipusztulását követően (igény és lehetőség szerint pótolhatók) az állomány jól beáll és ritkulásáig fenntartható (2-3 év).

E keverékkomponensek és lehetőségek iránymutatásul szolgálnak, hogy akár egy vadásztársaság vezetőjeként, elnökeként igenis „biológus szemmel” hozzunk döntést, bár tudom, – tudjuk, hogy kevés anyagi forrásból nem mindig lehet drága keverékeket, szilázst, szenázst, szemes takarmányt előállítani, de törekedni kell rá, hogy a rávalót ki tudják termelni.

Ahhoz, hogy a vadállomány mind minőségében, mind pedig mennyiségét illetően pozitív irányba változzon tájegységenként, komoly anyagi forrásokat kell megmozgatni, átcsoportosítani, – ehhez is nyújt nagy segítséget a 2020/21-es évben az Országos Vadászati Alap. Továbbá a mezőgazdasági területeket is – mint ahogy már néhány éve tesszük – keményen diverzifikálni kell, környezetgazdálkodást folytatni kell, bio területek támogatottságát meg kell tartani és a gazdatársadalom szemléletét meg kell változtatni.

Forrás: Meszlényi G.

És nem mondom, nem mondtam soha, hogy ez egyik évről a másikra fog működni. Nem! Ez kőkemény gyalogmenet lesz, hogy ami elromlott, az megjavuljon, hogy visszaálljon a vadállomány, vadsűrűség, aminek lenni kell – és persze a vadak által okozott kárunk is mérséklődhessék.

„Nem mozdult semmi, csak az Idő ballagott időtlen útján a végtelenségnek, maga mögött hagyva a perceket, napokat, éveket. Újra nőttek a fák, virágzott a rét, zsongott az erdő. Visszajött a pinty ezüstciterájával, nevetett a falu száz csillogó ablakszeme, nevettek az emberek a téli estéken, amikor mindent betakart a hó, békésen pipáltak a kémények, mert az erdő úgy is adott, amit adhatott” /Fekete István/

Szűcs Ádám – szaktanácsadó
Pannon-Mag-Agrár Kft.

 

 

földhasználat vadgazdálkodás vadkár