Tudomány és gyakorlat a KWS eredményei mögött

Írta: Szerkesztőség - 2013 január 30.

 

 

 

 

Pallós Mihály ügyvezető, KWS

 

Tudomány a horizont mögött

Az innovációra sokan és sokféleképpen hivatkoznak, de Pintér János agroszerviz manager már a felvázolt célok mellett következetesen felmutatta az elért eredményeket, sőt már a további lépésekbe is betekintést nyerhettünk.

Ugyanis az időjárásunk hektikusságát bármely termelő fel tudná sorolni, a jelenlévők közül mindenkit érintett a 2010-es jégverés, a 2007. vagy épp 2012. évi kényszersilózás vagy a 2010-es „mocsaras” betakarítás közül legalább egyik katasztrófa.

De saját bőrünkön, azaz termelésünkön érezzük a hőmérséklet már lassan fokozatosnak sem nevezhető emelkedését.

Egyes elemzések szerint ez nem általános tendencia, de az adatok egyelőre azt igazolják, hogy míg az 1960-90-es évek között nem sokkal több, mint 10 olyan nap volt, amikor az éjjeli hőmérséklet nem csökkent 20 fok alá.

A nappali hőmérséklet pedig 35 fok fölött volt, addig (előrejelzések szerint) 2020-2050 között már min. 30 ilyen napunk lesz egy évben.

 

Mi a KWS megoldása a felmelegedési tendenciára?

A 156 éves történetből mindenképpen ki kell emelnünk a több mint 10 éves hazai kukoricanemesítést, különösen az aszálytűrő vonalak és hibridek miatt, amelyeket 4 országban tesztelnek folyamatosan.

A kutatások fő célja emellett természetesen a hozamszintek növelése, azok stabilizálása és a vízleadás dinamikájának fokozása.

A géntechnika (nem GMO) alkalmazása dihaploid és marker technológiája leszűkíti a nemesítés idejét 10 évről 2-3 évre.

2011-ben újraindult a tradicionális napraforgó nemesítés, de kalászos és cukorrépa portfólióval is a termelők rendelkezésére állnak ma már a KWS értékesítői.

Mindez alapját a széleskörű agroszerviz hálózat tőszámreakciós, vetésidő, tápanyag reakciós és Fusarium kísérletek adatai adják.

Az innovációnál maradva: a nyomon követhetőség érdekében a vetőmagzsákokon bevezetésre került bárkód használatával a hamisított vetőmagokat szorítják ki a piacról, az elmúlt szezonban bemutatkozott sms-értesítéssel működő aratási időpont becslő programjuk pedig már több gazdánál is bizonyított a gyakorlatban.

 

A kevesebb több?

Az elcsépelt szólás Pintér János kukorica tőszámkísérleteinek eredményeit hallva új értelmet nyert.

A kísérlet eredeti célja annak vizsgálata volt, hogy az adott tőszámon (50-60-70-80-90.000) egy-egy hibrid milyen fattyasodást, duplacsövűséget, szinkronvirágzást, növénymagasságot, víztartalmat és terméseredményt produkál.

A szélsőséges időjárás következtében viszont a kísérletnek új értelmet adott az éghajlati anomáliákhoz való alkalmazkodás, a stressztűrés vizsgálata.

A tőszám és a termésmennyiség korellációját vizsgálva egyértelmű, hogy a kései éréscsoportban nagyobb az összefüggés, hiszen a koraiak többségében még a hőstressz előtt elvirágoztak.

Míg egy jó évjáratban a 70-80.000-es tőszám hozta a legjobb gazdasági mutatókat, az elmúlt aszályos évek (2000, 2001, 2003, 2009, 2012) bebizonyították, hogy a hektikus időjárásnak köszönhetően az alacsonyabb tőszámmal vetett állományok stressz érzékenysége alacsonyabb volt.

A felmelegedési tendenciának köszönhetően egyes KWS siló fajták alacsonyabb tőszámmal „szemesként” vetve területegységről nagyobb mennyiségű bevételt realizáltak, mint egyes most piacon lévő FAO 440-es kukoricák.

 

Napraforgó újratöltve

Napraforgó-nemesítő csapat alakult 2011-ben a KWS Magyarország Kft-n belül, a kutatások már elért eredményeit pedig Stréb Péter nemesítő mutatta be a gazdálkodóknak.

A hazai nemesítési célok között szerepel a termésmennyiség, az érésidő, a betegségekkel szembeni rezisztencia, a szádorrezisztencia és a magas olajsav-tartalom.

A napraforgószádor szerencsére nem az egész hazai termőterületen jelent veszélyt, de a rezisztens fajták pl. egy-egy dél-magyarországi gazdálkodónak elengedhetetlen segítséget jelent.

A szádor apró magvak útján terjed a szél és a művelő-eszközök közreműködésével, és a hajszálgyökerekkel kontaktusba lépve létrejön a parazita-gazda kapcsolat.

Vizet és tápanyagot elvonva a gazdanövénytől, a tányérátmérő 1/3-ával csökken, a termésveszteség pedig a 20-60%-ot is elérheti.

A bolyi központú, Romániára és Szerbiára is kiterjedő kísérlet több ezer soron, több ezer hibridet tesztel, amelyek közül számos kiváló eredménnyel rendelkezik, így 2-3 éven belül köztermesztésben is bizonyíthatnak.

 

Árérzékenyek vagyunk?

Ezzel kezdtem beszámolómat, a kérdést a rendezvény végén Pallós Mihály ügyvezetőnek is feltettem.

„A prioritási sorrend elején maga a vetőmag áll ebben a szezonban.

Már az árak nyilvánosságra hozatala előtt elindultak az érdeklődő, már-már aggódó kérdések, hiszen ilyen szezon még nem volt.

Mindent meghatároz az ár de jelenleg a vetőmag megléte és a jó teljesítmény után csak a 3 szempont lesz.

Termelőnek, nemesítőnek és fajtatulajdonosnak is érdeke a garantált minőségű, helyettesítő termék ismerete és garantált minősége”.- fogalmazta meg a felgyorsult szezon feladatát az ügyvezető.

Sipos Géza és Pálovics Balázs, a KWS regionális értékesítési vezetői a fürdőváros egyik legimpozánsabb épületét, a Hotel Atlantist választották a kétnapos szakmai fórum helyszínének.

Közel 150 gazdálkodó ismerte meg KWS innovációs eredményei, aktuális fajtakínálata mellett a BASF Hungária Kft. növényvédelmi ajánlatát és a Phylazonit Kft. talajélet serkentő módszereit.

A szakmai fórum előadásai után pedig élvezhették a hajdúsági vendégszeretetet és a hotel wellness szolgáltatásait.