Turbózzuk fel a kukoricát!

A kukoricatermesztésben a víz hasznosítása, felvétele, megtartása kulcsfontosságú tényező a növény számára. Különösen igaz ez kukorica esetén, főleg, amikor több hetes szárazság magas hőmérséklettel párosul. Ebben a cikkben arra térünk ki, hogy milyen egyéb összefüggések tapasztalhatók a növényen belül, hol vannak azok a pontok, ahol célzott beavatkozással segíthetünk. Vágjunk is a közepébe!

Időzítés és felvehetőség

Az energianövényeknek minél több fényenergiát kell biomasszává alakítaniuk. Náluk a klorofill központi atomját képező és az előállított asszimilátumok mozgatásában valamint betárolásában szerepet játszó magnézium soha nem közelíthet a minimumhoz! Csakis a gyorsan elérhető magnéziummal képesek a növények szénhidrátok (cukor, keményítő, cellulóz) vagy olaj formájában energiát termelni és azt tárolni. A mennyiségileg is tetemes hozamok miatt a talajok ellátottságával szembeni követelmények felerősödnek, nemcsak a „szokványos” szántóföldi kultúrnövényekhez képest nagyobb mérvű tápanyag-kivonás miatt, hanem mert a tápanyagoknak a fő növekedési szakaszban folyamatosan rendelkezésre kell állniuk. Így például a kukorica körülbelül négy-hat hét alatt veszi fel teljes magnéziumigényének körülbelül kétharmadát. Ezt a tápanyag-visszapótlás tervezésekor a magnéziumnál figyelembe kell venni. A növényi maradványok trágyázási hatásainak beszámításakor is fontos ez, mivel ekkor a K–arány a legtöbbször egyértelműen 5:1 felett van, ráadásul a növényi maradványokban magnézium a növény által felvehető formában csak igen korlátozott mértékben van jelen. Ekkor általában a tápanyagok optimális hasznosulása érdekében magnézium-pótlásra van szükség a növény által közvetlenül is felvehető, vízoldható formában (szulfátformában) lévő kiezeritből.

Amikor – pl. nagy melegben – a növény vizet párologtat el, akkor a gyökértérben utánáramló vízzel együtt veszi fel a magnéziumot. Minél kötöttebb vagy tömörödöttebb a talaj, vagy ha minél jobban kiszárad, annál lassabb a talaj vizének az áramlási sebessége, és ezt megszenvedi a magnézium-utánpótlás is. Az ásványimagnézium-trágyázást követően – mivel ekkor a növény számára közvetlenül rendelkezésre áll – a legjobban ellátott talajokon gyakran hozamnövekedés következik be. Példa erre a kukorica, ahol a tiszta, vízben oldható magnéziumszulfát kiezerit formájában, a gyökérzónában a talajba kijuttatott műtrágya a keserűsós levéltrágyázás kiegészítéseképpen különösen nagy hatású.

A döntő arányok

Figyelembe kell venni a tápelemek közti arányokat is: az állattartással is foglalkozó gazdaságoknál a nitrogén nagymértékű mineralizálódási aránya következtében magas a talaj foszfortartalma. Mivel a tápanyag-visszapótlásra vonatkozó rendelkezések előírásainak maradéktalan betartása problémákat okozhat, ez a szempont különös jelentőségre tehet szert. A hajszálgyökerekkel intenzíven átszőtt talajból a növények sokkal több nitrogént, különösképpen pedig foszfort képesek felvenni, mint a gyengén fejlett gyökérzetű növények. A magnézium a foszfor felvétele szemszögéből szállító „médium”, ezért a foszforkinyerési aránya már a magnézium-ellátottság növelésével is javítható.

A magnéziumra vonatkozó talajvizsgálati besorolásoknál a talajtípusok szerint is különbséget teszünk. Kötöttebb talajokon mindig magasabb magnézium-ellátottságra kell törekedni. Más tápanyagokkal szemben a növény gyökerei nem tárják fel aktívan a magnéziumot.

A kálium esetében az a helyzet, hogy ha emeljük a káliumszintet, hozzá kell emelnünk a magnéziumszintet is, de – és itt jön a lényeg – vízoldható magnézium formájában! Erre eddig adódott egy levélen keresztüli lehetőség, keserűsós levéltrágyázással, jelen írásban pedig egy olyan lehetőségről számolunk be, melyben a levélen keresztüli magnéziumtrágyázást talajon keresztül gyönyörűen kiegészíthetjük, ideális állapotot teremtve a kukorica számára. Fontos hangsúlyozni, hogy a kettő nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást!

Milyen a hatékony magnéziumpótlás talajon keresztül?

Az első és legfontosabb, hogy vízoldható legyen. Ezt tudják a növények azonnal felvenni, a szulfátformát. Sem a dolomit, sem a magnéziumhidroxid, sem a magnéziumoxid nem oldódik vízben. A példaként említett kiezerit egy 250 millió éve a földben szunnyadó ásvány. Azaz 250 millió éve rejti ezt a titkot, melyet alkalmazva gyors oldhatóságának köszönhetően a növényeket azonnal felvehető tápanyagokhoz juttatja. A kén és a magnézium a vízben oldódó kiezerit formában található benne. Szintetikusan még nem sikerült kristályformáját előállítani. Természetes ásványról lévén szó, alkalmazása ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett. Igen kedvelt, szép, kerek szemcséi miatt NPK-k kiegészítőjeként magas Mg (25%) és S (20%) tartalma miatt, ahol a kén elemi kénben van megadva, ha SO₃-ba átszámoljuk, akkor 50% a magnézium tartalma.

Egy másik, de kevésbé értékelt szempont a csekély magnéziumellátottságú növény fokozott fényérzékenysége. A fotoszintézis felhasználásra nem kerülő elektronjai miatt úgynevezett „radikális gyökök” képződnek, amelyek rombolják a sejteket. A fény okozta kár annál nagyobb, minél intenzívebb a napsugárzás. Ezzel párhuzamosan fokozódik a hőséggel szembeni érzékenység is. A magnézium tehát abban is tud segít a növénynek, hogy a stresszhelyzeteket jobban átvészelje. Nyáron pl. nem „ég le”, azaz nem károsodik a levélzete.

Magnézium hiánytünete kukoricán: magnézium hiányában a növény a klorofillt kezdi el lebontani, hogy magnéziumhoz jusson, ezért a „levél zöldje” jellegzetes tünetet mutat: sávosan csíkozottá válik, először sárgul, majd a levélerek közti rész elhal.

Dr. Zsom Eszter