A gabona tárolása során a legnagyobb veszteségeket a raktári kártevők okozhatják.
Egyik ideális szaporodó helye a kártevőknek a gabonatároló.
Egyrészt, mert elegendő mennyiségben áll rendelkezésre táplálék, másrészt pedig zavartalanul fejlődhetnek, hisz’ még természetes ellenségeiktől is védve vannak.
Így nem meglepő, ha a betárolásnál még észrevehetetlen fertőzésből néhány hónap alatt milliós nagyságrendű károsodás alakulhat ki.
Amennyiben a tárolt terményünkben megjelentek a rovar kártevők, elpusztításukra többnyire a gázosítással történő kezelés lehet alkalmas.
A terménygázosítás ma Magyarországon szinte kizárólag foszfor-hidrogén (PH3) gázzal történik.
A gáz fejlesztéséhez az alumínium, illetve a magnézium foszfidjait használják, melyekből a levegő nedvességének hatására PH3 fejlődik.
Fontos tudni, hogy a PH3 igen erősen mérgező (I-es forgalmi kategória), belélegezve súlyos, akár halálos mérgezést is okozhat.
Ugyanilyen következménye lehet a készítmények lenyelésének is. Bizonyos töménységben vagy nagy mennyiségű víz hatására történő gázfejlődés során robbanásveszélyes elegy alakulhat ki.
A gázosítószereket, kizárólag egészségügyi gázmesteri képesítéssel rendelkező szakember szerezheti be, tárolhatja, illetve használhatja fel.
A felhasználás során a szakember tájékoztatja a gázosítandó terület felelős vezetőjét és az ott dolgozókat a betartandó rendszabályokról és a felhasznált anyag engedélyezési okiratában és biztonságtechnikai adatlapjában szereplő legfontosabb előírásairól.
A gáz a gáztérben először lefelé, majd a gázokra jellemzően minden irányban terjed (naponta kb. egy métert halad gabonában).
A nedves, összetömörödött gócokba illetve a poros, törtszemes, polyvás területekre nem vagy csak kis töménységben tud behatolni.
A mezőgazdasági áruk tárolásával, kereskedelmével foglalkozóknak a következő szolgáltatásokkal állunk rendelkezésére:
Fólia takarásos gázosítás
Ez a módszer lehetővé teszi a termény helyszíni, szabadföldi gázosítását. Kivitelezése egyszerű, gyors illetve zárt térben és szabadban egyaránt használható.
Fólia alatt
- ömlesztett vagy zsákos áru
- épületben, vagonban és konténerben elhelyezett ömlesztett termény
Fém- és vasbeton silóban tárolt termények gázosítása
Siló gázosítás húzatással egyik silóból a másikba foszforhidrogén készítmény alkalmazásával. Formuláció: pellet; tabletta; golyó; tasak. Kitároláskor a rostálás kötelező (kivéve tasak használatakor).
J-System: Új gázosítási technológia a silós gabonatárolásnál
A silócellán belül a gázosító szer eloszlását és ezzel együtt a gázfejlődés egyenletességét már nem lehet befolyásolni. Ennek kiküszöbölését teszi lehetővé a gáz visszavezetéses, kényszer-légbefúvásos módszer, az úgynevezett J-System gázosítási eljárás. A hagyományos technológiával ellentétben, a silóban tárolt gabonát nem kell a gázosítással egy időben átforgatni.
Az eljárás alkalmilag létesíthető keringetéssel az ömlesztett terményben fejlődő foszfor-hidrogén egyenletes elterjedését biztosítja, melynek használata során a gázosítás hatékonyságát nagymértékben fokozni lehet. Ez a technológia a világ egyre több országában használatos.
Az eljárás előnyei:
- a gázosító szerek kijuttatása (silóba, garmadába) lényegesen rövidebb ideig tart
- a technológia garantálja a teljes mennyiségű gabonában az egyenletes koncentrációt (biztos ölőhatás)
- a gázosító szer maradék anyaga az expozíciós idő után nem marad a gabonában
- a gázosítást követően a gabonát nem kell rostálni
- a gázosítási szer behatási ideje lerövidül a húzatás idejével
- a megrendelő elektromos és munkabér jellegű költségei jelentősen csökkennek
- a gabona szállíthatósága akár napokkal is lerövidülhet
Malmok, üres terek gázosítása
Malmok és üres terek fertőtlenítésének egyik lehetséges módja a gázosításos eljárás.
Az eljárás végrehajtása előtt gondoskodni kell az épület teljes kiürítéséről, valamint a megfelelő hatásfok elérése céljából tökéletesen szigetelni kell az épületet.
Mivel a gázosítás során alkalmazott szer erősen mérgező, valamint tűz- és robbanás veszélyes, a biztonságtechnikai előírások betartása elengedhetetlen!
A gázosítást kizárólag egészségügyi gázmesteri képesítéssel rendelkező szakember végezheti.
Raktárak inszekticides kezelése
Nagynyomású permetezővel juttatjuk ki a rovarölő szert. A raktár egész alapterületére, valamint a falakra kijuttatott irtószerrel tudjuk elérni, hogy a raktárak rovar-fertőzöttsége használat előtt megszűnjön.
Üres légtér fertőtlenítése (silócellák, síktárolók):
A védekezés legfontosabb eszköze a megelőzés, azaz a termény betárolása előtt elengedhetetlen az üres raktárak, silók tisztítása, fertőtlenítése.
Megrendelés alapján alkalomszerűen végezzük különböző rovarölő szerek felhasználásával, amelyeket permetező vagy hideg- és melegköd-képző géppel juttatunk az üres silócellákba, raktárakba.
Célja az üres silócellákban, raktárakban megbúvó készletkártevők (zsizsik, lisztbogár stb.) elpusztítása, így megakadályozva a későbbiekben tárolni kívánt termény elfertőződését.
Síktárolók esetében nagy teljesítményű, légporlasztásos permetezőgéppel is végezzük a fertőtlenítést.
Termény preventív rovarölő szeres kezelése
Betároláskor a termény felületére rovarölő szert visznek fel filmszerű rétegben, ezzel az eljárással 0,5-1 év tartósságot lehet biztosítani az előtte megtisztított gabona felületén a rovarkártevők ellen.
Légtér-fertőtlenítés visszaellenőrzése
Az irtandó helység több pontjáról kaparékot szedünk. Ezt rostával megvizsgáljuk. Megszámoljuk, hány élő rovar van a szitában.
Ezt a műveletet ismételjük meg permetezés után néhány nappal. A két szám hányadosa 100-zal szorozva adja a hatékonyságot, melyet 95 %-ig fogadunk el.
Leggyakrabban előforduló rovarkártevők
A sikeres és hatékony védekezéshez feltétlenül szükséges a leggyakrabban előforduló rovarkártevők életmódjának ismerete.
Ezeknek az apró, általában 2-5 mm nagyságú kártevőknek (gabonazsizsik, rizszsizsik, kis lisztbogár, fogasnyakú gabonabogár, lapos gabonabogár stb.) a közös jellemzőjük, hogy hozzánk a trópusi vagy mediterrán területekről kerültek be, különböző passzív terjedéssel.
A terményt főleg a lárvák, de a kifejlett rovarok is károsítják. Származási helyükből következik, hogy a meleg, többé-kevésbé párás környezetben érzik jól magukat.
A zsizsikekről fontos tudni, hogy a nőstény a gabona (búza, rozs, árpa, rizs, kukorica, köles) magján lyukat vág, abba helyezi petéjét, majd a nyílást gyorsan keményedő váladékával lezárja.
A kikelő lárvák a magban fejlődnek ki, annak belsejét fogyasztják, bebábozódnak, majd kirágják magukat kifejlődött bogárként a mag belsejéből.
Fontos megemlíteni a raktárakban előforduló különböző molyokat, melyeknek a lárvái károsítanak a termény fogyasztásával, szennyezésével illetve a felszínt behálózó szövedékükkel, amelyek alatt az áru meleg, párás, gyakran dohos lesz és így kiváló feltételeket biztosítanak a fent említett bogarak fejlődéséhez, szaporodásához.
A fentieken túl gyakori kártevő még a lisztatka és a portetű.
Termény preventív rovarölő szeres kezelése
Betároláskor a termény felületére rovarölő szert visznek fel filmszerű rétegben, ezzel az eljárással 0,5-1 év tartósságot lehet biztosítani az előtte megtisztított gabona felületén a rovarkártevők ellen.
