Napjainkban egyre jobban terjed a különböző hulladékok újrafeldolgozása. Ezen belül a mezőgazdasági melléktermékeknek, a kommunális szennyvíziszapoknak, de egyes ipari (Pl. gyógyszeripar) is többféle újrahasznosítási módozata létezik: energetikai célú felhasználás,elhelyezés szántóföldön, elhelyezés hulladék-lerakón pl. rekultivációra, stb.
Mi – ezekkel szemben – egy olyan alternatív technológiát dolgoztunk ki a koncentráltan képződő biomasszák feldolgozására, amely nem csak elhelyezést biztosít a végtermékként megjelenő – sok esetben magas hatékonyságú (Pl. Cofuna) – komposztoknak, hanem alternatív előnyöket nyújtva a felhasználó – jelen esetben a mezőgazdaság – számára, hozzáadott-értékkel bíró és kereskedelmi forgalomba helyezhető termékeket állít elő.
Magyarországon is egyre jelentősebb gondokat okoznak a túlzott, vagy egyoldalú kemikália-használatból eredő talajtani problémák.
Az alacsony szervesanyag-visszapótlásból, a humuszképződés lefékeződéséből eredőkárok azonosak, és egyformán súlyosak a világ bármely részén:
- a talajok puffer-kapacitása, regenerálódó-képessége hanyatlik
- a talajok elsavanyodása fokozódik
- következményeként a kedvezőtlen kémiai folyamatoknak, a talaj fizikai szerkezete is leromlik
- a talajélet elszegényedik, a hasznos mikroorganizmusok száma kritikusan megfogyatkozik
- a humuszképződés stagnál, vagy lecsökken
- egyik részről fokozódik az ásványi műtrágya-hatóanyagok kimosódása (N-veszteség), másrészről lekötődése (P2O5), ezzel egyidejűleg okozva kárt a környezetben, és veszteséget a termelőnek
Régebben az állattenyésztésre hárult a mezőgazdasági területek megfelelő mennyiségű és minőségű szerves-trágyával történő ellátása.
Az állatlétszám csökkenése miatt a tenyésztés már nem képes biztosítani kellő mennyiségű (és minőségű)szerves-trágyát, holott a kedvezőtlen talajtani tendenciák kivédéséhez nagy tömegben kellene – megfelelően kezelt – biomasszát visszajuttatni a termelési ciklusba ahhoz, hogy alapvető termelőeszközünket – a talajt – tönkre ne tegyük.
Hozzá kell tennünk: néhány növénykultúra esetében a szervesanyag-visszapótlásnem csak kívánatos, de nélkülözhetetlen is.
Ezen káros hatások kivédésének – esetleg visszafordításának – lehetséges megoldása az ország egyre több területén kialakításra kerülő, mezőgazdasági mellékterméket,hulladékot-, és adott esetben kommunális iszapot komposztáló telepek rendszere, amennyiben az onnan kikerülő komposztok állandó minőségűek, és magas szinten elégítik ki a mezőgazdaság és növénytermesztés igényeit .
A spontán komposztálási eljárások, sőt az ún. „gyors komposztálási” technológiák,és még a gépi úton „optimalizált” technológiák sem egyértelműek végtermék szempontjából.
Ugyanis a mikrobiológiai összetétel, és az ebből eredő biokémiai összetétel nem előre-jelezhető, azaz a növény élettani hatása sem garantálható az így előállított komposztoknak.
Az állandó jó minőségű végterméket a megfelelő biológiai kezeléssel lehet garantálni.
Mielőtt annak alapkritériumaira rátérnénk, szükséges tisztázni a szerves-anyag(biomassza) feldolgozásának fő céljait, és a felhasználás elsődleges szempontjait:
- nem hulladékkezelést kívánunk végezni, hanem talajtermékenység-fokozó készítményt gyártani!
- olyan növény élettani hatást kell biztosítani a termesztőnek, amely egyértelművé teszi a használat előnyeit, pl.:
- terméstöbblettel,
- termés-minőségjavulással,
- növény-egészségügyi állapotjavulással.
- a gazdaságossági kérdések ezeken túl alapvetően fontosak: a reprezentált és kijuttatható hatóanyagoknak árban versenyképesnek kell lennie a műtrágya-hatóanyagokkal!
A magas szervesanyag-tartalmú iszapokból előállított komposztok – minden növény élettani és ökonómiai előnye mellett elsősorban szántóföldi kultúrákra javasolhatók.
Ha összehasonlítjuk 1 hektárszántóföldi kultúra hatóanyag-igényének visszapótlását – amely 200-250 kg hatóanyag-tartalmat reprezentáló 550 kg bruttó műtrágyát jelent – az alternatív megoldással, akkor ezt a hatóanyag mennyiséget 9 tonna iszapkomposzttal juttathatjuk ki.
Ha minden járulékos költséget összevetünk, a jelenlegi árak mellett ez fele költséget jelent az iszapkomposzt javára (1. ábra)!
A másik oldalról érdemes vizsgálni a növényekre gyakorolt hatást, amelyet több növénykultúrában vizsgált a Debreceni Egyetem.
Talán legjellemzőbb erre a búzában mért eredmény (Bár kukoricában és más kultúrában is hasonlóak a mérések 2.ábra).
És itt már érdemes néhány szót ejteni a lassan 20 éve a piacon lévő Cofuna szerves humusztrágyáról.
A növényi mellékterméken – mint hordozón – magas csíraszámmal felszaporított talaj-mikroorganizmusok hatása (A Cofuna talaj mikroorganizmus-koncentrátum) nagyon demonstratív, elsősorban a magról „kelő”, vagy palánta kultúrákban.
A fejlődést és tápanyag-felvételt erőteljesen serkentő készítmény sok esetben 1-2 hetes fejlődési előnyt biztosít a termelőnek.
Sáry Lajos Elmolight Bt.
Tapolca; [email protected]
