fbpx

Új irányok és eredmények a Gabonakutató napraforgó-nemesítésében

Írta: - 2017 március 17.

A hazai napraforgó-termesztés folyamatosan igazolja, hogy nem csak múltja, hanem jövője is van. A termelők újabb és újabb hozamkihívásokkal szembesül­nek, amit a korszerű vetőmagokban rejlő genetikai potenciállal és a hozzájuk társuló gyomirtási technológiákkal érhetnek el. Tapasztalatunk az, hogy a fejlő­dés a termés mennyiségében és minőségében egyaránt megmutatkozik.

A Gabonakutatóban az utóbbi években jelen­tős fejlesztéseket végeztünk a napraforgó­termesztés fenntarthatóságára, hogy piac­képes hibridek kerüljenek a köztermesztés­be. Ennek egyik fő irányát a BASF által fej­lesztett imidazolinontoleráns napraforgóhibrid-előálIítást lehetővé tevő együttműködés alkotja.

Versenyképes megoldások

Ennek lényeges eleme a napraforgó gyomir­tásának kritikus pontja, a kétszikű gyomok elleni védekezés. Ez a probléma száraz tavaszi időjárás esetén fokozottabban je­lentkezhet, mivel az alap gyomirtók nem tudják teljes mértékben kifejteni hatásukat. Magyarországon a Clearfield® gyomirtási rendszer kifejlesztésével – amely néhány éven belül a termesztéstechnológia nélkülözhetet­len elemévé várt – az imidazolinontoleráns hibridek aránya ugrásszerű emelkedést ért el.

A fejlesztési munka azonban tovább folyt, aminek eredményeként megjelentek a Clearfield® Plus hibridek. A gyakorlat számá­ra a „Plus” magasabb termést és olajhozamot, a Pulsar® Plus innovatív adjuváns rendszeré­vel erősebb gyomirtó hatást, magasabb szintű imidazolinon-ellenállóságot és az árvakelések irtásának egyszerűsödését jelenti.

Első lépések a Gabonakutatóban

Az első saját fejlesztésű imidazolinontole­ráns hibridek 2010-ben szerepeltek teljesítménykísérletben. Míg 2013-ban 14,7% volt az IMI hibridek aránya, addig 2016-ban ez már meghaladta a 70%-ot.

A kísérleti eredmények alapján 2012-ben 5 új imidazolinontoleráns napraforgóhibri­det jelentettünk be az EU-tagországokban. Ezek közül három az úgynevezett „heterozigóta”-típusba tartozik, vagyis az egyik szülő­vonal IMISUN-típusú, a másik a CLHA-PLUS gént hordozza, és két hibrid hagyományos IMISUN-típus. Ezek a hibridek megfelelnek a régió piaci követelményeinek, a herbicid- tolerancián kívül tartalmazzák mindazokat a tulajdonságokat (peronoszpórarezisztencia, magas olajtartalom, kiváló hozam, jó általá­nos kortani tolerancia stb.), amelyek szüksé­gesek, hogy a hibrid jól szerepeljen a piaci megmérettetésen.

Hosszú és kitartó nemesítési munkánk leg­újabb eredménye, a 2016 decemberében elismert GK Petrus CLP hibrid, a NÉBIH kísérletek tanúsága szerint mind olajter­mésben, mind olajtartalomban kiválóan teljesít. Azon kívül, hogy egy új gyomirtási technológia alkalmazását teszi lehetővé, éréscsoportjában a maga 120 napos tenyészidejével a legkorábban érő hibrid, ezzel felhasználási területe is széles, akár másod­vetésben is sikeresen termeszthető. A GK Petrus CLP eredményeit mutatja az 1. ábra.

A NÉBIH kísérletei alapján a legnagyobb olajhozamú napraforgó, olajtartalma három év átlagában 50,4%.

Főbb jellemzői:

· korai érésű,

· olajtartalma 50-52%,

· tányérállása félig bókoló,

· jól kezelhető, homogén állományú.

Termesztési és agrotechnikai javaslatok:

· javasolt növénysűrűség: 65 ezer tő/ha;

· termőképessége sűrítéssel tovább fokozható;

· vetésideje: április 15. – május 15., akár másodvetésre is alkalmas;

· az intenzív termesztési körülményeket meghálálja.

A jövőre vonatkozó fejlesztési irányaink a pi­aci igényeket követve, az új technológiai ele­mek (mint a posztemergens gyomirtási lehe­tőség is) minél hatékonyabb felhasználására irányulnak. Elsődleges célként olyan új gene­rációs hibridek előállítását tűztük ki, amelyek nagy termésbiztonsággal termeszthetők, és ezzel biztosítják a termelők részére az elvárt jövedelmezőséget.

Mészáros Géza
Virágné Pintér Gabriella