Utálja a poloskát? A gabonában jöhet rosszabb is

Noha a gabonák a legrégebbi „társaink” a túlélésben, az élelmiszertermelésben, a termesztés intenzifikációja miatt mind hatékonyabb védelmi megoldásokat kell kifejlesztenünk. Az ellenfelek pedig nem „akárkik”…!

Kíméletlenül kivárják

A gabonák rovarkártevő-védelme fontos és összetett feladat, sok szaktudást és akár heti több ellenőrzést, gondos körültekintést és tervezést igénylő feladat. Az egyik legmakacsabb kártevő a búzafonálféreg, aminek a nősténye több száz petét rak. Ha a kikelésre nem megfelelőek a viszonyok, semmi gond: a lárvák a gubacsokban, anabiotikus állapotban, akár 15 évig is képesek túlélni. Csak akkor élednek fel, ha az ökológiai viszonyok számukra kedvezőek. A védekezés legjobb módja, ha egészséges, fémzárolt vetőmagot vet a gazdaság, és/vagy ha fertőzött talajnál zöld állapotban lekaszálják, és a persze tábláról eltávolítják a növényeket.

Ez odacsalta, az feletette

Nem vagyunk jóban a gabonapoloskákkal sem. Ezek károkozása már a szárbaindulás előtt megkezdődik, és látható is a sárguló, fehéredő, végül elpusztuló vezérhajtáson. Érdekessége a poloskakártételnek, hogy a viaszérés idején megszúrt, szívogatott szemek épnek tűnnek ugyan, de az ebből a lisztből készített tészta nem kel meg. Egy másik érdekesség a vetésfehérítő (vörösnyakú árpabogár) kártételéhez kapcsolódik. Ez a kártevő a zabot minden más gabonánál jobban szereti. Ezért régen azzal védekeztek ellene, hogy a gabonavetés köré egy sávban zabot vetettek. Ezzel odacsalogatták a vetésfehérítőt, és mire megjelentek a lárvák, a zabot lekaszálták, aztán az állatokkal feletették.

Erre is vigyázz!

Az Agrárágazat szakértője (átfogó ismertetőjét lapunk júliusi nyomtatott kiadása közli) arra is figyelmeztet, hogy mindegyre nő a növényvédőszer-rezisztencia veszélye. Ez elsősorban a szerek egyoldalú, indokolatlan használata miatt alakul ki. Ha egy károsító ellen évente többször kell védekezni, akkor különösen ajánlott a bevetett növényvédőszer-hatóanyagokat váltogatni, késleltetve ezzel a rezisztencia kialakulását.

forrás: Takács Attila, lásd bővebben: Agrárágazat, 2020. július