Útmutató a szárazon-állás időszakának megszervezésére

A sikeres átmeneti időszak stratégiája, hogy segítségével javul az egészség, segít elérni a tehenek teljes genetikai potenciálját a tejtermelés és a minőség terén, emellett elősegíti a jövedelmezőséget.

A szárazon-állás időszakának feladata csökkenteni az emésztési és anyagcserezavarokat, illetve a fertőző betegséget előfordulását, felkészíteni a bendőt a tejtermelés időszakára

• Előkészíteni a tőgyet a következő laktációra

• Elérni az optimális testtömeg-indexet (body condition score)

• Táplálni a növekvő borjút

 

Az átmeneti időszak

Hagyományosan a tehenek termelési ciklusa két részből áll, ami a szárazon-állás és a tejtermelés időszaka.

Azonban sokkal több odafigyelést igényel a borjazást megelőző és követő 3-3 hét, mivel ebben az időszakban a legerősebb a fizikai és az anyagcsere okozta megterhelés.

A szükséges szervezési követelmények alkalmazásának mellőzése kapcsolatban lehet fokozott egészségügyi problémákkal, csökkenő takarmányfelvétellel és tejtermeléssel, csökkenő szaporasági hatékonysággal, az anyagcsere és emésztési zavarokra fokozott érzékenységgel és a masztitisz fokozott előfordulásával.

A bendőpapillák feladata, hogy a tápanyagokat felvegye.

A szárazonállás időszakában a papillák mérete lecsökken az alacsonyabb tápanyagfelvétel következményeként.

Öt hétig tart, amíg visszanyerik eredeti méretüket és a bendőben lejzajló keményítőbontás elősegíti ezt a folyamatot, ezért olyan fontos, hogy magas energiatartalmú takarmányt etessünk a korai laktációra való előkészítés időszakában.

A szárazon állás korai szakasza az első 30-40 nap, amikor a takarmányozás jellege még abraktakarmányozás, tehát legeltetés, tartósított takarmány, szalma.

Ellenőrizzük az energia-felvételt, hogy elérjük a megfelelő testtömeg-indexet (3 ± 0.5).

Etessünk ásványi anyagokat vagy kevés koncentrátumot, hogy biztosítsuk a megfelelő ásványi anyag és vitamin felvételt.

A koncentrátum ajánlott mennyisége 0-1 kg. Az állatokat elkülönítve tartsuk, és figyelmet kell fordítanunk a lábápolásra, körmözésre.

 

Az átmeneti időszak a szárazon-állás utolsó 21 és a laktáció első 21 napja.

Ebben az időszakban etessük ugyanazt az abrakot, amit a tejelő tehenek kapnak.

Meggondolandó kis mennyiségű szalma etetése is, ha savas vagy magas keményítőtartalmú abrakot etetünk, viszont óvakodjunk nagy mennyiségű friss füvet etetni.

Az ajánlott koncentrátum adag 2-4 kg, amit adagolva adjunk csak, hogy biztosítsuk a megfelelő tápanyagfelvételt.

Elkülönítve tartsuk az állatokat. Minimalizáljuk a stressz behatást, mint pl. hirtelen takarmányváltás vagy átcsoportosítás.

Biztosítsunk abrak/TMR etetést ad-libitum úgy, hogy a bendőben hagyjunk elegendő helyet, ahhoz, hogy az állatok még fogyaszthassanak.

A fel nem vett takarmányt minden nap távolítsuk el. Mindig legyen az állatok előtt friss tiszta víz.

Állítsuk vissza a kalcium-felvételt a borjazáskor azonnal.

A korai laktáció a laktáció első 120 napja, amikor a tejtermelés függvényében magas tápanyagértékű, jó minőségű fű és/vagy tartósított takarmányt kell adnunk olyan szinten, hogy elérjük a kitűzött tejtermelési szintet úgy, hogy közben a testtömeg (2.5 ± 0.5) ne csökkenjen.

A takarmányváltás fokozatos legyen, miközben maximum 4 kg koncentrátumot etessünk és biztosítsunk elegendő rostanyagot a bendő tökéletes működéséhez.

Természetesen mindhárom szakaszban biztosítsunk tiszta, hűvös kényelmes helyet, hogy csökkentsük a tőgy-gyulladás kockázatát a szárazon-állás ideje alatt.

 

Maximalizáljuk a szárazanyag felvételt

A szárazanyag felvétel az utolsó 3 hétben csökken. Ez a csökkenés a borjazást megelőző héten éri el maximumát.

Az étvágy elvesztésének oka még nem teljesen tisztázott, habár részben a magzat növekedésével összefüggésbe hozható, inkább a hormonális változásnak köszönhető.

Ahhoz, hogy a takarmányfelvétel csökkenését kiegyensúlyozzuk, növelni kell a takarmányadag energiatartalmát 2-4 kg koncentrátummal, így megakadályozzuk a negatív energiamérleg kialakulását.

 

Egészségügyi gondok a borjazás körüli időszakban

Metabolikus és fertőzéses betegségek előfordulása leginkább közvetlenül az ellés előtt és elléskor a legvalószínűbb.

Ezalatt az idő alatt erőteljes anyagcsere és fizikai változáson mennek keresztül.

Ezek a változások stresszorként működhetnek, és ugyancsak növelhetik a gyulladásos megbetegedések és anyagcserezavarok valószínűségét.

Immunszupresszió és tejelő tehenek egészsége

Borjazáskor minden tehén immunrendszere csökkent hatékonysággal küzd a fertőzések ellen, ami növeli a masztitisz és méhgyulladásra való fogékonyságot.

A borjazás kori immunszupresszió oka főként az ellést megelőző hormonális változás.

Továbbá a krónikus energia, fehérje, vitamin és ásványi anyag hiány hozható kapcsolatba a betegségekkel szembeni fogékonyság növekedésével.