fbpx

A tápanyag-utánpótlás időszerű kérdései a tömegtakarmányok táplálóanyag-tartalma szempontjából

Írta: Szerkesztőség - 2014 március 25.

A tápanyag-utánpótlás hatása a szilázsok táplálóanyag-tartalmára és erjedőképességére

Jelen cikk célja, hogy egy-két érdekes és tanulságos táblázat kiemelésével ráirányítsuk a figyelmet a tápanyag-utánpótlás módjára, hatékonyságára és jelentőségére a tömegtakarmányok minősége szempontjából, mivel a téma meglehetősen időszerű.

A megfelelően végrehajtott N-műtrágyázás általános hatása a fűféle- és gabonaszilázsokban (Buxton és mtsai, 2003) az alábbiakban foglalható össze:

  • pozitív hatás
  1. növeli a hozamot,
  2. növeli a nyersfehérje-tartalmat,
  • negatív hatás
  1. növeli a nitráttartalmat (1. és 2. táblázat),
  2. károsan hat a pufferkapacitásra (növeli a lúgosító hatást: mérsékli a pH-csökkenés mértékét a szilázsban),
  3. csökkenti a szárazanyag-tartalmat (növeli mind a szöveti vizet, mind a felületen ’kötött’ harmatot és esővizet),
  4. csökkenti a vízoldható (cukorszerű) szénhidrátok mennyiségét,
  5. összességében rontja az erjedő képességet.

Nitrogénpótlás hatására az NPN (nem fehérje természetű N) koncentrációja gyorsabban nő, mint a fehérjetartalom. A nitrogénnek a növényi fehérjébe történő beépüléséhez időre van szükség. Ezért hazai körülmények között a betakarítás előtt 4 héttel be kellene fejezni a műtrágyázást (ekkor azt is figyelembe vettük, hogy száraz időjárási viszonyok között a műtrágya csak késleltetve oldódik be a talajba). Érdekesség, hogy bár a szár kevesebb nitrogént tartalmaz, nitrogéntartalmán belül nagyobb a nitrát-N aránya, mint a levélben (Wilman és Wright, 1986).

1. táblázat A fűszilázs táplálóanyag-tartalmának változása N-hatóanyagtartalmú műtrágya és tehén hígtrágya hatására (O’Kiely, 1977 és O’, Kiely és mtsai, 1997, a,b,c)

Szervetlen nitrogén Tehén hígtrágya (15-40 m3/ha)
0 120 Kísérletek száma Kontroll

(0 kg)

Szétterítve Sávos kijuttatás Kísérletek száma
kg N/ha
Szárazanyag-tartalom g/kg sza. 244 194 12 228 217 216 17
Nyersfehérje g/kg sza. 131 173 12 139 143 142 17
Emészthető szárazanyag (in vitro) g/kg sza. 726 729 12 713 715 721 17
Hamu g/kg sza. 84 92 12 84 92 88 17
Vízoldható szénhidrátok g/kg sza. 41 25 11 38 32 31 16
Pufferkapacitás mol/kg sza. 328 404 11 320 304 302 15
Nitrát mg/liter sza. 105 428 7 83 91 131 9

A pillangósokat és fűféléket tartalmazó keverékek esetében a nitrogén-utánpótlás a fűfélék dominanciáját erősíti és csökkenti a pillangósok részarányát a keverékben. A pillangósok (lucerna és herefélék) fehérjetartalmát a nitrogénpótlás pedig nem növeli olyan mértékben, mint gabona- vagy fűfélék esetében (Frame és mtsai, 1976, Chesnutt, 1972).

A P- és K-pótlásnak nincs számottevő hatása a szilázsok táplálóanyag-tartalmára. Habár a P növeli a fűszilázs szárazanyag- és vízoldékony szénhidráttartalmát, míg a K csökkenti azokat, a hatás mértéke nem jelentős. Extrém esetben a nagy K-koncentráció hathat a pufferkapacitásra, ezáltal mérsékelheti a pH-csökkenés mértékét (kukorica-, fű és gabonaszilázsokban).

2. táblázat A perje-komócsin keverékszilázs összN és nitrátN tartalmának változása a nitrogénpótlás hatására (Ca-nitrát), egyenlő mennyiségeket adagolva az első és az azt követő kaszálások alkalmával – 5 kaszalás során (Reid, 1966)

Ca-nitrát N (kg/ha/év)
Engedélyezett tartomány (HUN) Nem engedélyezett tartomány (HUN)
0 112 224 336 448 560 672 784 896
Össz-N g/kg sza. 22,7 24,0 25,9 28,5 33,0 32,0 35,4 35,4 37,4
Nitrát-N g/kg sza. 0,11 0,19 0,35 0,84 2,54 3,13 4,08 4,91 5,31
Nitrát-N % összN 0,48 0,79 1,35 2,95 7,70 9,78 11,5 13,9 14,2

A 3. táblázatban az egyes fontosabb takarmánynövények táplálóanyag-tartalmát mutatjuk be, különös tekintettel a káliumtartalomra! A kálium koncentrációjának emelkedése a késő vemhes tehén takarmányadagjában (előkészítő csoport) kalciumhiányt okozhat az ellést követően (különösen 1,5% sza. felett). A kalciumhiány enyhébb esetben étvágycsökkenést és a NEB (energiahiány) elmélyülését eredményezi, súlyosabb esetben magzatburok-visszatartást és ellés utáni elfekvést okozhat. A táblázatban látható továbbá az egyes növényeknek a talajból történő tápanyagfelvétele (tápanyag-szükséglete).

3. táblázat Takarmánynövények táplálóanyag-tartalma és a tápanyag-felvétel mértéke a talajból, 1 tonna szárazanyagra vonatkoztatva (Pennington mtsai., Arkansas-i Egyetem, USA.)

Táplálóanyag-tartalom, % sza. Táplálóanyag-felvétel
(kg hatóanyag/ha)
Nyersfehérje P K N P K
Lucerna* 20.8 0.34 2.80 370** 87 375
Kukorica (szilázs) 8.3 0.27 1.22 148 69 163
Cirok 7.9 0.32 1.80 140 81 241
Csenkeszfélék (fű) 9.8 0.30 2.51 175 77 336

*12,3 tonna szárazanyag-hozam/ha/év esetében, **a nitrogén egy részét képes a levegőből megkötni

A tápanyagpótlás hatása a tejtermelés gazdaságosságára

A nitrogénpótlásnak indirekt hatása van a tejtermelés gazdasági hatékonyságára. Erre vonatkozóan közlünk egy nemzetközi adatokon alapuló számítást.

A hektáronként betakarítható (intenzív korszerű) fű mennyisége az első kaszálásra, megfelelő csapadékellátású ősz-tél-tavasz esetében minimum 15 tonna (szilázsértékben kifejezve). Egy átlagos termelésű tejelő tehénnel (35 liter/nap) a 17,3% nyersfehérje-tartalmú fűszilázsból (1. táblázat) minimum 5 kg etethető naponta (ennél többet is lehet etetni, ha van elegendő készlet és az önköltség lehetővé teszi). Amennyiben a fonnyasztással elértük a 30% szárazanyag-tartalmat, úgy az 5 kg szilázsból ez 1,5 kg/nap szárazanyag-felvételt jelent. A két kezelés között (0 és 120 kg N/ha, 1 táblázat) napi 63 g nyersfehérje-felvétel a különbség tehenenként (1,5 kg sza/nap és nyersfehérje-különbözet: 42 g/kg sza.), ami 150 g/nap/tehén extrahált szójadarával egyenértékű (90% sza., 500 g/kg sza nyersfehérje), ha kompenzálni akarjuk a hiányzó fehérjét. Ez a mennyiség 300 tehénre (fogadó és nagytejű csoport), 1 évre vetítve +16,5 tonna extrahált szójadara megvásárlását jelenti az állattenyésztőnek (300 tehénre, 1 évre betárolt fűszilázs tétel: 55 vagon fűszilázs, kb. 2 fóliatömlő, terület: kb. 37-40 ha). A műtrágya-szükséglet 14 tonna (4,8 tonna hatóanyag = 40 ha x 120 kg/ha nitrogén, 34% hatóanyag-tartalommal). A tejtermelés fenntartása érdekében etetett +16,5 tonna extrahált szójadara többletköltsége kb. 1,65 mFt. A műtrágya költsége: kb. 0,8-1 mFt. Melyik megoldás tehát a drágább? Ebben az esetben a fűszilázs hozamtöbbletével és a fajlagos önköltség csökkenésével nem is számoltunk még!

Az istállótrágya és a hígtrágya

Az érett istállótrágya és a hígtrágya értékes tápanyag-forrás, de felhasználása szigorú szabályokhoz kötött.

A 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet a szerves trágya kijuttatásának idejét korlátozza, ennek alapján tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között, valamint nem juttatható ki trágya fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra Magyarország területén. Nitrátérzékeny területeken (59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet) még szigorúbb a szabályozás, ennek alapján tilos a trágya kijuttatása október 31. és február 15. között, kivéve őszi kalászosok fejtrágyázása, mely február 1. után megengedett.

A 4. táblázatban a tejelő tehén hígtrágya és szilárd istállótrágya összetétele látható. Normál csapadékviszonyok között a szervetlen N gyorsabban fejti ki hatását, mint a hígtrágya. Ennek oka, hogy a hígtrágya nitrogéntartalmának egy része elillan, amikor nem megfelelő műszaki eszközt használunk kijuttatáskor (’locsolás’), továbbá a nitrogén szerves kötésben van és ezért lassabban fér hozzá a növény, valamint feltapadhat a növény felületére (Whitehead, 1995, Eghball és Power, 1999). Ráadásul a tehén hígtrágya jobban ’felragad’ a növényre, mint a sertés hígtrágya. Így hosszabb időintervallumot kell hagyni a tehén hígtrágya N-hasznosulására. Különösen pillangósok esetében, ahol a levél vízszintesen ’fekszik’ el, a függőleges levelű fűfélékhez képest (Wightmann és mtsai, 1996).

4. táblázat A különböző szerves trágyák összetétele (Archer, 1988)

Szárazanyag (kb.) Nitrogén Hozzáférhető nitrogén
g/kg g/kg g/kg
Tehén istálló trágya 250 6,0 1,5
Tehén hígtrágya 100 6,1 4,0

Hazai körülmények között 1 tonna közepes minőségű istállótrágya hatóanyagtartalma megközelítőleg: 6 kg N; 3,5 kg P2O5 és 6 kg K2O-nak. Nitrátérzékeny területen az ilyen összetételű istállótrágyából kb. 28-30 t/ha adható ki.

A 5. táblázatban a tejelő tehén éves ’produktivitása’ látható a trágya elemtartalmának és a termelt mennyiségnek a vonatkozásában.

5. táblázat Egy átlagos termelésű tejelő tehén (élősúly: 630kg tehén) által évente a trágyával termelt tápanyag-mennyiség (Pennington mtsai., Arkansas-i Egyetem, USA)

Minimum Maximum
N kg/év/tehén 100 117
P2O5 kg/év/ tehén 18 31
K2O kg/év/ tehén 40 66

A szilárd szerves trágya és a hígtrágya hatása a növény mikroflórájára

Hígtrágyázást követően a növény mikrobaszáma mindig magasabb! A ’fertőzöttség’ akár hetekig is megmaradhat (különösen a spórás Clostridiumok esetében). A bacillusok is jobban meg tudnak tapadni a növény felületén (hirdofób felületű spórákkal rendelkeznek, melyek ’hozzáragadnak’ a növény viaszos levélfelületéhez), ezért hosszabb ideig kimutathatóak, mint a tejsavtermelők és az enterobakteriumok a hígtrágya kijuttatását követően (Rammer, 1996). A 6. táblázatban a tehén hígtrágya és az istállótrágya mikroflórája látható.

6. táblázat A különböző tehén szerves trágyák mikroflórája (Rammer, 1996)

Tehén hígtrágya Tehén istállótrágya
log10 cfu/g* log10 cfu/g*
Összes mikroorganizmus 7,7-8,8 3,3-7,0
Enterobaktériumok 4,0-7,3 3,0-4,5
Clostridium 2,0-8,0
Fehérjebontó baktériumok <3,3
Szénhidrátbontó baktériumok 4,1-4,9 4,0-6,0
Bacillusok 4,0-5,8
Bélsár eredetű enterokokkuszok 4,9-8,5 5,0-6,8
Tejsavbaktériumok 3,0-9,5

*a baktériumok telepképző egységének 10-es alapú logaritmusa (pl. 3 log10 cfu/g = 1000 telep/g)

A szilárd szerves trágya nincs jelentős hatással a mikroflórára, ha

  • nincs fizikai szennyeződés a növény felületén,
  • a tarlómagasság megfelelő (min. 8 cm),
  • elegendő idő áll rendelkezésre a lebomlásra (őszi kijuttatás),
  • a műszaki megoldás injektálással vagy azonnali sekély bedolgozással működik.

A mikrobiális fertőzöttség mértéke és kockázata jelentősen csökkenthető hígtrágya kiadagolásakor:

  • az időfaktor betartásával (minimum 5-6 hét betakarítás előtt),
  • a tarlómagasság beállításával (min. 8 cm) és
  • egyes műszaki megoldásokkal (pl. injektálás).

A tápanyagpótlás egyes műszaki megoldásai és azok hatékonysága

A 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet, amely a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szól, 170 kg/ha-ban korlátozza a szerves trágyával egy hektárra kiadható nitrogén hatóanyag mennyiségét. Ez azt jelenti, hogy egy számosállat után, durván becsülve 0,7-1,3 hektár elhelyező területre van szükség.

Az istállótrágya, a hígtrágya és a műtrágya kijuttatásának módja különösen fontos a tápanyagveszteség, a tápanyagok hasznosulása és a környezetvédelmi szempontok vonatkozásában. Számos technikai megoldás létezik.

  • istállótrágya: a szórószerkezet kialakítása szerint függőleges dobos, csigás és fogas kombinált, vagy dobos-röpítőtárcsás szerkezet.

  • hígtrágya:
  1. ütközőtányér vagy vízszintes, illetve függőleges tengelyű szórókerék,
  2. fúvókában végződő stabil vagy lengő szórócső,
  3. csúszó csőfüggönyös megoldás,
  4. sávművelő injektorok a növényekre jellemző sortávolságban
  5. talajhasító kultivátorkésekkel vagy
  6. tárcsás injektorok.

A teljesség igénye nélkül emelünk ki egy-két érdekességet a nemzetközi szakirodalomból.

7. táblázat A nitrogénveszteség mértéke a kijuttatás módjának függvényében

(Pennington mtsai., Arkansas-i Egyetem, USA)

a % N-veszteség mértéke
Hígtárgya: locsolva kijuttatva 30-40%
Hígtrágya: sávosan szórófejekkel kijuttatva 10-25%
Hígtrágya: talajba injektálva 1-5%
Szerves trágya: terítve trágyaszóróval 15-30%
8. táblázat A nitrogénveszteség (%) várható mértéke az alkalmazott műszaki technológia, az időfaktor és a környezeti körülmények függvényében.

Kijuttatás módja és

a ’bedolgozás’ időpontja

Időjárási körülmények kijuttatáskor
Átlagos Hűvös-nedves Hűvös-száraz Meleg-nedves Meleg-száraz
Felületi kijuttatás,

bedolgozás 1 napon belül

25 10 15 25 50
Felületi kijuttatás,

bedolgozás 2 napon belül

30 13 19 31 57
Felületi kijuttatás,

bedolgozás 3 napon belül

35 15 22 38 65
Felületi kijuttatás,

bedolgozás 4 napon belül

40 17 26 44 72
Felületi kijuttatás,

bedolgozás 5 napon belül

45 20 30 50 80
Bedolgozás nélkül 66 40 50 75 100
Injektálva 0 0 0 0 0
Tarlómaradványra kijuttatva 35 25 25 40 50

A közölt adatok adott szerzők által leírt körülményekre, termőhelyre és évre vonatkoznak, más körülmények között csak tájékoztató adatnak tekinthetőek.

A cikkben szereplő információk hivatkozásai a szerzőnél teljes terjedelemben elérhetőek.

dr. Orosz Szilvia

Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft.

dr. Hoffmann Richárd

Kaposvári Egyetem