Baljósan jelképes üzenetet küldött a világ mezőgazdaságának és az emberiségnek a 2016-os év, amikor beázott a világ legnagyobb vetőmag-vésztartaléka. Az atomháborús bunkereknél is biztonságosabb létesítményt a klímaváltozás melege árasztotta el vízzel. Magyarországon 2022-ig szóló program védi a hazai élelmiszertermelés genetikai alapjait.
Szimbolikusan jelezte, mi vár ránk
A világ egyik leghidegebb vidékén, a norvégiai Spitzbergákon épített gabonavetőmag-vészraktárat (Global Seed Vault) vagy inkább bunkert úgy tervezték, hogy akár évezredekig is biztonságban őrizhesse az emberiség élelmiszer-ellátását biztosító vetőmagokat. Ebben a raktárban nem (csak) a norvégok, hanem a világ összes olyan országa – így hazánk is bő egymillió fajtával – tároltat olyan vetőmagokat, amelyek arra az esetre kellenek, ha valamilyen katasztrófa után újra kellene telepíteni a bolygón vagy annak valamely vidékén. Csakhogy 2016-ban olyan forró nyár volt, hogy amire emberemlékezet óta nem volt példa, az megtörtént: a bunker környékén megolvadt hó és jég vize elöntötte a létesítményt. A precíz norvég technika persze jelzett, több-e mint 930 ezer mintát nem érte víz vagy más károsodás, és végül már a víz elleni védelemmel is ellátták a vésztartalék-raktárat. Az esemény mégis szimbolikus: jelképesen arról szól, hogy az időjárás-változás a létünk alapjait fenyegeti.
Hazai program a génmegőrzésre
Nálunk két éve indult a génmegőrzési stratégia megvalósítása, amelynek keretében 4 éven át bő 12 milliárddal támogatja az állam a mezőgazdaság és élelmiszertermelés alapjait biztosító genetikai erőforrások megóvását, fejlesztését, és egyebek mellett egy igazi állami génbanki hálózat kialakítását. A program két legfontosabb pillére a volt Növényi Diverzitás Központ (NöDiK) és a volt Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK). A tápiószelei intézet hazánk legnagyobb és legfontosabb növényi génbankja, felbecsülhetetlen értékű, nemzetstratégiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű gyűjteménye a világ 17., Európa 8. legnagyobb génbankja. A program során végrehajtott átszervezések során végül létrejött a HáGK és a NöDiK integrációja, a 2019. június 1-jén megalapított Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot (NBGK).
