A közös agrárpolitika költségvetését V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár vázolta előadásában. Mint ismert, az uniós tagállamok döntése arra alapoz, hogy a közös agrárpolitikának versenyképesnek kell lennie, és feladata a megfelelő és biztonságos élelmiszer-ellátás feltételeinek megteremtése és kézbentartása, valamint a természet és a vidék megőrzése, miközben méltányos életszínvonalat biztosít a mezőgazdaságból élőknek.
A 2020-ig ívelő célok megvalósulása érdekében az uniós bizottság számos változtatást javasolt, hogy azokat integrálják a közös agrárpolitikai stratégiába.
A jövőben a mezőgazdasági költségvetést a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, az éghajlat-változási fellépések és az Európa-szerte kiegyensúlyozott területi fejlődés támogatására is felhasználják majd.
Hektáronkénti támogatás
V. Németh Zsolt jelezte, a tervek szerint a közös agrárpolitika (KAP) megőrzi a kétpilléres struktúráját.
Ezen belül az első pillért környezetbarátabbá tennék, és a forrásokat egyenlőbben osztanák el, míg a második pillér erőteljesebben összpontosítana a versenyképességre és az innovációra, az éghajlatváltozás elleni küzdelemre valamint a környezetvédelemre.
A Bizottság előterjesztése alapján a KAP költségvetése a ciklusban 372 milliárd euró, ebből 278 milliárd euró az első pillérben hasznosulna a közvetlen támogatások és piaci intézkedések kereteiben, valamint 85 milliárdot költenek vidékfejlesztésre.
Ezen felül további 15,2 milliárd eurót osztanak szét kutatásra és innovációra (4,5 milliárd), élelmezésbiztonságra (2,2 milliárd), élelmiszersegélyre (2,5 milliárd), a mezőgazdasági válságokra képzett tartalékra (3,5 milliárd), végül legfeljebb 2,5 milliárd eurót az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak.
Magyarország KAP támogatása 12,3 milliárd euró, ez 1,9 milliárddal több, mint a 2007-2013 közötti időszak kifizetési kerete.
Fontos tudnivaló, hogy az egy hektár területre jutó támogatási összeg így 348 euró lesz, a közvetlen kifizetés értéke 250 euró, míg a vidékfejlesztési támogatás 98 euró lesz hektáronként.
Az államtitkár vázolta a következő időszak főbb változásait az előző évekhez képest.
Ez alapján a korábbi ÚMVP-ben ismert és alkalmazott tengelyek megszűnnek.
Egy intézkedés lista lesz, amelyből kell kiválasztani az intézkedések kombinációját az EU prioritásainak elérése érdekében.
A vidékfejlesztési programban tematikus alprogramok lehetőségei nyílnak meg a fiatal gazdák, a kis gazdaságok, a hegyvidéki területek és a rövid értékesítési láncok előtt.
Megerősítik az együttműködéseket elősegítő intézkedéseket, beleértve a kísérleti projekteket, a rövidített élelmiszerláncot és a helyi promóciót egyaránt.
Megerősítik és kiterjesztik a LEADER koncepciót – nyitnak a strukturális alapok felé.
Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásainak legalább 25%-át az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint a földgazdálkodással kapcsolatos tevékenységekre kell fordítani az AKG, ökológiai termelés, a természeti hátránnyal érintett területek, a Natura beruházások és az erdészeti intézkedések keretében.
A „zöld” komponens
A közvetlen támogatások új rendszere a minden tagállam számára kötelező elemek mellett választhatóak önkéntes elemek.
Így alaptámogatás, „zöld” komponens, fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás, nemzeti tartalék, termeléshez kötött támogatás, természeti hátrányokkal sújtott területek támogatása vagy a kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszer.
A zöldítés követelménye alóli felmentés, végül a kölcsönös megfeleltetés be nem tartása esetén a közvetlen támogatása nem szankcionálható.
Az úgynevezett „zöld” komponens teljesítése a kisgazdálkodók kivételével kötelező a tagállamok és a gazdák számára.
Többek között legalább 3 különböző növényt kell termeszteniük, gondoskodni kell az állandó gyepek, illetve az ökológiai célterületek fenntartásáról.
Ez utóbbi esetében a Bizottság azt javasolja, hogy 3 ha szántó felett betartandó ez a követelmény.
A legalább 3 féle növény termesztése tárgyévben, meghatározott minimum és maximum arányokkal.
Ez nem ugyanazt jelenti, mint a vetésváltás (vetésváltás = időbeliség, term.div. = térbeliség).
A követelmények alól felmenthetők azok az üzemtípusok, ahol pl. 75% feletti a gyepterület vagy árasztásos kultúrát működtetnek, vagy ahol a szántó teljes egészében fű, egynyári takarmánynövény vagy hüvelyesek termesztésére szolgál, illetve parlagon hagyják.
A legújabb elnökségi javaslat szerint 10 ha szántó felett 2 növényt, 30 ha szántó felett 3 növényt kell vetni.
Szó van róla, hogy a támogatható szántóterület 7%-át ki kell jelölni minden üzemben ökológiai célokra: 2014. januártól 3%, 2016. januártól 5% lenne a célterület aránya, amit 2018-ban emelnének indokolt esetben 7%-ra.
Ebbe a célterületbe várhatóan beszámíthatók lehetnek a mezsgyék, puffersávok, fehérjenövény termőterületek, erdőfoltok, kunhalmok (tájelemek) stb.
V. Németh Zsolt utalt rá, hogy a 2014-2020 közötti hét év alatt vidékfejlesztésre összesen mintegy 3.440 millió euró érkezik folyó áron számolva Magyarországra.
A kevésbé fejlett régiók esetében 75%-os a társfinanszírozási arányt, a fejlett régiókban pedig 53%-ot határoztak meg.
Fontos változás, hogy az áfa támogathatóvá vált abban az esetben, ha a nemzeti jogszabályok alapján nem igényelhető vissza.
Ezen túl az n+2 szabály (mely szerint az adott évre allokált forrást még a következő két év alatt is fel lehet használni) n+3-ra változott, ennek különösen a 2014-es átmeneti év allokációja esetén lesz jelentősége.
S jelentős hír, hogy az előfinanszírozási ráták a 2007–2013-as időszakhoz képest csökkennek.
Kialakul a szaktanácsadói rendszer
Módosul a jövőben szaktanácsadási szolgáltatások igénybevétele.
Erről Mezőszentgyörgyi Dávid, a Nemzeti Agrár-szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Főigazgatója beszélt a fórumon.
Röviden összegezte az eddigi adatokat, miszerint 2007-2013 között szaktanácsadásra több mint 6 milliárd forintot használtak fel.
Tavaly például 5.091 szerződést kötöttek az igénylőkkel 919,5 millió forint támogatási összeggel.
Idén április elejéig 2.195 szerződést írtak alá, amely 395,7 millió forintot érint (2012. december végén az eddig lekötött források összege 3,566 milliárd forint).
A várható éves keret 1,5 milliárd forint lesz.
A mezőgazdasági termelők kötelező tanácsadására összesen 247.306 munkaórát dolgoztak a szakértők.
A legtöbb tanácsadás a szántóföldi növénytermesztés munkabiztonságot, valamint a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotot, illetve a helyes gazdálkodás témakörben készült.
Sokan kértek tanácsot a talaj és környezetvédelem és a növényvédelem területein is.
Az erdészetek csaknem 4.500 esetben vették igénybe a szaktanácsadók munkáját, a kertészeti termelők 45.867 esetben.
Mindkét szakterületen a helyes gazdálkodás, a környezetvédelem munkabiztonság, illetve a növényvédelem kihívásaira adtak választ a tanácsadók.
A jövőt érinti, hogy előtérbe állítják az egész életen át tartó tanulást és a szakképzést a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban.
Az EMVA rendelettervezetének lényegét összegezve Mezőszentgyörgyi Dávid elmondta, a szaktanácsadásokban, a képzésekben előtérbe állítják a tudásátadást és a tájékoztatást.
Erősítik a demonstrációs és tájékoztatási tevékenységeket (tanfolyamok, szakmai találkozók, tanácsadás, üzemlátogatás).
Segítséget nyújtanak a mezőgazdasági termelőknek, az erdőtulajdonosoknak, hogy javíthassák gazdaságuk, vállalkozásuk és/vagy beruházásuk gazdasági és környezeti teljesítményét.
Tanácsadási rendszert alakítanak ki, támogatják a tanácsadók képzését, úgy, hogy a támogatást a szolgáltatást nyújtó szervezet kapja meg.
Támogatott programok
Maácz Miklós minisztériumi főosztályvezető előadásában tömören összegezte az EMVA források felhasználásának eddigi főbb számait.
A négy úgynevezett „tengely”-hez kötött adatok közül a figyelem leginkább a kifizetések oszlopára esett.
A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása nevű oszlop napjainkig 50,2 százalékot ért el, a vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása oszlop pedig 36,6 százalékot.
A környezet és a vidék fejlesztése oszlop 54,7 százalékot, a LEADER program, azaz a közösségi vidékfejlesztés a helyi igényeknek megfelelően, akciócsoportokon keresztül oszlop alig 12 százalékot.
A négy oszlop adatait összegezve kirajzolódott, hogy a megítélt támogatások csaknem felét, összesen 47,8 százalékát már felvették a pályázatokban nyertes gazdálkodók.
Maácz Miklós felsorolta a támogatási futó lehetőségetek, közte a juh és kecske állomány elektronikus jelölése kapcsán nyújtandó támogatást, a tervezett kertészeti gépvásárlások támogatási lehetőségét.
Érintette a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodók kifizetési lehetőségét, a NATURA 2000 területek támogatását, az erdősítés, illetve az erdőkben végzett nem erdészeti beruházások kérdéseit.
Valamint a nem mezőgazdasági tevékenységre történő diverzifikálásra nyújtható támogatásokat.
Ecsetelte a LEADER Európai Unión belüli és harmadik országbeli területekkel való nemzetközi együttműködés végrehajtásához nyújtandó támogatásokat is, illetve a LEADER térségek közötti együttműködés segítéséről.
A földtörvény céljai
A parlament asztalán fekvő földtörvény főbb kérdéseiről, a kormány tervezett szándékairól Simon Attila István, a Vidékfejlesztési Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára beszélt.
Magyarországon a 8.609.364 hektár nagyságú külterületi földrészlet (beleértve a termőterületet, a művelés alól kivett területet és zártkertet) 3.948.628 darab önálló helyrajzi számú földrészletre oszlik meg, amelyek átlagos mérete 2,2 hektár
nagyságú. A kereken 2,8 millió (természetes) személy összesen mintegy 6 millió ha területet (mg. terület + erdő) tulajdonjogával rendelkezik, és 1.8 millió tulajdonos adja bérbe a földjét.
Ezen adatok alátámasztják a birtokrendezés szükségességét.
A mezőgazdaság birtokszerkezete duális jellegű.
Az egyik csoportban a kevés számú, nagy területtel rendelkező társasági, illetve kisebb számban termelőszövetkezeti formában működő nagyüzemek állnak.
A másikban az életképesség küszöbén egyensúlyozó, kisebb birtokméretű – a családtagok közvetlen munkavégzésén alapuló – kisgazdaságok együttese.
A középbirtok hiánya nem kedvez a magyar mezőgazdaság versenyképességének.
Ezen probléma központilag irányított birtokrendezés útján lenne egyedül megoldható.
Simon Attila István utalt rá, a törvényjavaslat egyik célja, hogy a családi gazdaságokból kívánja megerősíteni a középbirtokok derékhadát.
A magyar mezőgazdaság gerincét, amelyek a családtagok foglalkoztatásának biztosításán keresztül előmozdítják a vidéki térségek által nyújtott megélhetési lehetőségek szintjének emelését is.
A kormány a nagyobb birtokok számát, a gazdaságok közötti súlyát és arányát csökkenteni akarja, de anélkül, hogy felszámolásukra törekedne.
A nagyobb birtokok (zömmel társas gazdaságok) is fontos szerepet kaphatnak nagytömegű és azonos minőségű, piacképes mezőgazdasági termékek előállításában.
A kérdések kérdése, ki, illetve mely szervezet nem szerezhet földet, még használati jogot sem.
Például az unión kívüli állampolgárok, jogi személyek, unión belüli jogi személyiséggel nem bíró szervezet.
Csak tulajdont nem szerezhet a belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet.
A tilalom kiterjed a haszonélvezeti jog szerződéssel történő alapítására, amely csak közeli hozzátartozók között megengedett – legfeljebb 20 év időtartamra.
Földet tehát a természetes személy (ha földművesnek minősül) szerezhetnek (tulajdont, használatot is).
A törvény hatályba lépésekor fennálló, határozatlan időre, vagy a törvény hatálybalépésétől számított 20. évnél később lejáró, határozott időtartamra szerződéssel alapított haszonélvezeti jog 2033. január 1-jével megszűnik.
Ki vehet földet, s ki nem?
A várható földtörvény szabályozza, hogy hol szerezhető mező- és erdőhasznosítású föld.
A földművesek és a mezőgazdasági termelő szervezetek földszerzését földrajzilag, alapesetben a helyben lakáshoz, illetve a helybeli illetőséghez köti.
Egyértelműen rögzítik majd, hogy mit kell érteni a különböző fogalmakon.
Ilyen fogalom például a lakóhely, illetőleg jogi személyeknél a birtokközpont szerinti település, illetve legfeljebb ezek közigazgatási határától 20 km-re lévő másik közigazgatási határ által körülhatárolt település.
A „helybeliséghez” kapcsolódó földszerzéssel a legolcsóbb birtokrendezés valósítható meg.
Ez nem más, mint automatikus „birtok összerendeződés”.
A 20 km-en kívüli földszerzés is lehetséges meghatározott termelő tevékenység folytatásához, illetve kötelezettség vállaláshoz (pl. kényszerhasznosítás vállalása) kapcsolódóan.
Simon Attila István ecsetelte, hogy az elfogadás előtt álló törvény limitálja a szerezhető földterület méreteit is.
Egy uniós állampolgár 1 ha termőföldet vásárolhat és további 1 ha termőföldet haszonbérelhet az adott önkormányzat által kijelölt övezetben.
Természetes személy legfeljebb 1.200 ha földterültet használatát szerezheti meg, amelyből 300 ha lehet a tulajdonában.
Jogi személy 1.200 ha földterület használati jogát szerezheti meg (ebben szerepel például az erdő is), de 1.800 ha-ig lehetőség van a birtokmaximum túllépésére a tagtól bérelt területtel, a vetőmag előállítására kijelölt területtel, valamint meghatározott állategység mellett állattartás esetén.
Ez előadó részletesen rámutatott az elővásárlási, előhaszonbérleti jogosultságok sorrendjére, így életszerű példákkal jelezte a különböző esetek sorrendiségét.
Előadása végén pedig leszögezte, hogy a törvény hatályba lépése előtt megkötött termőföld haszonbérletére, feles bérletére, részesművelésre, szívességi földhasználatra, haszonkölcsönbe adásra vonatkozó megállapodásoknak a törvény hatályba lépését követő módosítása, kiegészítése esetén, már az új földforgalmi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
