Bioszén lehet az új agrár csodaanyag?

A bioszén egy új divatszó a gazdálkodásban. De, mi is ez? A bioszén alapvetően „elszenesedett” mezőgazdasági hulladék, amely a szerves anyagok oxigén hiányában történő lassú elégetésével (pirolízis) keletkezik. Általában a pirolízis folyamat során bioolajat, szintézisgázt és bioszenet állítanak elő. Világszerte már több mint 200 olyan vizsgálat volt, ami a természet alapú szénmegkötő technológia mezőgazdasági kibocsátásra gyakorolt hatását vizsgálta.

Az eredmények ígéretesnek tűnnek

Bioszenet már régóta alkalmaz az agrártársadalom, ennek egyik bizonyítéka a Terra Preta, ami egyfajta – magas szén és tápanyagtartalmú – fekete talaj, amelyet Nyugat-Amazóniában fedeztek fel.

A Terra Preta legfontosabb aspektusa az a tény, hogy a bioszenet tudatosan alkalmazták talajjavításra az őskori őslakos csoportok. Napjainkban már nem csak talajjavítóként gondolhatunk rá, egyre inkább univerzális anyagként jelenik meg az agráriumban.

Talajmódosító

A bioszén nagy porozitása, valamint víz- és tápanyagmegtartó képessége azt jelenti, hogy biztonságos menedéket teremt a talajban a mikrobák számára és lehetővé teszi számukra, hogy például az aszályos időszakokban is fennmaradjanak. A bioszén egyes mikrobák számára megfelelő energiaforrást is biztosíthat. A mikrobiális aktivitás növekedése számos előnnyel jár a növények számára. Gondoljunk csak arra, hogy a tápanyag fokozott újrahasznosítása csökkenti a kimosódást, a tápanyagok elérhetőbbé válnak a növények számára.

A bioszén lúgos, savas talajban növeli a talaj pH-értékét. Ez növeli a tápanyagok és ásványi műtrágyák elérhetőségét és felhasználásának hatékonyságát. A bioszén lúgos talajok pH-értékére gyakorolt hatásának vizsgálata folyamatban van.

Komposztálási segédanyag

Számos kísérlet azt bizonyítja, hogy a bioszén a komposztálás „segédanyagaként” is hatékony lehet. A komposzthalmokhoz adva, javíthatja a komposztálási folyamatot azáltal, hogy segít megtartani a nedvességet és a tápanyagokat, és élőhelyet biztosít a komposztbarát mikrobák számára. A folyamat végén létrejövő bioszén-komposzt keverék kiváló talajkondicionáló anyag.

Előnyök az állattenyésztésben

A bioszén használatából nem csak a növénytermesztés, hanem az állattenyésztés is profitálhat. Haszonállatok takarmányával keverve javíthatja az állatok egészségét, potenciálisan javítva a betegségekkel szembeni ellenálló képességet és a takarmány hatékonyságát.

A takarmányozáson túl, az istállókban – részben vagy teljesen – alomanyagként használva elnyeli a szagokat és csökkenti a káros metánkibocsátást.

Környezetvédelem szemszögéből

A bioszén előállításának folyamata hatékonyan zárja a szenet egy stabil formába, amely több száz évig is raktározható a talajban. Ez a „szénzáró” tulajdonság lehetővé teszi, hogy szén-elnyelőként működjön, felfogja és visszatartja a szenet, amely egyébként szén-dioxid formájában kerülne a légkörbe.

A bioszén „alapanyagát” általában a növényi hulladékok adják. Idetartozhat például a kukoricaszár vagy -héj, faforgács stb. Ezek az anyagok könnyen hozzáférhetők és gyakran hulladéknak minősülnek, így fenntartható és költséghatékony forrássá teszik őket a bioszén előállításához.

A bioszénnel kapcsolatban merülnek fel kifogások is

Ezek elsősorban a lehetséges környezeti hatásokkal kapcsolatos aggodalmakból fakadnak, mint például a talaj pH-jának változása, a tápanyag-egyensúly felborulása vagy a pirolízis folyamata során esetlegesen felszabaduló méreganyagok.

Aggodalomra ad okot a bioszén előállításához szükséges alapanyag-beszerzés fenntarthatósága is. A megfelelő szabályozás, a felelősségteljes gyártás és az alkalmazási gyakorlat elengedhetetlen ezeknek az aggályoknak a feloldásához és annak biztosításához, hogy az előnyök maradéktalanul érvényesüljenek.

Czékus Mihály