Viharfelhők a repcetábláink fölött

Megbicsaklani látszik a zöldenergia iránt eleddig megnyilvánuló, felfokozott érdeklődés, a kötelező bekeverési arányok megszabásában testet öltő nagyhatalmi környezettudatosság, amióta az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 15 százalékáért felelős USA felmondta a Párizsi Klíma Megállapodásban vállalt kötelezettségét. Tovább súlyosbítja a helyzetet az egyre duzzadó dízelbotrány is, ami rávilágít arra, hogy a dízelmotorok károsanyag-kibocsátását egyes gyártók durván meghamisították, így a károsanyag-kibocsátás, -terhelés alkalmasint sokszorosa a gyártók által deklarált szinteknek.

A valóság torzításában testet öltő világméretű szoftvermanipuláció katasztrofális következményekkel járhat a dízelüzemű járművek piacára, ezen keresztül pedig a biodízel iránti keresletre, hiszen ma már több nagyváros is fontolgatja a dízelautók belvárosból történő kitiltását. Nem eszik persze olyan forrón a kását, de mégis anakronizmusnak tűnhet, hogy egy, minden bizonnyal szűkülő dízelpiacon, romló kondíciók mellett, egyre jelentősebb terméktömegekkel jelentkezünk.

„A helyzet jó, de nem reménytelen!”

Repcetermesztésünk lendületben van, dinamikus fejlődés képét mutatja ma is. Ha az elmúlt pár évtized eredményeit nézzük, párját ritkító a növekedés dinamizmusa. Míg 1990-ben még csak 60 ezer hektáron termesztettük ezt az olajnövényt, addig 2017-re mintegy ötszörösére nőtt a termőterület, a termésmennyiség pedig, megközelítve az egy millió tonnát (939 ezer tonnás termésmennyiség mellett) közel megtízszereződött.

Dinamikus fejlődésről tanúskodnak a termelésstatisztikai adatok éppúgy, mint a külkereskedelmi információk. Erősen külpiac-orientált kultúráról van szó, éppen ezért repcetermesztésünk közép- és hosszútávú kilátásai nem lehetnek közömbösek a számunkra. Vészjósló jegyek gyűlnek, sőt egyre szaporodnak ugyanis a felhasználói oldalt illetően. Termőterület bővülés, javuló, 1990-hez képest közel megduplázódó átlagtermés és dinamikus termésmennyiség növekedés jellemezte 2017 végéig repcetermesztésünket, amit a külpiaci kereslet fokozódása is táplált. Értékelve némiképp a táblázat adatait és a grafikon összefüggéseit, illetve visszatekintve némiképp a múltba, szükségesnek tűnik megemlíteni, hogy repcetermesztésünk az 1990-es szintnél is mélyebbről indult, hiszen a 60-as évek elején alig 3000 hektárt jegyzett e tekintetben a statisztika. A rendszerváltás körüli üzemszerkezeti változások a repcetermő-terület csökkenésével jártak. Az érdekeltség hiánya a hullámvölgy mélypontján, 1993-ban 23 ezer hektár közelébe taszította a repce-termőterületet. A felemelkedés lassú folyamatát 1999 szakította meg, amikor egyik évről a másikra 52 ezer hektárról 188 ezer hektárra nőtt a betakarított terület, de valódi lendületet ezen a téren is az uniós csatlakozás hozott. A megnyíló uniós piacok lendületet adtak repcetermesztésünknek, amit az uniós emissziós direktívák csak tovább gerjesztettek.

Külpiaci folyamatok

A külpiaci folyamatok elemzésének hátterét alkotó hazai termelési bázis ismerete nélkül igencsak félszárnyú értékelés lenne adható az export-árualapok helyzetének alakulásáról, a külpiaci trendek felvázolásáról. A fenti termelési adatok párhuzamba állításából ugyanis kiderül, hogy repcetermésünk 80% fölötti hányada exportra megy. Repcemagexportunk alakulásáról az alábbi statisztikai adatok találhatók a KSH adatbázisában: A 2004-es uniós csatlakozásunkat követő öt évben töretlen fejlődés jellemezte a repcemag exportunk mennyiségi oldalát, miközben az export árbevétel 2008 és 2010 között 200 millió eurós szinten befagyni látszott. Értékbeli elmozdulást 2011 hozott a 300 millió eurós árbevételi küszöb átlépésével. Ezt követően azonban hullámvölgybe került a repceexportunk, melyből 2015-öt követően emelkedett ki ismét azzal, hogy az újabb, dinamikus exportbővülési szakasz tetején, 2017-ben a kivitelünk megközelítette az elmúlt évtized legjelentősebb exportárbevételét mutató 2011-es maximumot. Az exportmennyiség és exportérték között mutatkozó eltérések az értékesítési kondíciók hullámzásából adódnak. Az exportértékesítési és importbeszerzési átlagárak jelentős eltéréseket mutatnak, mint ahogy az az export éves (érték és mennyiségi) adatok viszonyából ki is derül. Az export- és importátlagárak ütköztetéséből egyértelmű következtetések vonhatók le. Nem bolt nekünk az import! Sőt egyre tágul az export- és az importátlagár közötti rés, mégpedig az import javára.

Az, hogy ennek ellenére létezik egyáltalán behozatal repcemagból, az csak két dologgal magyarázható. Egyrészt a magyar termelők értékesítési kényszerben vannak, másrészt a termelői összefogás hiánya miatt gyenge az árérvényesítő képességük. A koncentrált értékesítés és beszerzés kvázi monopolhelyzeteket szül, amit a forgalmazók értelemszerűen ki is használnak.

Ugyancsak a jelenlegi értékesítési kondíciók variabilitását húzza alá, hogy a Párizsi Árutőzsdén kisebb év eleji emelkedést követően, 2018 áprilisában mélyrepülésbe kezdett a repce, de más kontinenseken is az árak csökkenésére számítanak. Kérdés, hogy mi van a háttérben? Ha a jó terméskilátások miatt bővül a kínálat, és a keresleti piac szabályai szerint alakulnak a felvásárlási árak, akkor is más a helyzet, és akkor is más, ha a dízelüzemű járművek iránti kereslet csökkenése húzódik meg a háttérben. Tény, hogy Magyarországon a már 300 ezer hektár fölé emelkedett repce-termőterületen jól teleltek a repceállományok. Az áttelelt állomány 67%-át, a szakemberek jónak, 25%-át közepesnek minősítették, és mindössze 8%-a minősült rossznak. A fagy miatti kipusztulás 1% körüli nagyságrendnél nem volt nagyobb, ami kedvező. A belvíz ennél lényegesen nagyobb kárral járt. Volt persze bizonytalanság a tekintetben is, hogy az őszi káposztarepce túl fejlett állapotban ment bele a télbe, de az aggodalmakat az enyhe téli időjárás eloszlatta. Ami viszont más természetű kárt okozott, az a márciusi kemény faggyal, a gyors kitavaszodással és a túl korán jött, áprilisban beköszöntött nyárral van összefüggésben. A berobbanó kora nyári melegek hatására a repce virágzása túl gyorsan zajlott le, amire a méhállomány nem készült fel, így egyrészt az idei repcemézmennyiség feltehetően meg sem közelíti majd a korábbi évek szintjét, másrészt a hiányos beporzás a termésmennyiségben is éreztetni fogja a hatását. A méhállományokat amúgy a március eleji kemény fagy, a nem ritkán mínusz 20 fok alá is süllyedt léghőmérséklet is megtizedelte, de a berobbanó nyári melegek hatására a repce és az akácvirágzás sok helyen összeért, nem is beszélve a gyümölcsfák virágzásának gyors lezajlásáról.

Fő exportpiacaink

Repcemagexportunk az utóbbi években dinamikus bővülést mutatott. Az elmúlt három évben az exportmennyiség 490 ezer tonnáról 792 ezer tonnára nőtt. Egyes exportpiacainkon látványos expanzió figyelhető meg. Példaként kiemelve, a legjelentősebb vásárlóként jelentkező német piacon az exportált repcemennyiség 284,3 ezer tonnáról 465 ezer tonnára nőtt, de akadt olyan piacunk is, ahol megduplázódott, illetve megtöbbszöröződött a kivitelünk.

Repcemagexportunk 56%-a német, 22%-a osztrák, 10%-a pedig lengyel piacra ment 2017-ben. A közel 90%-os lefedettség, igen erőteljes piaci koncentráltságra utal. A három fő piacunk alapvetően biodízelgyártó-kapacitásának kihasználására használja többek között a magyar repcemagot is. Éppen ezért nem hagyható megjegyzés nélkül a nyugati országokban egyre élesedő dízelellenesség. Ha megerősödik a dízelüzemű gépjárművek használatát korlátozni igyekvők tábora, úgy az visszaszoríthatja a magyar repcetermesztést is.

Repcemag import

Repcemagexportunk fényes alakulása ellenére jelentős import is zajlik már évek óta. A nagyságrend, értékben az export 12%-ára, mennyiségben pedig, a közel 69 ezer tonnás behozatal az exportmennyiség (792,3 ezer tonna) 8,7%-ára rúgott 2017-ben. Ebből az is látszik, hogy az importátlagár meghaladja az export átlagárunkat.

Importunk igencsak hullámzóan alakult az utóbbi három évben. A behozatali paletta viszont szélesebb, lényegesen diverzifikáltabb, mint az exportpiaci. A helyzetet az alábbi statisztikai adatokkal jellemezhetnénk.

Repcemag-beszállítóink közül a német, a francia és a román piac egyúttal jelentős exportpiacunk is, ami furcsa képzeteket kelthet, hacsak nem vetőmagimportról vagy legalább is részben vetőmagimportról van szó.

Évkezdet, 2018Jóllehet az agrár-külkereskedelmi statisztika túl sokat még nem mond a 2018. évi folyamatok alakulásáról, hiszen csak az első két hónap adataira enged rátekintést, de a tendenciák így is beszédesek lehetnek. Előre kell bocsátani, hogy az exportbővülés dinamikája, ha lehet, még fokozódott az év első két hónapjában, hiszen a repcemagkivitelünk 2016 azonos időszakához képest megháromszorozódott, 2017 azonos időszakához képest pedig mintegy 81%-kal bővült.

A repcemag-behozatal alakulása (ezer euróban)

Repcemagexportunk, 2018 elején

A 2018. évi január-februári repcemagexportunk 98%-a a német, az osztrák és a lengyel piacra ment, ami az exportpiacokszemben az exportunk csak 46751 tonnát tett ki. A különbség az export és import repceolaj átlagárában keresendő. Míg ugyanis az átlagos exportárunk 794 euró/tonna körül alakult, addig az import termék átlagára a 30%-ot is meghaladó árelőny mellett 544 euró/tonnát tett ki.

Importforrásaink közül a német, a horvát, a francia, a szerb, a román, az osztrák, a szlovák és a holland piac emelhető ki. Ebből is látható, hogy az importunk ebben az esetben is diverzifikáltabb, mint az exportunk.

A 2018. év eleji repceolaj-kivitelünk 3,6 millió eurós értékéhez és 4,3 ezer tonnás nagyságrendjéhez képest az import mintegy másfélszeres többletet mutat, megközelíti az 5,5 millió eurót, mennyiségben pedig a 7,2 ezer tonnát. Míg a repceolaj-exportpiacaink közül a lengyel, a szlovák, az izraeli és a görög piac emelhető ki, a beszerzési források közül a cseh, a román, a szlovák és a német piac érdemel említést. Ezek közül is kiemelkedik a cseh piac, hiszen az időarányos import mintegy 65%-a a csehektől származik.

Dagadó dízelbotrány, kontra biodízel!

A nemzetközi sajtó tele van riasztóbbnál riasztóbb hírekkel. Érdemes a közhangulat változását néhány szalagcímmel jellemezni, hiszen az érintheti, sőt erősen korlátozhatja is a magyar repcetermesztés jövőjét. Egyes autópiaci információk szerint már csökken a kereslet az új dízelek iránt is, a régiekre pedig alig van kereslet. Már csak az új ár feléért mennek el a 3 éves német dízeles autók. Nem fogy a dízel Németországban. Rekord árengedményekre kényszerülnek az autógyárak…

A dízelüzemű autók keresletének esése brutális hatással lehet az autógyártókra, az EU szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési politikája pedig veszélyezteti az iparág versenyképességét is. Ráadásul a kereslet dízelektől a benzinüzemű autók felé történő eltolódása egyenesen azzal fenyeget, hogy az EU erőfeszítései kudarcot vallanak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére – figyelmeztetett az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) elnöke, Carlos Tavares. A szervezet álláspontja szerint az elektromos autók mellett más alternatív hajtástechnológiákra is támaszkodni kell a károsanyag-kibocsátás csökkentésének célja érdekében, és a mixnek még jó ideig részét fogja képezni a dízel.

  Repceolajexportunk

Egyre több nagyvárosból tilthatják ki a dízelüzemű gépjárműveket a közeljövőben, emiatt egyre nehezebben eladhatók, nem csak a használtak, de az újak is. Az árak pedig tovább esnek. Bár a dízeltechnológia ígéretesen fejlődött, az elmúlt évek sorozatos botrányai után egyre több ország dönt úgy, hogy városaiból kitiltja a dízeleket. A német szövetségi bíróság 2018. februári ítélete alapján a német városoknak joguk van arról dönteni, hogy kitiltják a legszennyezőbb autókat az útjaikról. Eddig úgy tűnt, hogy csak az Euro 5-ös, vagy annál régebbi dízelautókat tiltanák ki a német nagyvárosokból. A német kormány arra készül, hogy az Euro 6-os autókat is érinthetik a korlátozások. A főpolgármester szerint Budapesten is fel kell készülni a dízelautók betiltására, mozgásuk korlátozására.

Szabó Jenő