Mit rontottunk el?

Két járvány egyszerre: padlón a magyar víziszárnyas-ágazat80 százalékban exportra termeljük a hízott és sovány libát, a kacsa- és libamájat. Ezek olyan prémiumtermékek, amelyeket a határok bezáródása, a turizmus és vendéglátás befagyása különösen súlyosan érintett a koronajárvány idején. A helyzetet a madárinfluenza elharapódzása tette teljesen kilátástalanná. Magyarország a világ legfertőzöttebb állama, miközben versenytársaink, a franciák vígan termeltek tovább. Mit rontottunk el?


1. kép. Így fest az európai helyzet térképen

Hazánk a legfertőződöttebb a magas patogenitású H5N8-as madárinfluenza-vírussal egész Európában, de a világon is. Rajtunk kívül még a lengyeleknél számottevő a betegség jelenléte, a többi európai országban csak szórványosan fordul elő, világszinten pedig csak Kínában és Dél-Afrikában számottevő a jelenléte. Az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) adatai szerint május 7-én Ázsiában 109, míg Európában 126 esetet tartottak nyilván, és ebből 122-t(!) Magyarországról jelentettek. Bács-Kiskun és Csongrád megye után végül Békés is elesett a kór elleni harcban.

Leállt a kereskedelem

A regionalizáció értelmében a magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) jelenléte ellenére is forgalmazható baromfitermék az adott országból, ha az érintett terület jól lehatárolható. Magyar viszonylatban Hongkong, Japán és Szingapúr csak a fertőzéssel érintett megyékből nem engedi be a szárnyast. Csakhogy éppen Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye volt a legfontosabb a víziszárnyas-exportunkban, így már a regionalizációs könnyítésekkel sem tudunk élni. Ez azt jelenti, hogy a hízottmáj-exportpiacunk harmada a madárinfluenza miatt elérhetetlenné vált. A kór január 12-én bukkant fel a határainkon belül, ezt a helyzetet fejelte meg a koronavírus-járvány, ami március második felében szinte teljesen leállította a világkereskedelmet, legérzékenyebben pedig a turizmust és a vendéglátóipart érintette.

– Sajnos mostanra minden baromfifaj és hasznosítási típus érintett a madárinfluenzában, leginkább a kacsa- és a lúdszektor. Közelítünk az 5 millió baromfi leöléséhez, ami azt jelenti, hogy a termelés drasztikusan visszaeshet, ágazati szinten nem kizárt a 30%-os csökkenés, a víziszárnyas-ágazatokban pedig akár a felére is eshet a kibocsátás – vetíti előre a legrosszabb eshetőséget Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke. Ezt a helyzetet súlyosbította a koronavírus-járvány kitörése, és az exportpiacok bezáródása. Az ágazat túlzás nélkül válságos helyzetben van. Bár a turizmus és a vendéglátás összeomlása minden ágazati szereplőt sújt, a prémiumtermékek piacán – mint amilyen a húsliba, liba- és kacsamáj, illetve ezek darabolt termékei – a legnagyobb a baj. Ezek döntő hányadát – például a hízott máj 80-85 százalékát – a külföldi és hazai éttermi láncokban használják fel. Mivel a vendéglátás az egész világon leállt, így nem is rendelnek tőlünk ilyen termékeket. A BTT adatai alapján a baromfiágazat, mint legnagyobb állattenyésztési ágazat, termelése mintegy 700 ezer tonna élőállat volt, hízott májtermelésünk pedig közel 5000 tonna, melynek nagyjából 70-75 százaléka kacsamáj. – A termékek tárolása, fagyasztása nyújt jelenleg egyedüli átmeneti megoldást, kérdéses, hogy ennek költségeit meddig bírják vállalni az ágazati szereplők. A keresletcsökkenésből adódó többletek a belföldi piacon gyakorlatilag nem értékesíthetőek, a madárinfluenza miatti exportkorlátozások pedig tovább csökkentik az amúgy is szerény értékesítési lehetőségeket – mutat rá a szakember.

Csőstül jön a baj

Egy tázlári víziszárnyas-termelő sírva meséli, hogy március végén el kellett adnia a telepét, de a baj nem idén, hanem az utolsó madárinfluenza-járvány idején, 2016-ban kezdődött. A jelen helyzet csak feltette az i-re a pontot. – 35 ezer törzslibánk és 17 ezer törzskacsánk volt, illetve 126 ezer pecsenyekacsa. Mindet elvitték a dögkútba. Ekkor megromlott az egészségem, onnantól állandó tüdőgyulladással küszködtem, többször infúzióra   is kerültem. Újraindítottuk a termelést, de az orvos szerint távol kell tartanom magam a szárnyasoktól, ezért március 30-án végül eladtuk a telepet. 21 év munkáját hagytuk ott. Ez volt az életem, azóta nem találom a helyem – meséli sírva a 62 éves asszony. Mint mondja: számára liba, kacsa nélkül nincs élet. Az ágazatban dolgozók döntő hányada hasonló életkorú, és hasonlóan kilátástalan helyzetben van most. – Nem szerezheti vissza a magyar agrárgazdaság azokat a tízmilliárdokat, amelyeket a koronavírus-járvány kitörése miatt 2020ban elbukik – nyilatkozta Bárány László, a kisvárdai Master Good csoport alapító-tulajdonosa májusban a novekedes.hu-nak. Véleménye szerint az agrárium idei teljesítménye a tavalyi év 80 százalékára süllyed, és az agrárpiacok jövő májusára épülhetnek fel a válság előtti szintekre. Ám Bárány László szerint szinte biztosra vehető, hogy kiszorulunk a hízott termékek külpiacairól, és helyünket a franciák veszik majd át. A két járvány következtében veszélyeztetetté váltak a magyar csirke- és pulykaágazat értékesítési lehetőségei is, de itt elsősorban árkérdés, hogy a piacokra vissza tudunk-e jutni. Az elmaradó bevételek hatásait még éveken érezni fogja a szakma, hiszen a járvány miatt a tervezett beruházásokat is el kellett halasztani. Kutni Józsefnek, a Green-Divízió Kft. ügyvezetőjének épp e cikk írásakor kellett az elbocsátandó dolgozók szemébe néznie. – Szörnyen nehéz heteket élünk, és nagyon bizonytalan a jövő. A liba sorsa a legkilátástalanabb, itt 20 százalékos a szülőpárkivágás a madárinfluenza miatt, ezzel elveszítettünk 400-500 ezer hízott libát és egy évnyi munkát. Kacsából még tudunk behozni naposakat Franciaországból és Bulgáriából, a liba esetében más a helyzet. A probléma pillanatnyilag kettős: egyrészt a korona- és a madárinfluenza-járvány miatt a felhalmozott készletek fagyasztva tárolására kényszerültünk, másrészt kétséges, hogy vissza tudjuk-e valaha is szerezni azokat a piacokat, amelyeket most elveszítettünk. A termelés beszűkült, és nem látjuk a kiutat. Máris sokan fel kellett hogy adják a munkát – fogalmaz a szakember.

A Green-Divízió Kft. évente csaknem 500 ezer hízott libát és több mint 700 ezer hízott kacsát állít elő, ezeket a Pannon Fine Food Kft.-n keresztül dolgozza fel. Kutni József becslése szerint a teljes magyar víziszárnyas-ágazatnak 30 százalékos zsugorodással kell szembenéznie. A madárinfluenza pedig menetrendszerűen újra és újra le fog csapni, hiszen az őszi-tavaszi vadmadárvonulás vonalába esik az ország. Csakhogy igaz ez Franciaországra is, ott mégsincs járvány. Miért? Lehet, hogy mégiscsak tehetünk valamit a kór ellen?

Mi a megoldás?

Hízott májat csak a franciáknak, belgáknak, svájciaknak tudunk eladni, az osztrák és német áruházláncok állatvédelmi okokból nem forgalmaznak töméssel előállított hízott árut. A „sovány” libát azonban – különösen ebben a kifutós rendszerben – nagyra értékelik, a dánok és a svájciak 10 százalékos felárat is fizetnek érte. A liba és a kacsa bezárása tehát megoldás lehet járványügyi szempontból, de elveszítjük vele a minőségi előnyünket, és azokat a piacokat, amelyek ezt értékelik. Zárt térben egy négyezetméteren fele annyi madarat lehet csak tartani, mint kifutóban, és a végtermék már semmiben nem különbözne például a lengyel, holland, német vagy angol kacsától. Vagyis nagy költségek árán termelnénk valamit, aminek már semmilyen előnye nem lenne a piacon – mutat rá Kutni József. Ezért véleménye szerint a megoldás a madárvonuláshoz igazított időszakos zárttartás lenne. A mulard kacsa esetében a franciák is ezt az utat választották.

Nagy könyöklés a piacon

Míg a franciák töretlenül termeltek a koronavírus idején, és halmozták a készleteket, addig mi az állomány harmadát elveszítettük a madárinfluenza miatt. Vagyis míg 2016/17-ben mi tudtuk kiszorítani a versenytársakat az exportpiacokról, most fordított a helyzet: sem mennyiségben, sem árban nem fogunk tudni versenyezni a francia dömpinggel.

Hogy csak egy évet veszítettünk-e vagy a teljes piacot, az azon múlik, hogy a madárvonulásokat és a járványveszélyt pontosan tudjuk-e előre jelezni, és az egy-két hónapos zárt tartást be tudjuk-e tartatni a hazai termelőkkel. Az ágazati szereplők egy része már nem tudja meg a választ, a többiek pedig többletberuházásokra és hasonló fegyelemre kell, hogy készüljenek, mint amit a sertésszektor az afrikai sertéspestis elleni küzdelemben végül mégiscsak elfogadott.

Egy-két piacnak vagyunk kiszolgáltatva

A koronavírus-járvány előtt a fagyasztott liba bő 54, a fagyasztott kacsa 35 százaléka Németországban talált vevőre a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint. A libamáj 43, a kacsamáj 36 százaléka pedig Franciaországba utazott. A kacsamáj másik 37 százalékát Belgiumba exportáltuk. A kacsadarabok harmadát is a franciák vásárolták meg, másik 37 százalékát a belgák. A hűtött egész kacsa 55 százalékára északi szomszédunk, Szlovákia tartott igényt.

exportpiac hízott máj kacsa kacsamáj kifutó koronajárvány koronavírus liba libamáj madárinfluenza piacvesztés tartásmód versenytárs zárttartás