Számtalan szabálytalanságot tártak fel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a dughagymaárusítása, majd ennek vizsgálata során a szaporítóanyag-előállításánál is. A hivatal a kapcsolódó tevékenység legalizálása és a bírságok elkerülése érdekében összefoglalta az érintett mezőgazdasági termelők szükséges teendőit.
A feltárt hiányosságok kivonatosan:
- a forgalmazók egy része hatósági engedéllyel nem rendelkező termesztőtől vásárolták meg a dughagymát;
- a terméket a helyszínen kimérve, fajtanév nélkül értékesítették;
- a termelők a dughagymát olyan vetőmagból állították elő, amely növényegészségügyi ellenőrzésen ugyan átesett, de a növénytermesztési hatóság a vetőmagot nem minősítette;
- a vetőmag-termesztők elmulasztották a vetésbejelentést.
Az ellenőrző hatóság megállapítása szerint az így árusított dughagyma többszörösen is bizonytalan egészségügyi státuszú, fajtájú és eredetű, így forgalomba nem hozható.
A hagyma szűkebb hazája – Makó környéke
A vöröshagymát, fokhagymát, dughagymát szinte kizárólag Békés és Csongrád-Csanád megyében, elsősorban Makó körzetében termesztik Magyarországon. Az elmúlt évek során ebben a térségben mindössze 9 hagymatermesztő kért engedélyt ehhez a tevékenységhez kapcsolódóan. Az ellenőrzés hírére és a hatóságok szoros együttműködése következtében idén újabb 19 termelő és két nagykereskedő jelentkezett be.
Az engedélykérelmek elmaradása valószínűleg információhiányból adódott, hiszen a termesztők évtizedek óta a hagyomány alapján, a régi beidegződések szerint végzik a tevékenységüket. A vetőmagokat egymás között, kísérő okmányok nélkül adják-veszik, a dughagymatermesztést tapasztalatok alapján, tervezés nélkül végzik. Az érintettek egy rész nincs tisztában a vonatkozó szabályokkal.
Jogszabályi előírások:
- A jogszabályok kimondják, hogy hazánkban a vöröshagyma államilag elismert vagy a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajtáinak vetőmagját standard vetőmagként lehet forgalomba hozni, amennyiben az anyamag tekintetében igazolják a fajtaazonosságot és a származást.
- A dughagymatermesztők, akik a tevékenységüket Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés megye területén végzik, minden évben május 20-ig kötelesek bejelenteni – szántóföldi ellenőrzés és minősítés céljából – a vetőmagtermő táblákat a növénytermesztési hatáskörben eljáró, területileg illetékes Békés Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Vetőmag és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztályához.
- Dugványból történő vetőmag-előállítás esetén mind a dugványozás, mind a vetés évét be kell jelenteni. A bejelentésre szolgáló „V141 – Vetésbejelentés” megnevezésű űrlap letölthető a Nébih honlapjáról.
- A fenti kötelezettségeket teljesítő vetőmag-előállító mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor jogosult az állam által megállapított kárenyhítő juttatásra.
- Az engedélyes dughagymatermesztőnek az évente végzett hatósági ellenőrzés alkalmával igazolnia kell a vetőmag származását. Ezt a vetőmagtermesztőtől kapott, a vetőmagtábla szántóföldi ellenőrzését tanúsító hatósági jegyzőkönyvvel vagy ennek hiányában a vetésbejelentés másolatával tudja megtenni.
- A fenti három megyében dughagymát forgalmazóknak dughagymatermesztői és -nagykereskedői engedély iránti kérelmet kell beszerezniük (Békés Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Vetőmag és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztályához, az űrlap letölthető a Nébih honlapjáról).
A vetésbejelentést és a dughagymatermesztői, -nagykereskedői kérelmeket az ePapírszolgáltatás segítségével kell benyújtani a kormányhivatalhoz, kivéve az ügyfélkapuval nem rendelkező természetes személyeket (őstermelő), akik postai úton is megküldhetik a kérelmüket a hivatal címére (Békés Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Vetőmag és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztály 5600 Békéscsaba, Hunyadi tér 4.).
A növénytermesztési hatóság 200.000 forintig terjedő minőségvédelmi bírságot vethet ki, ha:
- a dughagymát engedély nélkül, a hagymavetőmagot vetésbejelentéssel létrejövő nyilvántartásba vétel nélkül hozták forgalomba;
- olyan vetőmagot, dughagymát hoztak forgalomba, amelynek fajtája nem szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben vagy a Közösségi Fajtajegyzékben, nem faj-, illetve fajtaazonos vagy nem faj-, illetve fajtatiszta;
- az előállító, forgalmazó a termesztési rendszerében vagy szaporítóanyag-nyilvántartásában a szaporítóanyag követhetőségét nem biztosítja.
Vonatkozó jogszabályok:
- a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény;
- a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet;
- a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, valamint a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatásigénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI.25.) FM rendelet.
A szaporítóanyagokkal kapcsolatban számos területen vannak szabályok, korábban paradicsompalántáknál találtak gondot.
Forrás: Nébih
Összeállította: Barna Ferenc
