Világelső lett a magyar tudós!

Súlyos károkat szenvedett az ember–állat-kapcsolat a modern világban, miután az ember végletesen kihasználja az állatokat. Részben ez vezette oda a magyar tudóst, hogy a világ első állatkínzás-ellenes büntetőjogi indexét dolgozza ki 15 ország állatkínzást szankcionáló büntetőjogi szabályait összehasonlítva. Dr. Vetter Szilvia jogász, közgazdász az Állatorvostudományi Egyetem Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszékének munkatársa nemrég védte meg dolgozatát a Szent István Egyetemen.

  

 

Kihasználjuk őket

Dr. Vetter Szilvia Az állatkínzás szabályozása gazdasági és társadalmi mutatók tükrében című doktori értékezésében abból indult ki, hogy az ember-állat kapcsolódás – különösen az utolsó néhány évszázadban – súlyos károkat szenvedett. Az ember sokszor a végletekig kihasználható erőforrásként tekintett (és tekint időnként ma is) az állatokra. A II. világháború óta jelentősen nő a globális hús-, tej- és tojásfogyasztás, az új, intenzív állattartási módszerek állatok millióinak életét és halálát határozzák meg. Az ezekből fakadó morális dilemmák minden korábbinál erősebb lökést adtak az állatvédelemnek Európában és Amerikában.

 

 

Kevesebb kegyetlenséget!

„Mind többen ismerik fel az élőlények szenvedésmentességéhez és a természeti erőforrások megőrzéséhez fűződő érdeket. Az etikus fogyasztás lassú, de jól megfigyelhető terjedése a társadalom azon szándékát tükrözi, hogy kevesebb kegyetlenség vegyen bennünket körül a világban. Mindazonáltal a társadalom szelektíven, csak bizonyos állati szenvedések kapcsán emeli fel a szavát: egyfelől elítéli az állatokkal szembeni kegyetlenkedés minden formáját, másfelől nem szívesen mond le az állatok felhasználása révén elért előnyökről, javakról” – emelte ki a fiatal kutató.

 

 

Nem állunk jól az összehasonlításban…

A doktori disszertáció egyik új tudományos eredménye egy eddig nem létező mutató, az Állatkínzás-ellenes Büntetőjogi Index (Anti–Cruelty Criminal Index, ACCI) kidolgozása lett, amely alkalmas az állatkínzás büntetőjogi szabályozottsági szintjének mérésére, lehetővé téve az országok közötti összehasonlító elemzést. A szerző felállított egy országrangsort csupán az elmélet, vagyis döntő részben az írott jog alapján (Elméleti ACCI), melynek az élén például Svájc, Lengyelország és Hollandia helyezkedik el, míg a sereghajtók közt van Szlovénia, Magyarország és Spanyolország.

 

 

Jót tenne a szigor

A kutató megállapítja, hogy bár hazánkban is fejleszthető az állatkínzás szabályozása, ha a már meglévő állatkínzást érintő jogszabályainkat az eddigieknél következetesebben betartatnánk, jelentősebb változásokat érhetnénk el, mint pusztán a szabályozás további szigorításával. Fontos felismerni: az állatok jólléte elválaszthatatlanul, szimbiotikusan kapcsolódik az emberek testi és lelki egészségéhez.

agrár agrárium állatjog állatjólét állatkínzás állattartás intenzív mezőgazdaság