A szilva kártevői

Írta: Agrárágazat-2021/07. lapszám cikke - 2021 július 25.

A szilva termesztésének mennyisége tájegységenként változó, de elmondhatjuk, hogy csaknem minden kertben van egy szilvafa. A gyümölcs friss fogyasztásra, lekvárnak, pálinkakészítéshez egyaránt felhasználható. Sokan azt gondolják, hogy a szilva igénytelen fa, de ez közel sem igaz, oda kell ugyanis figyelni a növényvédelmére. Egy rosszul sikerült mezőgazdasági jellegű beavatkozás, permetezés nemcsak a termést viheti el, de a vektorok akár végzetes vírussal is megfertőzhetik a szilvafát.

Sok kártevő ellen nagyon fontos a védekezés időzítése. Sokféle talajlakó kártevő létezik, amely károsíthatja a szilvafa gyökereit. Ilyenek a cserebogárpajorok, drótférgek, fonálférgek. Nem elhagyható a tavaszi lemosó permetezés, amellyel a pajzstetvek (kaliforniai és akácfapajzstetű), a takácsatkák, a levéltetvek, a sodrómolyok, a polisztigmás levélfoltosság, a sztigminás levéllyukacsosodás, a moníliás betegség károsítását mérsékelhetjük.

A szilva kártevői közül a poloskaszagú szilvadarazsak (1. kép) károsítása a különböző szilvafajtákon és ringlón a legjelentősebb mértékű. A kártétel, mivel főként a fiatal gyümölcsöket és gyümölcskezdeményeket fenyegeti, különösen az elhúzódó virágzású fajtákat veszélyezteti. A fekete szilvadarázs felszaporodásának a száraz, meleg évek kedveznek.

 

szilva kártevő
1. kép. A szilvadarázs kártétele miatt a termés idő előtt lehullik (fotó: internet)

 

A színcsapdákat virágzás előtt a korona felső harmadába helyezzük el úgy, hogy a csapda fehér felületét minél hosszabb ideig érje napsütés! A csapdázás megkezdésének szokásos időpontja április eleje. A gyümölcsmolyok közül a szilván a szilvamoly a fő kártevő (2-3. kép). A károsítást követően a fiatal, kényszerérett gyümölcsök tömeges hullása következik be, mézgacsepp válik ki, és az érett gyümölcs belseje a kőmag körül összerágott, ürülékkel szennyezett lesz. A kifejlett lárvák kéregrepedésekben telelnek. Évente három nemzedékük fejlődik. Védekezés hiányában súlyos károkat okozhatnak.

Védekezés:

Az áttelelt lárvák egyedsűrűségét a tél végi faápolási munkák során, a vegetációs időszakban a hullott gyümölcs összeszedésével, illetve hernyófogó övekkel gyéríthetjük. A hím lepkéket szexferomoncsapdákkal foghatjuk be.

 

szilva kártevő
2. kép. A szilvamoly eladhatatlanná teszi a termést (fotó: internet)

 

Károsítóként lép fel a kaliforniai pajzstetű, az almailonca, a kis téli araszoló, a sárga szilvalevéltetű is.

Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a gyümölcsfák virágzása esetén a méhkímélő technológia alkalmazása egyes növényvédő szereknél kötelező!

 

szilva kártevő
3. kép. Néha a termés fent marad, és ezzel a betegségek melegágya lesz (fotó: internet)

 

A méhkímélő technológia keretében méhekre mérsékelten veszélyes/mérsékelten kockázatos rovarölő szerek felhasználására kerülhet sor. Méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szer kijuttatása – amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi – kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg, és legkésőbb 23 óráig tarthat.

 

A következő hatóanyagok állnak a termesztők rendelkezésére:

Aknázómolyok, gyümölcsmolyok, sodrómolyok ellen alma-, birs-, körte-, naspolya-, szilvakultúrákban: emamektin benzoát, méhekre kifejezetten veszélyes.

Méhekre nem jelölésköteles, szilvához: acetamiprid – szilvadarazsak, szívókártevők, körtelevélbolha, levélaknázó molyok, levéltetvek, molyok ellen.

 

Takács Attila
növényvédelmi entomológus