Visszaesés a vágóhidakon

A hazai vágóhidakon 7%-kal kevesebb szarvasmarhát, bő 1%-kal kevesebb sertést és 2%-kal kevesebb baromfifélét vágtak az idei év első fél évében a tavalyi azonos időszakhoz képest.

 

 

Január volt a csúcs

Szarvasmarhából 50,7 ezer darabot vágtak le az első fél évben, a levágott állatok élősúlya 26,7 ezer, hasított súlya 13,7 ezer tonna volt – e két kategóriában 6,5, illetve 7,2%-os a visszaesés. A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 4400 tonna felett alakult az idei első félévben (csak a januári csúcs haladta meg az 5 ezer tonnát). A levágott szarvasmarhák 65%-a tehén, 20%-a bika volt. A tehenek vágása 6, a bikáké 8, az üszőké 4%-kal csökkent tavalyhoz képest – közölte a KSH adatai alapján az Agrárgazdasági Kutatóintézet.

A szarvasmarha-összlétszám egyébként durván 900 ezer példányos volt tavaly december 1-jén, jellemzően 58%-ban gazdasági szervezeteknél. Ez 24 ezer példányos növekmény a 2018-as évi decemberhez képest. A tehenek száma is nőtt: plusz 9 ezer állattal 411,7 ezer volt tavaly december 1-jén.

 

 

Szarvasmarha: behozatal-kivitel

Hazánk 20,9 ezer tonna export mellett 5,9 ezer tonna élő szarvasmarhát importált az idei első öt hónapban. A kivitel 2%-kal csökkent, és főként Ausztriába, Horvátországba és Koszovóba irányult. A behozatal viszont jócskán: bő 25%-kal nőtt a tavalyi első félévhez képest, és elsősorban Ausztriából, Hollandiából és Németországból érkező árukra épült.

 

 

Sertésvágások

A sertés-vágóhidakon 2 millió 260 ezer állatot vágtak le 2020 első fél évében. Ez 1,3%-kal kevesebb (-30 ezer darab), mint 2019 első felében. A levágott állatok élősúlya összesen 271 ezer tonna, hasított súlya 218 ezer tonna volt – és kis mértékben elmaradt az előző évi értéktől. A volumen 2020. márciusban kiemelkedő volt, kissé felülmúlta az 50 ezer tonnát. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első félévi 51,7 ezerről 35%-kal, 33,6 ezer darabra esett vissza az év közepéig.

A sertésállomány 2,63 millió volt Magyarországon 2019. december 1-jén, ami a 2018. decemberitől csaknem 10%-kal, a 2018. júniusitól 205 ezerrel (-7,2%) maradt el. A sertések többségét (82%) gazdasági szervezetek tartották. Az anyakocák száma is csökkent: 155,3 ezer volt 2019 decemberében, ami egy év alatt 22 ezer példányos visszaesés.

 

Sertés-külkereskedelem

Az élő sertés kivitelének (12,5 ezer tonna) volumene 19%-kal csökkent, míg az import (31,1 ezer tonna) 41%-kal nőtt 2019 azonos időszakához képest, vagyis a behozatal bő kétszerese volt a kivitelnek. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Ausztriába és Szlovákiába irányult.

 

 

Baromfiágazat

A madárinfluenza miatt a baromfifélék közül a liba- és kacsavágás erőteljesen (48 és 30%-kal) esett vissza. Összesen 104,7 millió állatot vágtak ekkor, ami 2,2%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Ennek túlnyomó része (84%) csirke (87,4 millió) – ez ugyan 5%-kal több, mint tavaly ilyenkor. Vágókacsából 12,4 milliót, libából 1,2 millió darabot vágtak 2020 első fél évében. Pulykából 3,5 milliót vágtak az első félévben. A tyúkfélék hazai állománya 30,9 millió volt 2019. december 1-jén, ami 217 ezerrel több, mint egy évvel azelőtt (+0,7%).

Forrás: KSH, AKI

állattartás állomány baromfi bika kacsa koca liba mezőgazdaság pulyka sertés szarvasmarha tehén vágás vágóhíd