XVI. CLAAS Szimpózium Gödöllőn

Prof. Dr. Szabó István, a SZIE Gépészmérnöki Karának dékánja az egyetem szerepének fontosságát emelte ki a K+F tevékenységben és az új technológiák oktatásában. A mezőgazdasági cégek és az egyetem közötti kapcsolat ugyanis alapjaiban alakítja az oktatást, pl. a cégvezetők is oktatnak, a gyakorlati tapasztalataik és a termelésben felmerült igényeik alapján pedig diplomadolgozatok is készülnek. A cégek számára az egyetem a kutatások kivitelezője, ahol a hallgatók is bevonhatók a kutatómunkába. Tehát ennek a hármasnak a felértékelődése jellemzi ma leginkább az egyetemi oktatást.

A gödöllői felsőfokú agrárműszaki szakemberképzéssel, és az itt folyó kutatási és fejlesztési tevékenységgel a CLAAS vállalat már a kezdetekkor kölcsönösen előnyös, mintaértékű kapcsolatot alakított ki. Legendás volt a cégalapító, August Claas és az akkori dékán, Lehoczky László baráti viszonya, amelyet vezetői szinten Helmut Claas és Szendrő Péter, a gépfejlesztés területén Jürgen Wendorf és Szüle Zsolt ápoltak tovább. A 70-es években megjelent DOMINATOR-ok hazai üzemeltetése kapcsán a magyar szakemberek megállapításaira a harsewinkeli fejlesztőmérnökök is figyelmet fordítottak.

A vállalat támogatásából jött létre az egyetem első számítógépes tervezői laboratóriuma, és a tanműhelyekben természetesen megjelentek a gyakorlati képzést támogató CLAAS gépek is.

A téma folytatásaként Prof. Dr. Beke János, az MTA Agrár- és Bioműszaki Tudományos Bizottságának elnöke a kutatás, szaktanácsadás és tudományterjesztés egységére és összetettségére hívta fel a résztvevők figyelmét, ugyanis a gazdasági élet szereplőit hallva, véleményükre adva egy egyetemi oktatásnak is át kell gondolnia a céljait és az eszközeit. A masszív alaptudományok nem hanyagolhatóak el, azonban

– felértékelődik az elektronika súlya a mindennapi életünkben, a mezőgépészetben pedig különösen,

– nő a mechatronikai eszközök, érzékelők szerepe,

– hosszú távú gyakorlati oktatásra, kooperatív gyakorlati képzésekre van szükség 0,5-1 éves kurzusokban,

– és elgondolkodtató az az elképzelés is, miszerint jobban be kell vonni a vállalati vezetőket is az oktatásba.

Napjainkra ez az együttműködés konkretizálódott: a gödöllői mezőgépész hallgatók a tanulmányaik során egy félévre felvehetik a tantárgyi programjukba a „CLAAS kurzust”, amelyet a cégcsoport különböző pozíciót betöltő vállalati szakemberei tartanak, köztük a törökszentmiklósi CLAAS Hungária Kft. vezető munkatársai.

Ugyanakkor az egyetemi munka szerves részét kell képeznie a kutatásnak is, amire jelen esetben a GDP 1,2%-a fordítható, ugyanakkor ez az érték uniós átlagban 2% (arról nem is beszélve, hogy a GDP tekintetében is van némi különbség).

Jan-Hendrik Mohr, a CLAAS igazgatótanácsának tagja a modern mezőgazdaság követelményeiről beszélt a gépgyártás, a kereskedelem és a gazdálkodás területén, ennek okát pedig csak egy példával illusztrálta: egy CLAAS XERION segítségével 24 óra alatt 450 hektár kukorica elvetése lehetséges. És mindezt nem a gépfejlesztők fantáziája generálta, hanem a mindennapi élet, a hatékonysági mutatók, a termelékenység fokozása iránti igény. Azokról az ismeretekről pedig, amelyekkel a korszerű mezőgazdasági gépek műszaki kiszolgálását végző szakembereknek rendelkeznie kell, Torma Tamás, az AXIÁL Kft. Szervizüzletágának igazgatója és Csanádi Tamás, a CLAAS Hungária Kft. K+F vezetője beszélt előadásában. Ma egy korszerű gép kezelőjének vagy akár egy gépkereskedelemmel foglalkozó csapat tagjának ismerni kell az alapanyagokat, a működési folyamatokat, ez egyértelmű. Viszont értenie és felismernie kell a felmerülő igényeket, képesnek és hajlandónak is kell lennie együttműködni más szakterületekkel, rendszerben és többségében nemzetközi csapatban is tudnia kell együtt dolgozni.

A XVI. szimpózium abban is különbözött elődeitől, hogy ezúttal a középiskolás diákok és pedagógusok is részt vehettek a rendezvényen. Nos, nekik is szólt az a cél, miszerint a tizenéveseket csak úgy lehet bevonzani ehhez az iparághoz, ha a legújabb gépeket testközelből ismerhetik meg, betekintést kaphatnak a gyártási folyamatokba, és emellett szélesebb körű felelősségvállalást várunk és követelünk tőlük. Akár a mezőgépész oktatás referenciamondatai is lehetnek a következő gödöllői idézetek:

„Nem gondoltam eddig, hogy a kombájnok ilyen összetettek.”, „Ó, ez a legjobb példa egy mechatronikai rendszerre”, vagy „Szeretem ezt a kreatív szabadságot”.

A gazdálkodók ma már sokkal inkább folyamatirányítók, mint „csak” gazdálkodók. Dr. Hartmut Matthes, a CLAAS Akadémia vezetője is erre az összetett feladatra hívta fel a leendő mezőgépészek figyelmét. A CLAAS is szinte „a napokban” kezdte fejlesztéseit, és azóta is élen jár a K+F tevékenységben. Ahogy Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője fogalmazott:

„Mindig szükség lesz rátok, legyetek büszkék arra, hogy mezőgépészek vagytok!”

Hiszen míg mindennapjainkban egy GPS már irányíthatja közlekedésünket, addig a XXI. századi mezőgazdaságban ezek az eszközök már 2 cm pontossággal lassan helyettünk, nélkülünk dolgoznak. Csak érteni kell hozzá, amihez viszont a kellő ismereteket el kell még sajátítaniuk a jövő szakembereinek.