Zöldborsó termesztés egy családi gazdálkodásban

Egy háromgenerációs családi gazdálkodásban jártam, decemberben, hóban-fagyban, mindenféle szezonon túl.

Valóban nem a zöldborsótáblára voltam hivatalos, egy technológiai beruházás kapcsán látogattam el Versegre Jancsek Tiborhoz, aki a család tulajdonában lévő 350 hektár mellett még jelentős területeken végez bérmunkát, édesapjával és fiával együtt.

A mintegy 600 hektáron dolgozó gazdálkodás munkája, gépparkja, jelen és tervei közben derült csak ki számomra, hogy 170 hektáron zöldborsót termeszt a család, amiből 20-30 hektáron vetőmagot állítanak elő, de a terület többségéről a feldolgozóipar részére szállítanak (pl. Kecskeméti Konzervgyár, Iglo-Mirsa Nagyréde, Pusztakonzerv Balmazújváros, Schenk és Tsa Nagyatád, Fevita Hűtő, stb.)

A zöldborsó Magyarországon is egyike a legnagyobb területen termesztett zöldségféléknek.

Termőterülete általában meghaladja a 20.000 hektárt, termésátlaga 5-6 t/ha zöldszemű, ennek alapján évente kb. 80.000 t zöldborsó kerül értékesítésre, ebből több mint 80-85% a konzervipar igényét fedezi.

Biztosítottak a zöldborsó termesztés biológiai alapjai (is) hazánkban. A nemzeti fajtajegyzékben szereplők mellett az EU-ban elismert bármely fajta termeszthető, a köztermesztésben kizárólag szabad elvirágzású fajtákat alkalmaznak.

A fajtahasználatunkra a külföldi fajták túlsúlya jellemző, de a feldolgozóipar is befolyást gyakorol a fajtahasználatra.

Vetés

A feldolgozóipar folyamatos alapanyag szállítást igényel, amit különböző tenyészidejű fajták egy időben történő vetésével (fajtasor) vagy ugyanazon fajta és szakaszos vetésével lehet biztosítani.

A tenyészidőt a nagyobb pontosság miatt aktív hőösszegben fejezik ki. A legkorábbi fajták a 600 ^oC közeli, a legkésőbbiek pedig a több mint 900 ^oC-os éréscsoportba tartoznak.

A Jancsek gazdaságban 8-10 fajtát használunk fajtasoronként, természetesen a fajták tenyészidejében jelentkező különbségeket is figyelembe kell venni szakaszolásnál.

A minőséget meghatározó zsengeség változása általában a tenyészidő és az ezermagtömeg értékeivel jellemezhető, azonban az adott fajta érésdinamikájának ismerete nagyobb biztonságot adhat a betakarítási idő rugalmasabb meghatározásához.

A zöldborsó vetése február végétől elkezdhető, a fő vetésidő májusig tart. Mivel a borsó eredendően hosszú nappalos növény, ezért a másodvetés a kisebb vegetatív tömegből adódó gyengébb asszimilációs teljesítmény miatt kevésbé gazdaságos.

A talajművelésnél vegyük figyelembe a talaj szerkezetének védelmét és a nedvesség megőrzését – a mögöttünk álló csapadékos és belvizes évben egész más problémákkal kell majd megküzdeni a zöldborsó termesztőknek (is).

Tavasszal kerti minőségű, morzsalékos jól ülepedett magágyat kell készíteni, ezt itt Versegen szinkro germinátor végzi, a pedig Vaderstad Rapid vetőgépet használnak.

Növényvédelem

A borsó tápanyag igényes növény, de a túlzott mennyiségben kijuttatott N műtrágya akadályozhatja a gyökereken a növénnyel szimbiózisban élő N-gyűjtő baktériumok tevékenységét.

Viszonylag rövid ideig, az infekció kialakulásáig kell tehát a N-t trágyázással biztosítani. A tápanyag ellátásnál az alap (makro) elemeken kívül fontos a Ca és a Mg ellátás is.

A gyomirtást korai vetés esetén vetés után kelés előtt (preemergens) végezzük egy- és kétszikű gyomok ellen ható szerkombinációval.

A későbbi szakaszokban vetés előtti (presowing) kezelés is lehetséges. Elsősorban a hosszú tenyészidejű fajtáknál lehet szükség „post” kezelésre is.

A kórokozókat és kártevőket a kemény tél ritkítja meg, a gombás betegségek közül a Fusarium oxisporum-mal szemben a korszerű fajták ellenállóak, de számítani lehet a Fusarium solani kártételére.

A borsó aszkohitás betegsége minőséget rontó tényező lehet. A borsó rozsda, peronoszpóra, a későbbi termesztésnél a lisztharmat fertőzheti az állományt, de ellenük hatékony szerek állnak rendelkezésre.

Nincs gazdasági jelentősége a vírusos fertőzéseknek, a pszeudomonaszos betegsége is csak időszakonként tűnik fel.

Az állati kártevők csipkézők, levéltetvek, tripszek, bagolylepkék miatt saját kártételük és vektor tevékenységük miatt is védekezni szükséges.

Betakarítás

A betakarítás időpontját a zöldborsó zsengeségének mérése alapján határozzák meg. A konzervipar 45-55 finomméterfok [Fo] zsengeségű alapanyagból tud jó minőségű végterméket előállítani, a hűtőipar ennél fiatalabb 40 Fo-os zsengeségű borsószemet igényel.

A zöldborsó betakarítása 1-2 nap áll rendelkezésre, ha jó minőségű termést akarunk értékesíteni, ezért is volt szükség itt Versegen is egy új kombájn beszerzésére.

Fő követelmény, hogy minél hamarabb kerüljön be a borsó a feldolgozó üzembe, mert néhány órás várakozási idő is jelentősen ronthatja a minőséget.

Az évszakra való tekintettel az új Ploeger 538-as egymenetes borsókombájnt a már 10 éves (karbantartás alatt álló) honfitársa mellett nézhettem meg a gépszínben.

A új borsókombájn önsúlya 24 t, amihez még hozzászámolható a kb. 25q termés, vitathatatlan, hogy még a vágóasztala nélkül is hatalmas gépnek számít.

A zöldborsó termesztésben néha előfordul kétmenetes betakarítás is (Jancsek Tiboréknál is korábban VMBC kétmenetes betakarítást végeztek), ahol a rendre vágást követi a felszedés és cséplés.

Ezt a technológiát követte a Reinolds gyártmányú angol önjáró betakarítógép, majd jelenlegi Ploeger-„testvérek”.