Stagnál a magyar állattenyésztés
A jelentős uniós és nemzeti támogatások ellenére stagnál a magyar állattenyésztés, egyes szektorai pedig szűkülnek.
Hírlevél
Nem akarsz lemaradni a mezőgazdaság cikkeiről? Add meg az e-mail címed, és mi elküldjük neked a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélreA jelentős uniós és nemzeti támogatások ellenére stagnál a magyar állattenyésztés, egyes szektorai pedig szűkülnek.
Az ezredforduló óta 40%-kal csökkent a sertésállomány, a kocáké még súlyosabb arányban.
Nemcsak a mindennapi élelmiszereink előállításában, hanem a gazdasági növekedésben is jelentős szerep jut a mezőgazdaságnak.
Az élő- és félsertés áfájának csökkentése szervesen illeszkedik abba a kormányzati programba, amely a sertéságazat talpra állítását célozza.
A sertéságazat szereplői bíznak abban, hogy az állami költségvetés teherbíró képességének erősödésével a tőkehúsok és a hústermékek is a kedvezményes forgalmiadó-kulcs alá kerülnek.
A telep évi 45 ezer állat nevelésére és hizlalására alkalmas. A fejlesztést az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) támogatta mintegy 766 millió forinttal.
Jelentős gondokkal küzd a magyar húsipar, ezen belül elsősorban a sertéságazat, amely az átlagosnál rosszabb kockázati minősítéssel rendelkezik hitelbiztosítási szempontból.
Ötszázalékos áfakulcs bevezetését javasolja a sertéságazatban a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a fordított áfa brüsszeli vétója után.
Egy fideszes módosító indítvány értelmében mégsem lépne hatályba április elsején a fordított adózás az élősertés, a félsertés és a takarmányok értékesítésére vonatkozóan.