Nem lesz „hatósági ár” a termőföldek eladásakor, és lesz fellebbezési lehetőség a települési agrárgazdasági bizottságok ajánlása ellen, szögezte le a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a jelentős médiaérdeklődéssel kísért törvénymódosító javaslatokról.
Az Országgyűlés kedden kezdte tárgyalni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége által kezdeményezett mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, illetve az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosításokat, adta hírül az MTI.
A hét elején számos információ terjedt el a médiában a javaslatok várható következményeiről, ezért Győrffy Balázs országgyűlési képviselő, a NAK elnöke sajtótájékoztatón ismertette a kamara álláspontját. Eszerint erősíteni kell a helyben lakó gazdák szerepét a földforgalom ellenőrzésében az új földtörvény hatályba lépése óta szerzett tapasztalatok alapján, egyedül ez segítheti a birtokpolitikai célkitűzések megvalósítását, a termőföld magyar kézben tartását, hangsúlyozta Győrffy Balázs.
A földadásvételi szerződések véleményezését több mint 4 éve a NAK látja el, ezen a téren nem lesz változás, a rendszer jelenleg is jól működik: több mint 12 ezer kamarai települési agrárgazdasági bizottsági tag vesz részt az eljárásban, s 2014 óta évente 50-70 ezer termőföld-adásvételt véleményeztek a települési agrárgazdasági bizottságok, illetve a NAK megyei elnökségei.
Győrffy Balázs cáfolta, hogy a parlament előtt lévő módosító javaslat elfogadásával megszűnne a fellebbezési lehetőség. A javaslat egyértelműen fogalmaz: a földbizottságként eljáró kamara egy ajánlást ad, amelyet a kormányhivatal felülbírálhat. Ezen túl bírósághoz is lehet fordulni a kormányhivatal döntésével szemben. A bíróság nem változtathatja meg a szakmai döntést, azonban új eljárásra kötelezheti a résztvevőket. Amennyiben a bíróság megváltoztathatná a döntést, úgy elvenné a helyi gazdálkodók szerepét, és maga a bíróság alakítaná a birtokpolitikát.
Győrffy Balázs emellett cáfolta azt a médiában elterjed információt, hogy „hatósági árat" vezetnének be a termőföldre. A földbizottságnak azt kell vizsgálni, hogy a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül jelentősen eltér-e a helyben szokásos piaci értéktől. A vételárat a helyi viszonyok alapján kell vizsgálni. A cél továbbra is az, hogy földet a helyben lakó gazdák vásárolhassanak, és az érzékeny területeken – ahol komoly harc alakulhat ki egy-egy területért – az ott gazdálkodók kerülhessenek előnybe.
A NAK elnöke megjegyezte, mindezek mellett a benyújtott törvénymódosító több javaslatot is tesz annak érdekében, hogy megakadályozza a visszaéléseket, és ezáltal igazságosabbá tegye a földforgalmi szabályozást.
Összeállította: Csomor Zsolt