Kukoricaexportunk kilátásai

Befolyásoló tényezők

Kukorica-termőterületünk évről-évre csökken, így nincs semmi meglepő abban, hogy az exportárualapok is mérséklődnek. A termőterület azonban csak az egyik faktora a termésmennyiségnek. Számos egyéb tényező is befolyásolhatja a várható termés nagyságrendjét. A legjelentősebbek: a csapadékviszonyok, a jól vagy rosszul megválasztott fajták, az alkalmazott technológia, a tápanyag-utánpótlás, az öntözés megléte vagy hiánya, és a növényvédelem színvonala. Sőt, az exportárualapot a termés nagyságrendjén túl a hazai fogyasztás alakulása is befolyásolhatja. A mindenkori exportárualap tehát nem kizárólag a termelői, hanem a felhasználói oldal függvénye is. A hazai állatállományt az utóbbi években elég jelentős mozgások jellemezték. A szarvasmarha-állomány közel 90 ezer egyeddel nőtt, ezen belül a tehénállomány mintegy 50 ezerrel, a sertésállomány viszont 134 ezerrel csökkent. A harmadik legjelentősebb abraktakarmányt fogyasztó ágazat (baromfiágazat) a baromfiinfluenza okozta állománycsökkenés után ismét növekedésnek indult. A baromfiállomány összességében jelentősen, mintegy 2,4 millió darabbal nőtt az elmúlt öt évben. Ezen belül viszont a tojóállomány mintegy 1,7 millió darabbal csökkent.

1. táblázat: a kukorica-termőterület és a termésmennyiség alakulása az elmúlt négy évben (forrás: KSH, kivéve a 2018-as adat, NAK)

1. grafikon: Alkohol és más szesz (bioetanol) exportjának és importjának alakulása az utóbbi néhány évben

Az abraktakarmány-fogyasztás az állatállomány változását követve összességében csökkent, jelesül az őszi takarmánykeverék-felhasználás 2017-ben 170 ezer tonnáról 165 ezer tonnára esett vissza, a tavaszi abraktakarmány felhasználás pedig a korábbi 85 ezer tonnáról 71 ezer tonnára mérséklődött 2017-ben. A csökkenő és növekvő állatállományi létszám tehát az abrakfogyasztás tekintetében összességében kontraproduktívnak bizonyult, az abrakfogyasztás 2016ról 2017-re némiképp csökkent is.

Új kukorica felhasználó lépett viszont színre az utóbbi évtizedben. A bioetanol-gyártás évről-évre jelentősebb termékmennyiséget von ki a hazai kukoricapiacról, jóllehet a végtermékként megjelenő bioetanol, csakúgy, mint a kukorica, zömében exportárualapot képez. A bioetanol-gyártás melléktermékeként keletkező, magas fehérjetartalmú kukoricatörköly pedig fontos és értékes takarmánykomponens.

A kukorica másik sajátossága, hogy őszi betakarítású szántóföldi kultúra lévén, még jó termés esetén sem szólhat bele a tárgyév külkereskedelmi forgalmának az érdemi alakításába. Így történt ez 2018 végén is, hiszen a 7,4 millió tonnára tehető (Forrás: NAK), az utóbbi négy év második legjelentősebb kukoricatermése sem tudott számottevően javítani a 2018-as kukoricaexport mérlegén. Legalább is így tűnik az I-III. negyedévi statisztikai adatok alapján.

A kukorica-termőterület és – termésmennyiség összefüggése

A belső felhasználás „új” szereplője

A bioetanol-gyártás felfutását csak az exportadatok fényében, közvetett bizonyítékok alapján van lehetőség egyelőre illusztrálni. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy ezen a téren is van némi bizonytalanság a statisztikában. A külkereskedelmi statisztika ugyanis „Alkohol és más szesz, etil-alkohol 80% feletti” címszó alatt regisztrálja az adott exportterméket.

Kukoricaexport 2018. I-III. negyedévében

2. táblázat: Fő kukoricavásárlóink 2018 I-III. negyedévében (forrás: KSH)

2. grafikon: Takarmánykukorica-exportunk alakulása 2017-2018. I-III. negyedévében

A fő exportpiacaink közül a legjelentősebb kukoricavásárlónkként nyilvántartott Olaszország 2018-ban jelentősen csökkentette a magyar kukorica importját. A 27%-os értékbeli csökkenés mögött mintegy 350 ezer tonnás exporthiány húzódik meg. A német piacra majd 300 ezer tonnával, a román piacra majd 200 ezer tonnával, a holland piacra pedig majd 140 ezer tonnával kevesebb kukoricát szállítottunk 2018-ban.

A takarmánykukorica-kivitel alakulása

3. táblázat: Kukoricavetőmag-exportunk alakulása (2017-2018. I-III. n. év)

A takarmánykukorica-kivitelünk meglehetősen hektikusan alakult. A két legjelentősebb exportpiacunkon markáns piacvesztés következett be, hiszen a legjelentősebb (olasz) piacon közel 30%-os, a második legjelentősebb piacunkon pedig 60% fölötti visszaesésnek lehettünk tanúi. Ezeknél is drasztikusabb piacvesztés következett be a román, a lengyel és a svájci piacon, míg a negyedik legjelentősebb, holland piacon 40% fölötti a piacvesztés. Ellenpélda is adódik, hiszen az osztrák piacon, mint a külpiaci rangsorban a harmadik legjelentősebb piacon csak alig 4%os csökkenés következett be, míg a szlovák piacon megháromszorozódott a kivitelünk. Hozzá kell tenni, hogy míg 2017. I-III. negyed évében az átlagos exportár 153 euró/tonna körül alakult, addig 2018. azonos időszakában 162 euró/tonna átlagáron kelt el a takarmánykukoricánk.

A kukoricavetőmag-export is csökkent a két időszak között, de a csökkenés mértéke az 5%-ot alig haladja meg. A 2017-es 187 millió eurós kivitel a bemutatott időszakban 177 millió euróra csökkent, miközben az exportmennyiség 53 ezer tonnáról 51 ezer tonnára mérséklődött. A már említett két, legjelentősebb kukoricavetőmag-piacon (orosz és az ukrán) túl a szerb, a román, a szlovák, a német, a francia és az osztrák piac emelhető ki, de kisebb vetőmagszállítmányok a spanyol, a fehérorosz, a moldovai, az iráni, a kazahsztáni és a marokkói piacon is vevőre találtak. Míg az oroszpiaci kukoricavetőmag-exportunk közel negyedével csökkent a bemutatott két időszak között, addig az ukrajnai exportunk mintegy 2%-kal, a szerbiai exportunk több mint 10%-kal, a franciaországi kivitelünk pedig közel 38%-kal nőtt.

Végezetül megemlítem, hogy a három nagy magyarországi, külföldi érdekeltségű bioethanol gyárunk éves kukorica feldolgozási kapacitása ma már meghaladja a 2 millió tonnát. Ezek közül az 1 millió tonnát feldolgozni képes dunaföldvári Pannónia Ethanol Zrt., ebből a mennyiségből 450 millió liter ethanolt, 325 ezer tonna, magas fehérjetartalmú kukoricatörkölyt és 10 ezer tonna kukoricaolajat állít elő. Ennek magyarázata, hogy a kukoricából csak a keményítő hasznosítható, alkoholgyártásra a kukoricából, így melléktermékként mintegy 30-32%-os fehérjetartalmú törköly keletkezik, ami keményen hozzájárulhat a szójapelletigény csökkentéséhez.

Összeállította: Szabó Jenő