A tartós barátság alapja a pontos elszámolás, tartja a mondás. De ez igaz a különféle ágazatok békés, tartós egymás mellett élésére is. Ahol a mező-, erdő- és vadgazdálkodás más-más kezekben van, ott előbb-utóbb felmerül a vad általi károsítás mértékének és értékének megállapítása. Maga a vadkár, habár a kifejezés eleve negatív tartalomra utal, nem ördögtől való dolog.
Közös érdek, korrektség
A vadállomány nemzeti érték, aminek élőhelyre, élelemre van szüksége a fennmaradáshoz, és ezt nem találhatja meg máshol, mint erdőn-mezőn. Viszont az általa okozott tényleges kárt a törvényi szabályozás alapján a vadászatra jogosult köteles megtéríteni a gazdálkodónak. Mindig is sarkalatos kérdés volt, és előre láthatóan az is marad, hogy a kárnak a mértékét, valamint annak anyagi vonatkozásait ki és milyen módszerrel állapítsa meg úgy, hogy lehetőség szerint egyik fél érdekei se sérüljenek.
A különböző korok egymástól igen eltérő módszereket szültek a vadkárok becslésére. Ezek a vad által károsított tábla szélén való sétálgatástól és egyezkedéstől egészen a precíz mérnöki munkát igénylő, mintaterületeken végzett adatgyűjtésen alapuló felmérésekig alakultak, fejlődtek, de mindig megmaradtak a becslés szintjén. Maga a becslés persze nem jelent vaktában lövöldözést és találgatást, mert kellő munkafegyelemmel és koncepcióval végzett adatgyűjtés esetén, a maga hibahatárain belül kielégítő, tendenciáiban korrekt eredményt nyújthat. Ehhez alkalmas mérési és számítási módszerekre, eszközökre és kellő precizitásra van szükség a becslést végző személy részéről.
Szintet léphet a vadkárbecslés
Ezek a kívánalmak jelentősen behatárolják azt is, hogy ki alkalmas egy ilyen komplex és igen komoly felelősséggel is járó feladat elvégzésére. Mert aki jól akarja végezni a vadkárbecslői munkáját, annak jártasnak kell lennie a mező-, az erdő- és a vadgazdálkodás tudományában. Emellett át kell látnia az ökoszisztémában zajló folyamatokat is, nem lehet tőle idegen a matematika és a számítástechnika, valamint a modern térinformatikai rendszerek alkalmazása sem. Ráadásul még a jog tekervényes világában is otthonosan kell mozogjon, mert sajnos sok esetben a kárbecslési folyamat végállomása a bírósági tárgyalóterem. Mindezeket egybe véve, a vadkárbecslés a jelenleg alkalmazott, legmodernebb módszerek alkalmazása mellett is egy eléggé időigényes és költséges tevékenység, aminek a legnagyobb odafigyelés és munkafegyelem mellett is megvannak a maga hibalehetőségei, gyengéi.
A gazdálkodók részéről régóta fennáll az igény, hogy a vadkárok becslésének gyakorlata változzon. Sokan nem tartják kielégítőnek a becslési módszereket, inkább eltolnák a tételes felmérés irányába annak metodikáját. Ez az igény ugyan jogosnak tűnhet, de sok szempontból túlzó és lehetetlen kívánság. Földi mérésekkel, mintaterületek nélküli, teljes táblákat átfogó adatgyűjtéssel olyan időtartama és költsége lenne egy-egy tételes felmérésnek (aminek során minden egyes növényt leellenőrizne a felmérést végző személy), ami miatt ez a módszer soha, semmilyen mezőgazdasági kultúra esetében sem lehet rentábilis megoldás.
Viszont a technikai fejlődés, az egyre modernebb technológiák átszivárgása a mindennapjaink számos területére megalapozták annak lehetőségét, hogy a vadkárok becslését újabb szintre lehessen emelni. Kilépve a földi „gyalogmunkás” becslés véges lehetőségű világából, teljesen új távlatokat nyitott ebben a tekintetben számunkra a drón-technológia.
A drón rögzít, pontos és objektív
A kísérleti felmérések során kialakult egy olyan hazai fejlesztésű rendszer, aminek segítségével a vadkárok becslésének pontossága új szintre emelkedett. A kijelölt terület felett előre meghatározott magasságon és útvonalon repülő eszköz kamerája olyan pontos állapotfelmérést végez és rögzít, amikből a megfelelő szoftver segítségével, operátori felügyelet mellett, mezőgazdasági kultúrától és vadkárformától függő módszerekkel a lehető legrészletesebb kiértékelés végezhető el.
Ez a munkavégzés még mindig megmarad a becslés-fogalomkörben, de részletgazdag, a berepült tábla minden egyes négyzetméterét magában foglaló adatrögzítését, pontosságát tekintve már lényegesen közelebb áll a sokak által igényelt tételes felméréshez, mint a leggondosabban elvégzett földi bejárás, a lehető legmagasabb mintatérszámmal és begyűjtött adattal. Ezek felett a munkavégzés dokumentációja teljesen nyomon követhető és geo-referált térképekkel igazolható.
Természetesen a drónos technika sem egy „minden sebre ír” kategória, nem csodaszer és varázslat. A légi felmérés során is szükség van a munka fegyelmezett végzésére főleg, ha azt termésbecsléssel kell kiegészíteni, a végleges kárérték megállapítása érdekében. De minden eddigi módszerhez képes tapasztalt pontossága és objektivitása megkérdőjelezhetetlenné teszi alkalmazásának jogosultságát és szükségességét.
Megalapozza a korrekt viszonyt
Az általunk fejlesztett és alkalmazott módszer egyre szélesebb körben válik ismertté, nap mint nap újabb területekről keresnek bennünket, hogy kipróbálhassák, gyakorlatban tapasztalhassák annak tulajdonságait, előnyét úgy a mezőgazdász, mint a vadászatra jogosulti oldal képviselői.
Tapasztalataink alapján bátran állíthatjuk, hogy a támogatókon kívül két ellentábora mutatkozik a módszerünknek. Nem veszik jó néven azok a vadászatra jogosultak, akik tisztában vannak azzal, hogy a tényleges vadkárok helyett korábban csak annak egy részéért kellett jót álljanak; illetve azok a termelők, akik eddig az őket megillető vadkár-térítéseken felül részesültek kártalanításban.
Akik számára a tartós együttműködést szem előtt tartva fontos a korrekt elszámolás, azok inkább pártolják a módszer további fejlesztését és kiterjesztését, mert pontosan tudják, hogy a fejlődést nem gátolni kell, hanem elősegíteni, ha az közös célt szolgál.
Térkép több ezer nagyfotóból
A drónt mint adatgyűjtési eszközt vesszük igénybe a szemléken. A pilóta nélküli légijárművek térnyerésével, azok nagy felbontású felvételeit használva soha nem látott részletességgel vagyunk képesek vizsgálni egy területet minden pontját. A repülés nem kézi irányítással történik, így meg kell tervezni a drón útvonalát, repülés paramétereit és a kamera beállításait, ám ez a vezérlő applikációnak köszönhetően könnyen elvégezhető.
A beállításokat követően a drón rögzített magasságon fotózza le a kijelölt területet. Attól függően, hogy mekkora tábláról van szó, akár több ezer fotóból is állhat egyetlen térkép. Ezután egy alkalmazás (AGRONmapper; https://agrontech.hu/mapper) segítségével a drónnal készült fotókból koordinátahelyes digitális térkép készül, mely a vadkáros területek vizsgálatának első lényeges lépése. Az adatfeldolgozás rendkívül erőforrásigényes feladat, hiszen nagy mennyiségű, akár 20 megapixeles fotókat kell egymás mellé illeszteni, térképet generálni. Ebben a fázisban már jól láható a terület felülnézeti ortomozaikja, és teljes képet kapunk annak állapotáról.
Az MI is segít
A víznyomásos, vetéshibás és alapvetően nem vadak által károsított részeket speciális fotogrammetriai szoftverekkel szűrjük ki igazságügyi szakértőink segítségével. A leválasztás után terület-elkülönítéssel képesek vagyunk kijelölni a vadkárral sújtott területeket és meghatározni azok kiterjedését. A nagyfelbontású távérzékeléses technológiának köszönhetően minden pixel egy területegységnek felel meg, így a kijelölés alapján meghatározható a pontos kiterjedés. Mivel nincs két azonos tábla, fényviszony, kultúra, több mechanizmust használunk a legpontosabb eredmények elérése érdekében. A nagyon nagy mennyiségű beérkezett adatnak köszönhetően kutatásokat végzünk mesterséges intelligencia bevonásával is, ami gyorsít és pontosít a folyamatokon. A repüléseink során figyelembe kell venni számos körülményt. Ilyen a növényzet fajtája, az időjárás, a fényviszonyok, a szükséges felbontás meghatározása. Minél alacsonyabban repülünk, annál jobb felbontású térképet kapunk. Ám ennek ára van, hiszen a kamera fix látószögének köszönhetően, az alacsonyabb magassághoz, kisebb befogott terület tartozik. Könnyű belátni, hogy ebben az esetben viszont több repülésre és több akkumulátorra van szükségünk.
A jövőbe repít
A drónok robbanásszerű terjedése hónapról hónapra hozza magával az újabb lehetőséget, amivel fel kell vennünk a versenyt, hiszen a jó minőségű adathalmazt fel is kell tudni dolgozni. A fejlődés nyomást gyakorol a törvényhozókra is, hiszen jelen pillanatban minden repüléshez eseti légtérengedélyt kell kérni. A permetező drónok esetén további kérdések merülnek fel a használhatóságot illetően, de találunk már Magyarországon olyan szakembereket, akik ezekre a kérdésekre tapasztalati úton gyűjtött információkkal tudnak szolgálni. Használjuk ki a drónok által nyújtott lehetőségeket, éljünk a technológia által kínált lehetőségekkel!
Gálos Csaba, Turbéki Richárd
