Zöldtrágyázás a realitás talaján

Ismét elérkezett az idő, hogy kishazánk termőföldjein zöldtrágyázással, talajtakarással kezdjünk el foglalkozni. Lassan – így a nyár közepén – lekerülnek a kalászosok, és szinte a nagy „kampánymunka” végén elkezdhetünk máris foglalkozni a talajjal.

A termelőgazdák egy nagy részét ellátták az üzletkötők valamiféle tanáccsal: a hideg téli napokon volt idő elmélkedni, hogy mit is vagy mivel is teljesítsük ezt a „zöldítést”. Most megpróbálom felfrissíteni az emlékeket, hátha ez végül segít a kedves termelőtársaknak, növénytermesztési vezetőknek a döntésben.

Sok-sok szakirodalom, és könyv született, hogy hogyan is lehet, vagy kell megőriznünk a helyes talajállapotot: hogy kell a vizet megtartani a talajban, és hogy kell a szerves-anyaggal helyesen bánni. Amit sajnos elfelejtettünk – vagy az egyoldalú gazdálkodás elfeledtetett –, néhány éve rendeletekkel kellett visszaterelni a gazdatársadalmat a helyes útra.

Így mára – ezalatt a néhány év alatt – a gazdaságok kezdik belátni, hogy talajaink zöldtrágyázása nem egy földtől való elrugaszkodott ötlet, és nem a vetőmagvállalatoknak egy kedvező rendelkezés. A helyes gazdálkodási szemléletet követve így nem egy szükséges rossz folyamat lesz, hanem hozamfokozó technológiai elemünkké válhat. Most pedig néhány gondolatot osztanék meg az önök érdekében, vagyis inkább csak felfrissítenék pár apróságot, néhol csak vázlatosan.

Néhány érv a zöldtrágyakeverékek mellett:

Erózió (szél, víz) ellen védi a területünket.
Megfelelő tőszámmal gyomelnyomó hatásuk van.
Néhány zöldtrágyakomponensnek nematóda (nematicid-hatás) gyérítő hatása van.
Főként szerves savak, CO₂ tárul fel a bomlásukkor.
Gyökérzetük (a megfelelő borítottság mellett) behálózza a felső művelt réteget – néhányuk lejjebb hatol (60-110 cm), ahol a lemosódott, visszamaradt tápanyagokat hasznosítani tudják – továbbá a felső művelt réteg nem lesz tömörödött, morzsalékos marad.
Alkalmazásuk esetén gyarapodik a humuszkolloid-szint. A humuszkolloid 3-3,5-szer több vizet képes megtartani, mint például az agyag-kolloid.
Egy jó zöldtrágyavetés szervesanyag-hozama hektáronként felér egy jó közepes szervestrágya mennyiséggel (40 t/ha).
Visszatartják a tápanyagokat, melyek mélyebb rétegekbe mosódnának, mozdulnának.

Téves információk:

Nem veszi ki a tápanyagot a talajból. Saját fejlődéséhez elegendő tápanyagot használ fel, melyet bedolgozásakor felvehető formában bomlásakor az utóveteménynek biztosít.
Nem kerül a talajba több tápanyag. Lemosódott, visszamaradt tápanyagot veszi csak fel és szolgáltatja vissza a művelt rétegben.
Nem alkalmazható sikerrel minden növény, mindent talajon. Szikes és kötött talajokra is másképp reagálnak egyes fajok.
Nem kell az adott évben mindenképp bedolgozni a zöldtrágyanövényeket, kivéve a jelölt területeinken az ökológiai jelentőségű másodvetéseinket – 60 nap után.

Javasolt technológia:
Tarlóhántás és lezárás (tárcsa, vagy gruber, és legalább pálcás henger).
Nagymennyiségű szármaradvány esetén 50 kg/ha nitrogén-hatóanyagot érdemes kijuttatni a jobb bomlás, és a gyorsabb fejlődés érdekében.
Vetés (sorba, vagy szórva): július közepétől augusztus végéig, mivel a nagy zöldtömeget adó növények jó része (fehér mustár, olajretek, pohánka) rövidnappalos.
Lezárás hengerrel (talajtípustól és talajállapottól függően).
Bedolgozás, terminálás: 60 nap fenntartási időszakot figyelembe véve, vagy akár az első fagyig várjunk, hogy a kellő zöldhozamot érje el az állomány. Továbbá téli talajtakaró réteget is tudunk biztosítani az elfagyott, és már lerogyott állományból, melyet áttelelő herefélékkel (pl.: bíborhere) gazdagíthatunk is.
Mulcsozás: vetés előtt legalább 3 héttel célszerű.

* Ezen technológiai elemek kombinációja is lehetséges, így a költségeket minimalizálni tudjuk.

* Augusztusi csapadékos periódus után robbanékony a kelés és egy rövidnappalos kultúra akár 60 nap alatt is elérheti a legnagyobb zöldhozamot és bedolgozhatóvá válhat.

*Zöldtrágyázás költsége:

Tarlóhántás: 9.000-12.000 Ft/ha
Vetés: o Gép költség: 10.000-12.500 Ft/hao Vetőmagköltség: 9.000-16.000 Ft/ha ***
Lezárás (hengerrel): 5.000 Ft/ha
Száraprítás: 5.000-9.500 Ft/ha• Bedolgozás, terminálás: 15.000-28.000 Ft/ha

* Zöldtrágyázás esetében egyedül a vetési költségekkel kell számolni, más műveleteket e technológiai elem elvégzése nélkül is kalkulálhatunk.

* A műveletek kombinálásával a költségek minimalizálhatóak (tarlóhántás+direktvetés; tarlóhántással egy menetben való vetés (pl.: tárcsára szerelt vetőgép).

*** A vetőmag árak értékesítőnként, keverékféleségenként különbözhetnek, ezek csak viszonyszámok.

Hazánkban és más nyugat európai országokban is nagy múlttal, és tapasztalattal rendelkeznek az alábbi fajokkal és keverékeikkel való zöldtrágyázás kapcsán. Ezen fajok egyszerre több fontos, előnyös tulajdonsággal bírnak, emellett pedig volumenük miatt kedvező költséggel termeszthetőek, tehát hektáronként nem jelent akkora terhet/költséget a másodvetésünk, mint például egy mungó, daikon retek vagy alexandriai here esetében – bár hektáronként néhány százalékban javasoljuk mi is keverékekben, bizonyos területekre.

Legjelentősebb másodvetésű zöldtrágya növények:

Fehér mustár (Sinapis alba)

Jellemzők: gyors fejlődés, viszonylag igénytelen, nem kedveli a szikes talajokat, és a futóhomokot sem. Keresztesek elé és után ne vessük. Jól mulcsolható. Hasonló habitusú fajokkal jól társítható. Akár 60-70 nap alatt is elérheti a kívánt tömeget. Rövidnappalos. Kalászosok és tavaszi vetésűek elé javasolt. Jó gyomelnyomó, gyökere lazít, talajlakó kártevőket gyéríti. Jó gyomelnyomó, és talajépítő, gyorsan fejlődő növény.

Olajretek (Raphanus sativus L. var. oleiformis Pers.)

Jellemzők: nagy gyökér és szártömeget ad, jó gyomelnyomó, viszonylag gyors fejlődésű, talajépítő. Gyökérzete kiválóan lazítja a termőréteget. Gyökérsavai révén gyéríti a fonálférgek jórészét. Rövidnappalos. Homokon is alkalmazható, viszonylag igénytelen a talajtípusokkal szemben. Jól társítható hasonló habitusú, vagy keresztes fajokkal. Késő őszi – néhány napos – fagyokat (-1, -3^oC) jól tűri. Jó mulcsréteget képez elfagyott állománya.

Facélia vagy mézontófű (Phacelia tanacetifolia)

Jellemzők: jól árnyékolja a talajt, gyomelnyomó képessége jó. Jól társítható kevésbé elnyomó fajokkal (herefélékkel, pohánkával), de akár néhány százalék mustárral is. Kezdeti fejlődése kevésbé gyors, bár antociános színét elhagyva gyorsan fejlődik. Kötött és laza talajokon jól termeszthető. Nappalhosszúságra nem érzékeny (júliusban már vethető). Egyes tapasztalatok és szakirodalmak szerint gyökérnedve a pajorokat űzi. Késő őszi fagyokkal elfagy. Jó mulcsot képez. Gyökérzete nem lazít, viszont jól átszövi a talajt, ezáltal nedvesen tartja a felső művelt réteget.

Pohánka vagy hajdina (Fagopyrum esculentum)

Jellemzők: gyökérzete 30-40 cm mélyre hatol, viszonylag jól átszövi a talajt. Rövid tenyészidejű, rövidnappalos faj. Fagypontot elérve kifagy. Fejlődése gyors, akár 72 óra alatt sorol, és cirka 70-90 nap alatt a kívánt zöldtömeget is elérheti. Jól társítható herefélékkel, facéliával és mustárral is. Gyorsan bomló rostjai vannak.

Bíborhere (Trifolium incarnatum)

Jellemzők: viszonylag gyors fejlődésű. Gyökérzete nitrogént köt meg, melynek köszönhetően jó az elővetemény érteke (tavaszi kapások és kalászosok elé). Áttelelő, egyéves kultúra. Jól mulcsolható, kevésbé jó gyomelnyomó. Keverékekben kedvelt és jól társítható. Télre érdemes fent hagyni, majd tavasszal bedolgozni. Utána kiváló kalászosok teremnek. Gyökere behálózza a felső 40-50 cm-es talajréteget.

Meliorációs retek vagy Tillage retek (Raphanus sativus longipinnatus)

Jellemzők: mustárnál, olajreteknél némiképp jobban lazítja a talajt, utána jól művelhető talajt kapunk. Gyökérzete 30-40 cm-re, de néhol még mélyebbre hatol, átmérője 4-12 centimétert is meghaladhatja. Középkötött talajokat kedveli. Vetését érdemes eső elé időzíteni, mert a talajnedvességre érzékenyen reagál. Jó előveteménye kalászosoknak, tavaszi kapásoknak. Príma vadtakarmány, ha talajtakarás képpen fent hagyjuk. Magas a tápanyag- és cukortartalma. Az enyhe téli időszakban a hasznos talajbaktériumoknak kedvez.

Rozs (Secale cereale)

Jellemzők: jól társítható facéliával, herefélékkel, fehér mustárral. Laza, gyenge termőképességű talajok növénye. Gyökérzete bojtos, jól behálózza a talaj felső részét, ezáltal a vizet ott tartja. Viszonylag jó gyomelnyomó a gyors fejlődésének köszönhetően.

Egyéb zöldtrágyázásra alkalmas és elfogadott növényfajok:

Lóbab, Szegletes lednek, Takarmány bükköny, Alexandriai here, Cirok, Kerti zsázsa, ***Csillagfürt (fehérvirágú, kékvirágú, keserű, édes), Somkóró, Perzsa here, Perzsa here, Vörös here, Fehérhere, Korcs here, Szöszös bükköny, Olaszperje, Sziki kender, Négermag, Etióp mustár, Fekete zab, Pannon bükköny, Len, Takarmány baltacim.

Ezen növények alkalmazása kellően megdrágíthatják a keverékeket, továbbá ha nem kellő csíraszámban alkalmazzuk néhányukat, akkor gyakorlatilag nem fejti ki azt a hatást, amire hivatott. Csak, hogy legyen benne példának okáért 2% lóbab, azért ne drágítsuk a keveréket, hanem talajtípusnak megfelelően válasszunk akár egy ***csillagfürtöt savanyú talajunkra, hisz ez a faj jól tűri, és szép zöldtömeget fejleszt társítva más, például rozzsal, vagy homoki zabbal.

Tapasztalatok a parlaggal kapcsolatban

Rossz kultúrállapot. Nem kellően ápolják a gazdák a területet.
Nem kellően irtják a gyomokat a termelők.
Nincs bevétel a támogatást leszámítva, viszont ehhez képest magas a költség.
Helytelen parlagművelés mellett nem fejti ki jótékony hatását a „parlagoltatás”.
Szezonális munkák idején nem fordítanak időt a gazdák a parlagra.