A szójatermesztés hatékonyságának növelése talajoltóbaktérium-készítményekkel

A szója, mint fehérjenövény az állattenyésztés és élelmiszer-termelés egyik igen fontos alapanyaga. Ennek megfelelően világszinten a termőterülete évről-évre növekszik, de hazánkban 2019-ben a tavalyi 75.700 hektárról idén várhatóan 59.600 hektárra csökkent. A termelése során az egyik igen fontos input – különösen, ha az adott területen nem termeltek még szóját – a Bradyrhizobium japonicum baktériumot tartalmazó csávázó- vagy talajoltó-készítmény. A nagy terméshozamot realizáló országokban és gazdaságokban a termelés során általában mindkettőt alkalmazzák egyidejűleg.

Helyszíni szemlén vettek részt a Talajoltó Szervezet Tagjai (2018.08.13.)

A közelgő szójabetakarítás aktualitása kapcsán adjuk közre a tavalyi NÉBIH és a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezetének közös vizsgálati – eddig még nem publikált – eredményeit. A kísérletet a Baranya megyei Szalántán Ramann-féle barna erdőtalajon (pH: 5,34, közepes humusztartalom, jó kálium-, közepes nitrogén- és foszforellátottságú) állították be négy ismétlésben (e parcellákon 110 kg/ha műtrágyát juttattak ki összesen). A kontroll- és a talajoltó-baktériumos kezeléseken kívül beállítottak egy standard kezelést is, ami +50 kg/ha nitrogénműtrágya-kijuttatást jelentett. A kísérlethez alkalmazott szójafajta a Pannónia Kincse volt.

  A kelésszám alakulása a kísérlet során a kezelések függvényében és kontroll százalékában

A kísérleti eredmények szerint mind a kontroll, mind pedig a standard kezeléssel kezelt növények esetében jelentősen meghaladta a kelésszámot a talajoltott területeken (1. ábra). A kötődött hüvelyek és az aktív gyökérgümők számának alakulása (2. ábra) az oltott területeken szintén minden esetben meghaladta a kontroll és standard kezelések által elért eredményeket. A termésmennyiségek alakulása egyértelműen támasztja alá a fent leírtakat (3. ábra) A kezelések átlagosan 124,8%-os növekedést eredményeztek a kontrollszázalékában!

Az eredmények igen meggyőzően alakultak. Bizonyítják, hogy a szójatermesztés során a hazai Bradyrhizobium japonicum baktériumtörzset tartalmazó talajoltóanyagok a hozamot jelentősen képesek fokozni, akár az 50 kg/ha nitrogénműtrágyával emelt, de nem talajoltott kezelés mellett is. A műtrágyaköltségek pedig nemhogy fedezik, de jelentősen meghaladják a talajoltás költségeit! Így költségtakarékosabb és környezettudatosabb technológia mellett lehet nagyobb hozamokat realizálni.

Magyar Talajbaktérium–gyártók és –forgalmazók Szakmai Szervezete