A napokban kezdődik a kukorica vetése, ami a vadkároknak egyik leginkább kitett kultúra. A vadkárelhárítások megtervezéséhez, hatékony kivitelezéséhez a gazdák és a vadászatra jogosultak szoros együttműködése szükséges, hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet.
Kép forrása: Bleier Norbert
A vadászok az év ezen időszakában nagy energiákat fordítanak a vetések őrzésére, kiemelten a kukorica esetében jelentkező vaddisznó túráskárának megelőzésére, ami törvényi kötelezettségük is.
A jelenlegi járványügyi intézkedések egyelőre lehetővé teszik a vadászok szabad mozgását, valamint az egyéni vadászatot, de a vadkárelhárítások megtervezése, megszervezése, valamint hatékony kivitelezése csak a gazdákkal közös munka eredményeként valósulhat meg. Ehhez folyamatos kommunikáció és élő kapcsolat szükséges.
A vadászatra jogosult a károk megelőzése érdekében köteles a földhasználók számára elérhető módon a vadkárral kapcsolatos ügyekben hivatalos kapcsolattartót megadni. Ahol ez a személy még nem ismert, ott az adott vadgazdálkodási egység vezetőjét megkeresve szükséges tisztázni, hogy vadkár témában kihez fordulhat a földhasználó.
A gazdák időben jelezzék a vadászatra jogosultak felé a tervezett vetésszerkezetet, hogy a vadászatra jogosult is tisztában legyen a vadkárral potenciálisan érintett területek elhelyezkedéséről.
A károkozás csökkentése érdekében a földhasználó jogszabályi kötelezettsége, hogy közvetlenül az erdősült terület mellett található mezőgazdasági tábla esetén gondoskodjon arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúra kerüljön termesztésre, ami magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát.
A kamara és a védegylet kéri, hogy a vadgazdálkodók és a gazdák a vetés napjától kezdődően egészen a kukorica kelését követő hétig naponta ellenőrizzék területeiket, és haladéktalanul jelezzék egymásnak, ha károsítást észlelnek.
Tekintettel arra, hogy a jelenlegi világjárvány negatív gazdasági hatása a hazai vadgazdálkodást sem kerüli el, és ennek következtében a vadászatra jogosultaknak finanszírozási gondjaik adódhatnak, a vadkárok megelőzése különösen fontos, és mindkét fél saját érdeke a fokozottabb együttműködés.